Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
2020 elején még az is hír volt, hogy 340 forintot kértek a közös európai pénzért, mostanra a 400-as szintet is átlépte az árfolyam. Az elmúlt kicsit több, mint két évben nem egy gyors, látványos zuhanást és jó pár részleges, pár hétig vagy hónapig tartó visszaerősödést láttunk – most megnéztük, hogy ezek mennyire magyarázhatóak a Magyarországon kívüli okokkal, és mennyire az országokon belül kell keresni a választ a gyengülésre.
Elérte a forint a rémálomhatárt: rövid időre 400,04 forintba került egy euró hétfő délután, cikkünk megjelenése után pedig töretlenül gyengült tovább. Március 7-én már karcolgatta a forint ezt a szintet, de akkor 399,87-ről még visszapattant. Onnan még volt visszaút a 380-as szintig, június elején azonban, amikor már különadókról, az árstop meghosszabbításáról és a különadókat áthárító Ryanair fogyasztóvédelmi vizsgálatáról volt szó, újra 399-ig gyengült a forint.
Hol van már 2015. április 22-e? Az volt a nap, amikor az euróhoz képest a forint átlépte a 300-as határt, úgy, hogy azóta sem tért vissza alá. De akkor sem a mostanihoz hasonló drámai gyengülést láttunk, hanem egy 2013 és 2018 között öt éven át tartó nagyon-nagyon lassú leértékelődést. Most, amikor heti, néha napi szinten ugrál 10-20 forintokat egy euró ára, furcsa belegondolni, hogy nem is annyira régen volt több, mint három év – 2015. május 6. és 2018. június 11-e között –, amíg a 302 és 319 közötti sávból nem lépett ki a forint.
Sőt, 2015. június 3. és 2018. május 15. között csak 78 olyan nap volt, amikor egyáltalán a 308-315 közötti sávból kimozdult.
Ez az időszak azonban véget ért, már 2018-2019-ben, és 2020 első heteiben is azt láttuk, hogy még mindig lassú maradt, de a korábbihoz képest érzékelhetően felgyorsult a gyengülés üteme. Egyre többször volt szó 320-as, 330-as árfolyamokról. Aztán jött a koronavírus, a gazdasági válság, és az orosz–ukrán háború, és a hatalmas árfolyam-ingadozások.
Mennyire Magyarország-specifikus ez a jelenség?
Amikor olyan esemény történik, ami növeli a bizonytalanságot a világpiacon, a kockázatkerülőbb befektetők szívesebben viszik a pénzüket a legbiztonságosabbnak számító euróba, dollárba, vagy épp aranyba, ilyenkor a magyarhoz hasonló feltörekvő gazdaságok devizája gyengülhet. Amikor érkezik egy-egy hír a forint mozgásáról, egyébként is érdemes ránézni a cseh korona és a lengyel zloty árfolyamának változására, abból már jól látszik, Közép-Európa egészét érintő eseményekről van-e szó, vagy Magyarországon belül kell keresnünk az árfolyammozgás magyarázatát.
2020 márciusában egy euróért 4,5 lengyel zlotyt kellett adni, most 4,6-ot. A cseh korona pedig még erősödött is: 2020 márciusában 27 korona volt egy euró ára, most már csak 24-25. Egy-egy napon vagy héten belüli nagyobb árfolyammozgások a cseheknél és a lengyeleknél is voltak, vagyis nyugodtan mondhatjuk azt: a bizonytalanság általánosan jellemző Közép-Európában, de az ilyen gyengülés, mint a forinté, hazai okokra is visszavezethető, nem csak regionálisakra.
Ebben fontos szerepel játszik a jegybanki politika is – az MNB hajlandó ugyan közbeavatkozni néha, de jól látszik, hogy alapvetően nincs nagy baja a gyenge forinttal. Amikor pedig az elmúlt években zuhant egy-egy nagyobbat a forint, szinte mindig könnyen be lehetett azonosítani mögötte egy magyar politikai eseményt.
