Ki a felelős azért, hogy 400 forintba kerül egy euró?

Elérte a forint a rémálomhatárt: rövid időre 400,04 forintba került egy euró hétfő délután, cikkünk megjelenése után pedig töretlenül gyengült tovább. Március 7-én már karcolgatta a forint ezt a szintet, de akkor 399,87-ről még visszapattant. Onnan még volt visszaút a 380-as szintig, június elején azonban, amikor már különadókról, az árstop meghosszabbításáról és a különadókat áthárító Ryanair fogyasztóvédelmi vizsgálatáról volt szó, újra 399-ig gyengült a forint.

Hol van már 2015. április 22-e? Az volt a nap, amikor az euróhoz képest a forint átlépte a 300-as határt, úgy, hogy azóta sem tért vissza alá. De akkor sem a mostanihoz hasonló drámai gyengülést láttunk, hanem egy 2013 és 2018 között öt éven át tartó nagyon-nagyon lassú leértékelődést. Most, amikor heti, néha napi szinten ugrál 10-20 forintokat egy euró ára, furcsa belegondolni, hogy nem is annyira régen volt több, mint három év – 2015. május 6. és 2018. június 11-e között –, amíg a 302 és 319 közötti sávból nem lépett ki a forint.

Sőt, 2015. június 3. és 2018. május 15. között csak 78 olyan nap volt, amikor egyáltalán a 308-315 közötti sávból kimozdult.

Ez az időszak azonban véget ért, már 2018-2019-ben, és 2020 első heteiben is azt láttuk, hogy még mindig lassú maradt, de a korábbihoz képest érzékelhetően felgyorsult a gyengülés üteme. Egyre többször volt szó 320-as, 330-as árfolyamokról. Aztán jött a koronavírus, a gazdasági válság, és az orosz–ukrán háború, és a hatalmas árfolyam-ingadozások.

Veres Viktor

Mennyire Magyarország-specifikus ez a jelenség?

Amikor olyan esemény történik, ami növeli a bizonytalanságot a világpiacon, a kockázatkerülőbb befektetők szívesebben viszik a pénzüket a legbiztonságosabbnak számító euróba, dollárba, vagy épp aranyba, ilyenkor a magyarhoz hasonló feltörekvő gazdaságok devizája gyengülhet. Amikor érkezik egy-egy hír a forint mozgásáról, egyébként is érdemes ránézni a cseh korona és a lengyel zloty árfolyamának változására, abból már jól látszik, Közép-Európa egészét érintő eseményekről van-e szó, vagy Magyarországon belül kell keresnünk az árfolyammozgás magyarázatát.

2020 márciusában egy euróért 4,5 lengyel zlotyt kellett adni, most 4,6-ot. A cseh korona pedig még erősödött is: 2020 márciusában 27 korona volt egy euró ára, most már csak 24-25. Egy-egy napon vagy héten belüli nagyobb árfolyammozgások a cseheknél és a lengyeleknél is voltak, vagyis nyugodtan mondhatjuk azt: a bizonytalanság általánosan jellemző Közép-Európában, de az ilyen gyengülés, mint a forinté, hazai okokra is visszavezethető, nem csak regionálisakra.

Ebben fontos szerepel játszik a jegybanki politika is – az MNB hajlandó ugyan közbeavatkozni néha, de jól látszik, hogy alapvetően nincs nagy baja a gyenge forinttal. Amikor pedig az elmúlt években zuhant egy-egy nagyobbat a forint, szinte mindig könnyen be lehetett azonosítani mögötte egy magyar politikai eseményt.

Aki a 2020 előtti nagyobb árfolyam-ingadozásokról szeretne olvasni, annak itt érdemes tennie egy kitérőt:

Így esett a forint az euróval szemben 229-ről közel 400-ig

1999 első munkanapján, amikor először lehetett kereskedni a január 1-jén bevezetett új pénzzel, az euróval, napi átlagban 251,43 forintba került egy euró, 2008-ban 229,11-ig erősödött. Azóta több alkalom is volt, amikor nagyot esett, mostanra a 400-as szint közelébe jutottunk. Az elmúlt 23 év nagy forinteséseit néztük át.

