Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az Eurostat friss statisztikai összesítése szerint a finn, olasz, horvát és ciprusi gazdaság nincs jó bőrben az EU-ban. A harmadik negyedévben, éves alapon ugyanis mindegyik említett országban zsugorodott a GDP (Horvátországból még nincs harmadik negyedéves adat, ám az előző három negyedévből kettőben zsugorodott a gazdaság, így nagy javulás ott sem igazán várható).
A statisztikából ugyanakkor kitűnik, hogy az eurózónát illetően az egyik legnagyobb gazdasági növekedéssel Görögország büszkélkedhet (az EU egészében az ír, brit, lengyel, magyar, román és szlovák növekedés a legrobusztusabb). A többiekhez képest a görögök így mennek most:
A görög gazdaság növekedését kell nézni: a harmadik negyedévben negyedéves alapon 0,7, éves alapon pedig 1,4 százalékkal nőttek
Eurostat
A statisztikából az látszik, hogy a tavalyi év utolsó negyedéve lehetett az utolsó recessziós negyedév, idén év elejétől mostanáig már mindegyik negyedév pluszos volt. Ez pedig azt jelentheti, hogy hat recessziós év és a görög gazdasági teljesítmény körülbelül negyedének eltűnése után a gazdaság növekedése pozitív pályára állhat. A görögök elérték a lejtő alját, most onnan jönnek felfelé. A görög gazdaság idén 0,6, jövőre pedig gyors, 2,9 százalékkal növekedhet.
Ez pedig a hitelezők számára is jó hír: a gazdaság növekedés ugyanis megteremti a bázisát annak, hogy a görögök elkezdjék kinőni hatalmas államadósságukat, a pozitív gazdasági adatok mellett pedig a piacról is olcsóbban tudják majd magukat finanszírozni.
