Jövőre már valószínűleg nem kunával fizetünk az Adrián – jöhet a horvát euró
Az Európai Bizottság szerint Horvátország teljesítette a feltételeket és 2023 januárjától az euróövezet tagja lehet.
Az Európai Bizottság szerint Horvátország teljesítette a feltételeket és 2023 januárjától az euróövezet tagja lehet.
Egész nap gyengélkedett, de a java az után jött, hogy a miniszterelnök bejelentette a különadókat.
Két hónapja nem volt ennyire gyenge a forint.
Zágráb 2019-ben kérte felvételét a közösséghez, januártól pedig csak euróval lehet majd fizetni az adriai nyaralások során.
Nem tesz jót a forintnak a nagy piaci bizonytalanság, és az MNB keddi kamatemelése sem volt elég a gyengülés megállítására.
Az eurót 373,30 forinton jegyezték hat órakor a hétfő esti 373,37 forint után.
A választás ennyire nem izgatta fel a befektetőket.
A volt pénzügyminiszter a Népszavának adott interjúban többek között arról is beszélt, hogy a rezsicsökkentés az egyik legkárosabb intézkedés volt Magyarországon, és a választások után szinte biztosan hozzá kell nyúlni.
Február végéig erősödött a forint, azután a háború hírére zuhanásnak indult.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint április 3-án "el kell zavarni" a kormányt az általános drágulás megállítása érdekében – mondta a párt elnökhelyettese, aki szerint a megélhetési válságot a stabil euró bevezetése akadályozhatja meg.
A Forgalmazók az Egészségért Szövetség a kormánytól kért segítséget.
Reggel óta több tíz forinttal lett olcsóbb az euró ára, de még mindig messze a háború előtti szint.
Egyedül dollárhoz lehet hozzájutni, de annak is korlátozták az összegét.
A Covid-járvány kezdete óta kisebb-nagyobb intenzitással zajló forintgyengülés az elmúlt hetekben turbó fokozatba kapcsolt: az év eleji szinthez képest az euró 9 százalékkal drágult, a dollár esetében 13 százalékos az eltérés, hétfőn pedig majdnem elérte a 400 forintot az euró ára. Egyszerű lehet mindezt azzal elintézni – és Facebook-kommentelők ezt láthatóan meg is teszik –, hogy itt forint a fizetőeszköz, amíg nem megyünk külföldre, ez kit érdekel, ám a helyzet ennél jóval bonyolultabb, a gyengülés pedig épp annyira érinti azokat is, akik nem mennek tovább a sarki boltnál. Elmagyarázzuk, miért.
1999 első munkanapján, amikor először lehetett kereskedni a január 1-jén bevezetett új pénzzel, az euróval, napi átlagban 251,43 forintba került egy euró, 2008-ban 229,11-ig erősödött. Azóta több alkalom is volt, amikor nagyot esett, mostanra a 400-as szint közelébe jutottunk. Az elmúlt 23 év nagy forinteséseit néztük át.
Újabb történelmi mélyponton kezdte a hetet a magyar fizetőeszköz.
Ez nem a régiós devizák hete volt.
Az egykori jegybankelnök az adótételek mérséklése érdekében több nagy tételt is törölne a költségvetési kiadások közül.
A délutánt 382,1 forint fölötti euróáron indította a magyar fizetőeszköz.
Új nap, új történelmi mélypont. Csak rövid időre tudta az MNB megnyugtatni a befektetőket, a szerda is nagy forinteséssel kezdődött.