Aki a 2020 előtti nagyobb árfolyam-ingadozásokról szeretne olvasni, annak itt érdemes tennie egy kitérőt:
Így esett a forint az euróval szemben 229-ről közel 400-ig
1999 első munkanapján, amikor először lehetett kereskedni a január 1-jén bevezetett új pénzzel, az euróval, napi átlagban 251,43 forintba került egy euró, 2008-ban 229,11-ig erősödött. Azóta több alkalom is volt, amikor nagyot esett, mostanra a 400-as szint közelébe jutottunk. Az elmúlt 23 év nagy forinteséseit néztük át.
Először 2020. február 12-én lépte át a forint a 340-es szintet az euróval szemben. Magyarországra ekkor még nem ért el a koronavírus, Európában azonban már megjelent, és egyre nagyobb volt az idegesség, hogy bajt okozhat a járvány a gazdaságban is. Ekkor azonban még általános jelenség volt a gyengülés Európa minden olyan devizájánál, amely nem az euró. Igaz, magyar ok is volt a gyengülés mögött: a gazdasági növekedés túlzott erőltetése és a laza monetáris politika egyaránt visszaütött a forintárfolyamban és a már 4,7 százalékosra nőtt inflációban – igaz, az MNB akkor még azzal nyugtatott mindenkit, hogy ez csak átmeneti jelenség.
Aztán ideért a járvány, és szabadesésbe kezdett a forint. 2020. március 16-án 341-ről 344-ig gyengült, 17-én már 348-nál járt, 18-án 354-ig gyengült, 19-én pedig 359-nél állt meg a napok óta tartó zuhanás. Utána némileg visszaerősödött, március utolsó napján azonban elérte a 360-at. Az egész világ aggódva figyelte, hogy mekkora gazdasági károkat okozhat a járvány, mindenki menekítette a befektetéseit a legbiztonságosabb dollárba vagy euróba, és néha eközben történtek túlkapások is.
2020. április 1-jén azonban eljött a nap, amikor úgy zuhant a forint, hogy amögött teljesen egyértelműen hazai okokat láthattunk. Egy nap alatt 360-ról 369,5-ig esett a forint, aminek az egyik legfontosabb magyarázata az volt, hogy azon a héten szavazta meg a parlament a felhatalmazási törvényt. Ezzel döntötték el, hogy a kormány a parlamentet megkerülve szinte bármiről hozhat rendeletet – és ugyan a parlamentarizmus nem szűnt meg, a képviselőket azóta is rendszeresen összehívják, bár a törvény szerint nem volna muszáj, valójában ez csak díszlet, azóta is rendeleti kormányzást látunk. Egy ilyen törvény finoman szólva sem alkalmas arra, hogy a befektetők bizalmát és nyugalmát növelje, látszott is ez az árfolyamon.
Az az április már egyértelműen arról szólt, hogy a magyar jelenségek rángatták az árfolyamot mindkét irányba. Mindenki megunta, hogy a kormány a válságot megelőző vagy kezelő döntések helyett csak ígérgeti, hogy majd egyszer bejelent valamit, ennek csúcsán amikor egyszer Orbán Viktor sokadik ígérettömegében sem volt semmi újdonság, 362 környékéről percek alatt 366-ig esett az árfolyam, amikor pedig nagy nehezen csak kijött egy kormányrendelet új gazdasági szabályokkal, 366-ról 360-ra erősödéssel díjazta a piac azt, hogy végre valami konkrétumot szabályokba írtak. Az MNB pedig 3000 milliárd forinttal és egy bújtatott kamatemeléssel avatkozott be, ennek hatására hónapokra sikerült visszatérni a 350-es szint alá.
Egy nyugodt nyár után 2020 szeptemberében újra beesett a forint 360 alá. Ennek is hazai okai voltak: a GDP-adatunk minden várakozásnál rosszabb lett, az infláció itt volt a legmagasabb az egész EU-ban (most hogy örülnénk az akkori 4 százaléknak), a beruházások durván esni kezdtek, és annak is látszottak az első jelei már, hogy az első hullámmal ellentétben a második már nagy pusztítást okozhat itt is. Majd a Reuters jegybanki forrásokra hivatkozva azt írta, az MNB feladta az álmot, hogy gyorsan kilábalunk a válságból – ez volt az utolsó csepp a pohárban a 360-as szintre zuhanáshoz.
