szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Lett euró, német minimálbér, olajár, Déli Áramlat, kakaskodó oligarchák által kirobbantott bolgár bankválság, államcsőd, rubel, megint a görögök, ebolajárvány, uniós gazdasági ösztönző csomag, kínai és japán növekedési gondok, banki gigabírság. Többek között ezekről is szólt 2014 a nemzetközi gazdaságban.

Mozgalmas volt a 2014-es év a nemzetközi gazdaságot tekintve. Számba vettük, hogy mi minden történt külföldön a gazdaságban.

Lettek, eurózóna, Juncker csomagja

Rögtön január elején a lettek bevezették az eurót, ezzel 18 tagúra bővült az euróövezet. A lettekhez mellesleg 2015 elején csatlakoznak a litvánok, így a balti uniós tagállamok mindegyike már az euróövezeten belül lesz.

Ha már eurózóna, akkor idén több fontos dolog is történt. A görögök bő hat év után kimászhatnak a recesszióból, és bár továbbra is még az EU–IMF–EKB pénzügyi köldökzsinórján függenek, lényegesen jobb helyzetben vannak, mint az utóbbi évek során bármikor (de az előrehozott parlamenti választások lehetősége miatt kissé rezdülnek a piacok, az EU–IMF-fel hadilábon álló Sziriza vezet a közvélemény-kutatásokban). Az eurózóna nagyobb gazdaságaiban – talán Németország kivételével – idén sem indult be robosztus növekedés, Olaszországban enyhe recesszió, Franciaországban pedig stagnálás jöhet ki év végére. A balti államok és a közép-kelet-európai régió országai már jobban hasíthatnak: 2-3 százalék körül lehet itt a növekedés.

Az Európai Bizottság új elnöke
©

2014-ben európai parlamenti választások is zajlottak, és bár az euroszkeptikus pártok megerősödtek, továbbra is a néppárt maradt a legnagyobb frakció, az ebből a pártból kikerülő luxemburgi Jean-Claude Juncker lett az Európai Bizottság (EB) új elnöke (Navracsics Tibor a második Orbán kormány közigazgatási-igazságügyi, a harmadik Orbán-kormány külügyminisztere oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos lett). Junckert azon nyomban szét is kezdte szedni a sajtó, illetve a másik politikai oldal, mivel kiderült, hogy amikor még luxemburgi kormányfő volt, titkos megállapodásokat kötöttek cégekkel, ezek értelmében pedig lehetőségük nyílt arra, hogy a más országokban befizetendő adóterheknek többnyire elenyésző hányadát fizessék csak be Luxemburgban. Juncker eközben 315 milliárd eurós gazdaságösztönző csomagot jelentett be, amellyel revitalizálnák az EU gazdaságát.

Német minimálbér, szűkülő brit bevándorlás

Németországban mindeközben nagy változások zajlottak le a munkaerőpiacon, ugyanis a kereszténydemokrata-szociáldemokrata koalíció először a történelem során szövetségi minimálbért vezet be (8,5 euró óránként). A 2015. január 1-jén élesedő német minimálbért a szociáldemokraták nyomták be, a cégek ugyanakkor nem örültek neki, mivel állításuk szerint így romolhat a vállalatok versenyképessége.

Egy másik uniós tagállam, az Egyesült Királyság ugyanakkor szűkebbre zárná kapuit az uniós bevándorlók előtt. A brit kormányfő, David Cameron közölte, hogy fél év után távozniuk kell majd Nagy-Britanniából azoknak a külföldi EU-állampolgároknak, akik ugyan munkavállalás céljából érkeznek, de nem tudnak elhelyezkedni – ezzel akarják elvenni a kedvüket azoknak, akik valójában a brit segélyeket akarják felmarkolni, és más céljuk nincs is nagyon. A szigorítási tervek között szerepel az is, hogy a jövőben legalább négy évig kell Nagy-Britanniában élniük és dolgozniuk az EU más országaiból érkező munkavállalóknak, mielőtt hozzájuthatnak egyes szociális juttatásokhoz.

Energiaszektor: zuhanó kőolaj, viszlát Déli Áramlat, nagyon pörgő német nap

A lanyhább globális kereslet miatt, illetve amiatt, hogy az arab államok, elsősorban a szaúdiak, öntik az olajat a piacra, nyár óta szabadesésben van a kőolaj ára: a WTI és Brent típusú kőolaj hordónkénti ára decemberre az év eleji csúcsról közel megfeleződött, már bőven 60 dollár alá is benézett. A nagy kitermelő (arab) országok pedig elképzelhető, hogy csak 30 dolláros hordónkénti árnál avatkoznának be.

A kőolaj árának zuhanását az oroszok hihetetlenül megérzik: a krími és kelet-ukrajnai eseményekkel, illetve az ezt követő nyugati szankciókkal, és az oroszok saját maguk által bevezetett szankcióival együtt akár már idén recesszióba csúszhat az orosz gazdaság, jövőre pedig mindenképp ez várható. A rubel árfolyama elszállt, az oroszok elkezdtek ész nélkül pénzt váltani és mindent felvásárolni. Putyin szerint Oroszország egy medve, amit a Nyugat ki akar tömni. Az orosz elnök szerint ugyanakkor a mostani válság legfeljebb két évig tarthat majd. (Az olaj árának zuhanása máshol is komoly válságot okoz, például a briteknél.)