Először 2020. február 12-én lépte át a forint a 340-es szintet az euróval szemben. Magyarországra ekkor még nem ért el a koronavírus, Európában azonban már megjelent, és egyre nagyobb volt az idegesség, hogy bajt okozhat a járvány a gazdaságban is. Ekkor azonban még általános jelenség volt a gyengülés Európa minden olyan devizájánál, amely nem az euró. Igaz, magyar ok is volt a gyengülés mögött: a gazdasági növekedés túlzott erőltetése és a laza monetáris politika egyaránt visszaütött a forintárfolyamban és a már 4,7 százalékosra nőtt inflációban – igaz, az MNB akkor még azzal nyugtatott mindenkit, hogy ez csak átmeneti jelenség.

Aztán ideért a járvány, és szabadesésbe kezdett a forint. 2020. március 16-án 341-ről 344-ig gyengült, 17-én már 348-nál járt, 18-án 354-ig gyengült, 19-én pedig 359-nél állt meg a napok óta tartó zuhanás. Utána némileg visszaerősödött, március utolsó napján azonban elérte a 360-at. Az egész világ aggódva figyelte, hogy mekkora gazdasági károkat okozhat a járvány, mindenki menekítette a befektetéseit a legbiztonságosabb dollárba vagy euróba, és néha eközben történtek túlkapások is.

2020. április 1-jén azonban eljött a nap, amikor úgy zuhant a forint, hogy amögött teljesen egyértelműen hazai okokat láthattunk. Egy nap alatt 360-ról 369,5-ig esett a forint, aminek az egyik legfontosabb magyarázata az volt, hogy azon a héten szavazta meg a parlament a felhatalmazási törvényt. Ezzel döntötték el, hogy a kormány a parlamentet megkerülve szinte bármiről hozhat rendeletet – és ugyan a parlamentarizmus nem szűnt meg, a képviselőket azóta is rendszeresen összehívják, bár a törvény szerint nem volna muszáj, valójában ez csak díszlet, azóta is rendeleti kormányzást látunk. Egy ilyen törvény finoman szólva sem alkalmas arra, hogy a befektetők bizalmát és nyugalmát növelje, látszott is ez az árfolyamon.

Fazekas István

Az az április már egyértelműen arról szólt, hogy a magyar jelenségek rángatták az árfolyamot mindkét irányba. Mindenki megunta, hogy a kormány a válságot megelőző vagy kezelő döntések helyett csak ígérgeti, hogy majd egyszer bejelent valamit, ennek csúcsán amikor egyszer Orbán Viktor sokadik ígérettömegében sem volt semmi újdonság, 362 környékéről percek alatt 366-ig esett az árfolyam, amikor pedig nagy nehezen csak kijött egy kormányrendelet új gazdasági szabályokkal, 366-ról 360-ra erősödéssel díjazta a piac azt, hogy végre valami konkrétumot szabályokba írtak. Az MNB pedig 3000 milliárd forinttal és egy bújtatott kamatemeléssel avatkozott be, ennek hatására hónapokra sikerült visszatérni a 350-es szint alá.

Egy nyugodt nyár után 2020 szeptemberében újra beesett a forint 360 alá. Ennek is hazai okai voltak: a GDP-adatunk minden várakozásnál rosszabb lett, az infláció itt volt a legmagasabb az egész EU-ban (most hogy örülnénk az akkori 4 százaléknak), a beruházások durván esni kezdtek, és annak is látszottak az első jelei már, hogy az első hullámmal ellentétben a második már nagy pusztítást okozhat itt is. Majd a Reuters jegybanki forrásokra hivatkozva azt írta, az MNB feladta az álmot, hogy gyorsan kilábalunk a válságból – ez volt az utolsó csepp a pohárban a 360-as szintre zuhanáshoz.

2020 őszén fokozatosan 368-ig gyengült a forint. Ekkor a nemzetközi bizonytalanság mellett az is problémát jelentett, hogy az MNB csak félszívvel szigorított a politikáján. Azonban volt visszaút: 2021-be úgy mentünk át, hogy már látni lehetett, hónapokon belül milliók kaphatják meg a koronavírus elleni oltást, a kormány pedig mindent megtesz, hogy a lehető leghamarabb beindulhasson a gazdaság. Amikor a harmadik hullám legrosszabb időszakaiban nálunk volt a világ második, Európa legnagyobb lakosságarányos Covid-halálozási aránya, a befektetők is elbizonytalanodtak, 368-ig gyengült a forint, de 2021 tavaszának végére már látni lehetett, hogy a legrosszabbon túl vagyunk. Jellemző a piaci hangulatra, hogy amikor Virág Barnabás MNB-alelnök csak utalt a Reutersnek arra, hogy kamatemelésbe kezdhet a jegybank, gyorsan erősödni kezdett a forint, és miután valóban emelni kezdték a kamatokat, szinte az egész nyarat 350 környékén töltötte a magyar deviza.