2020 őszén fokozatosan 368-ig gyengült a forint. Ekkor a nemzetközi bizonytalanság mellett az is problémát jelentett, hogy az MNB csak félszívvel szigorított a politikáján. Azonban volt visszaút: 2021-be úgy mentünk át, hogy már látni lehetett, hónapokon belül milliók kaphatják meg a koronavírus elleni oltást, a kormány pedig mindent megtesz, hogy a lehető leghamarabb beindulhasson a gazdaság. Amikor a harmadik hullám legrosszabb időszakaiban nálunk volt a világ második, Európa legnagyobb lakosságarányos Covid-halálozási aránya, a befektetők is elbizonytalanodtak, 368-ig gyengült a forint, de 2021 tavaszának végére már látni lehetett, hogy a legrosszabbon túl vagyunk. Jellemző a piaci hangulatra, hogy amikor Virág Barnabás MNB-alelnök csak utalt a Reutersnek arra, hogy kamatemelésbe kezdhet a jegybank, gyorsan erősödni kezdett a forint, és miután valóban emelni kezdték a kamatokat, szinte az egész nyarat 350 környékén töltötte a magyar deviza.
2021 őszén újra esni kezdett a forint, a november 372 volt a mélypontja. Ekkor magyar és külföldi okok egyaránt voltak: az MNB lassította a kamatemelési ciklus ütemét, az infláció 5 százalék fölé nőtt, és az energiahordozók ára is nőni kezdett, ami mind a gyengülés felé vezetett. Azt is elkezdték beárazni a befektetők, hogy a kormány a választás előtt osztogatni kezd. Az amerikai Fedtől pedig mindenki a dollár erősítését, ezzel a forinthoz hasonló feltörekvő devizák gyengítését várta.
„Nem meglepetés a forint erősödése, csak a tempója az” – írtuk 2022. január 13-án, amikor alig két hét alatt 370-ről már 355-re erősödött a forint. Az MNB újra elkezdte jobban emelni a kamatait, a kormány pedig szigorúbb költségvetést ígért. Aztán jött a háború, és mindent megváltoztatott.
Február 24-én, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, egy nap alatt 360-ról 370-re zuhant a forint. Utána pedig korábban elképzelhetetlen szabadesést láttunk:
Természetesen azt, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, nem lehet a magyar kormányon számonkérni. Az azonban már a kormány felelőssége, hogy olyan osztogatásba kezdett a választás előtt, amiből csak akkor lehetett volna nagyobb károk nélkül kijönni, ha a világgazdaságban minden szerencsésen alakul. A háború első hetei után mindenki megnyugodott egy kicsit a piacokon, 372-ig visszajött a forint, és még a választás sem rengette meg az árfolyamot – a Fidesz győzelmét beárazták jó előre a befektetők, legfeljebb annak a mértéke okozott meglepetést. Utána viszont jött a feketeleves, és forintgyengülések olyan sorozata, amelyért egyértelműen a magyar politikai események a felelősek.
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Mit mutatnak a kutatási adatok? Kell aggódni a munkahelyek elvesztése miatt?
Változásokat jelentettek be a Demján Sándor Tőkeprogramhoz kapcsolódó Demján Sándor Tanácsadási Voucher Programban.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat, vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
Mennyivel növekszik egy férfi értéke, ha tizenöt centivel magasabb? Mennyi esélye van párt találnia egy társkeresőn egy kedves, átlagosan kinéző, átlagosan jól kereső nőnek, ha nincs semmi speciális tulajdonsága? Mi a társkeresés beépített kockázata? Egy harminckilenc éves nő még harmincasnak számít? Kritika a Többesélyes szerelem című filmről.