Közelebbi régiónkat tekintve a Déli Áramlat bukása emelhető ki. A magyar kormány komoly téteket tett arra, hogy ez a vezeték össze fog jönni, az utolsó pillanatokig támogatták a projektet, ezzel pedig igencsak elkalibrálták magukat. Az oroszok most már csak a bolgár-török határig vinnék el a gázt, onnan oldja meg az EU a további szállítást. A magyar kormány mindeközben már azeri gáz iránt érdeklődik, ám ez igencsak kérdéses, hogyan is tud eljutni hozzánk.

A Déli Áramlat elhasalt
©

Mexikóban mindeközben idén az utolsó elemét is a helyére tették annak a folyamatnak, mely liberalizálta az ország olaj- és gázszektorát. A lépéstől azt várja az ország kormánya, hogy megugranak a befektetések, nő a kitermelés és versenyképesség.

Elszabadult az ebola
Bár tavaly év végén tört ki Guineában, idén durvult el igazán az utóbbi 40 év legkomolyabb ebolajárvány. Nem csak Afrikában történtek megfertőződések, halálesetek, hanem először a történelem során Európában és az Egyesült Államokban is. Az ebola rengeteg gazdasági hatással is jár: emelkedik a gyógyszergyártó cégek részvényárfolyama, szakadozhat a légiközlekedés, lezárhatnak (le is zártak) határokat, akadozhat a kereskedelem, de drágulhat például a csoki is.

Németországban idén júliusban egy ideig a teljes országos energiaigény 40 (!) százalékát a minimális fenntartási és üzemeltetési költségű szolár cellákból állították elő. Dél-Ausztráliában pedig szeptemberben volt olyan időszak, amikor a teljes állami energiaigényt szélenergiából (és a tetőkre szerelt eszközökkel napenergiából) biztosították.

Államcsődök erdejében

Az utóbbi években unortodox gazdaságpolitikai lépéseiről ismert Argentína idén nyáron, ebben az évezredben másodszor, csődbe ment. A "menetrendszerű csőd" az után következett be, hogy Argentína még tavaly nyáron elbukott egy pert, melynek az volt a tétje, hogy az ország 2001-es csődje után el tudja-e érni, hogy a meglévő adósság egy részét elengedjék a külföldi befektetők. A dél-amerikai országnak kölcsönt adók egy része korábban már belement abba, hogy a tartozás 70 százalékáról lemondanak, de voltak páran, akik erre nem voltak hajlandóak. Megegyezni nem sikerült a törlesztésről, így jött a technikai csőd (pedig Argentínának nem voltak likviditási problémái, csak attól félt, hogy ez precedenst teremthet más hitelezők számára).

Az orosz-ukrán válság miatt az egész évben ott lógott a levegőben, hogy Ukrajna bármikor csődbe mehet, mivel rohamosan zsugorodik a gazdaság, apad a devizatartalék, csökken az Oroszországba irányuló export, és csak az IMF segítségével tudnak a felszínen maradni (a Valutaalap folyamatosan tömi Ukrajnát pénzzel).

A Balkánon mindeközben súlyos bankválság bontakozott ki Bulgáriában, oligarchák kakaskodásából indult ki az egész történet, mely ugyanakkor ahhoz vezetett, hogy rengeteg pénzt vontak ki a betétesek a pénzintézetből, az ország negyedik legnagyobb bankjától pedig a központi bank novemberben elvette a működési engedélyét is.

Bulgáriában bankpánik borzolta nyáron a kedélyeket
©

És ha már bankok: a szabályozó hatóságok 4,3 milliárd dollárra büntettek hat nagy nemzetközi bankot, mivel nem tudták megakadályozni a kereskedőket abban, hogy azok megpróbálják manipulálni a devizapiacokat.

Hasít az USA, Kína és Japán köhög

Az Egyesült Államokban a központi bank szerepét is betöltő Fed idén októberben bejelentette, hogy véget vetnek az 5 éve tartó monetáris lazításnak, vagyis ezek után már nem vásárolnak kötvényeket, ám a kamatokat még biztosan alacsonyan tartják egy darabig, hogy támaszt adjanak az amerikai gazdasági növekedésnek (mely ugyanakkor már így is elég robusztus). Japán azonban épp tavaly indította be saját monetáris lazító programját, melyet idén még tovább kiterjesztettek, mivel a gazdasági növekedés és az infláció nem úgy alakult, ahogy azt tervezték (gazdasági visszaesés lett, az inflációt pedig nem sikerült felpörgetni). A növekedéssel mindeközben Kínának is problémái vannak: 1999 óta először fordulhat elő, hogy a kormány által kitűzött növekedési célt (2014-re 7,5 százalék) nem teljesítheti a kínai gazdaság. Ennek okai pedig leginkább a hitelezés, az ingatlanpiaci befektetések lassulásában keresendőek (a kínai ingatlanlufiról bővebben itt lehet olvasni).

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Motorosok új találmánya sok másik motoros életét mentheti meg

Motorosok új találmánya sok másik motoros életét mentheti meg

Gulyás Gergely speciális szabályokat hozna karácsonyra

Gulyás Gergely speciális szabályokat hozna karácsonyra

Operatív törzs: 4436 koronavírusost találtak a tömeges tesztelésen

Operatív törzs: 4436 koronavírusost találtak a tömeges tesztelésen