2021 őszén újra esni kezdett a forint, a november 372 volt a mélypontja. Ekkor magyar és külföldi okok egyaránt voltak: az MNB lassította a kamatemelési ciklus ütemét, az infláció 5 százalék fölé nőtt, és az energiahordozók ára is nőni kezdett, ami mind a gyengülés felé vezetett. Azt is elkezdték beárazni a befektetők, hogy a kormány a választás előtt osztogatni kezd. Az amerikai Fedtől pedig mindenki a dollár erősítését, ezzel a forinthoz hasonló feltörekvő devizák gyengítését várta.

Túry Gergely

„Nem meglepetés a forint erősödése, csak a tempója az” – írtuk 2022. január 13-án, amikor alig két hét alatt 370-ről már 355-re erősödött a forint. Az MNB újra elkezdte jobban emelni a kamatait, a kormány pedig szigorúbb költségvetést ígért. Aztán jött a háború, és mindent megváltoztatott.

Február 24-én, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, egy nap alatt 360-ról 370-re zuhant a forint. Utána pedig korábban elképzelhetetlen szabadesést láttunk:

• március 1-jén 379-ig esett a forint, akkor volt némi megnyugvás, amikor az MNB jelezte, hogy bármelyik pillanatban minden rendelkezésre álló eszközzel kész közbelépni,
• ennek ellenére március 2-án már 384-nél járt a forint,
• 4-én 386-nál tartottunk, majd jött a hétvége, a következő hetet pedig március 7-én úgy nyitottuk, hogy 399,87-ig esett a magyar deviza.

Természetesen azt, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, nem lehet a magyar kormányon számonkérni. Az azonban már a kormány felelőssége, hogy olyan osztogatásba kezdett a választás előtt, amiből csak akkor lehetett volna nagyobb károk nélkül kijönni, ha a világgazdaságban minden szerencsésen alakul. A háború első hetei után mindenki megnyugodott egy kicsit a piacokon, 372-ig visszajött a forint, és még a választás sem rengette meg az árfolyamot – a Fidesz győzelmét beárazták jó előre a befektetők, legfeljebb annak a mértéke okozott meglepetést. Utána viszont jött a feketeleves, és forintgyengülések olyan sorozata, amelyért egyértelműen a magyar politikai események a felelősek.

• Április 5-én bejelentették a jogállamisági eljárást, a forintárfolyam percek alatt 370-ről 377-re változott.
• Április 6-án Orbán Viktor a győzelme utáni első, nemzetközi sajtótájékoztatóján arról beszélt, fenntartaná az árstopot és a hatósági energiaárak szintjét, és azt sem zárta ki, hogy nekilát az élelmiszer-kiskereskedelmi magyar többségi tulajdon megvalósításának, másnap a tőzsdenyitásnál 379-ről 382-ig esett a forint.
• Május 25-én, amikor mindenki azt várta, hogy Orbán mit jelent majd be, és egyre több nyilatkozat utalt arra, hogy a kormány a vállalatok megsarcolásával kezelné a válságot, egy nap alatt 382-ről 389-re esett a forint.
• Amikor pedig ugyanaznap késő délután a miniszterelnök bejelentette a különadókat, 392-ig gyengült a forint.
• Május 31-e volt a kivétel, amikor úgy esett nagyot a forint, hogy annak nem tisztán magyar, hanem EU-s oka volt: bejelentették az Oroszország elleni olajembargót, erre 393-ról 396-ig történő esést láttunk.
• Amikor pedig június 10-én a miniszterelnök a reggeli rádióinterjújában arról beszélt, hogy maradhat az árstop, és még aznap délelőtt fogyasztóvédelmi vizsgálatot küldött a kormány a különadót áthárító Ryanairre, 399-ig esett a forint.