A horvátoknál már jön az euró, Magyarország csak távolodik tőle

Itt az ideje, hogy az euróövezet vezesse be a forintot. Kissé cinikusan ezzel reagáltak szűk szakmai körökben a Magyar Nemzeti Bank 2020-as kiadványára (pdf), amely azzal a szándékkal készült, hogy hozzájáruljon az úgynevezett maastrichti szabályok megújításához. A javasolt kritériumok között szerepelt például, hogy a felvételre jelentkező ország fejlettsége és bérszínvonala érje el az uniós átlag 90 százalékát, az államadósság legyen a hazai össztermék 50 százaléka alatt, a kis- és középvállalatok termelékenysége pedig érje el a nagyok felét.

Ha az Európai Unió fő döntéshozói ezeket netán átveszik, és a ma szokásos mérőszámok mellé illesztik, a közeli jövőben Magyarország euróövezeti csatlakozása esélytelenné vált volna. És persze Horvátországé is, amely január elsejével lecseréli a kunát euróra, vagy Bulgáriáé, amely az euróhoz rögzítette a leva árfolyamát, és 2020 júliusa óta szintén részt vesz az euró előszobáját jelentő ERM II. árfolyamrendszerben.

Köszönőviszonyban sincs a valósággal a kormány Brüsszelnek küldött konvergenciaprogramja

Szinte meg sem érzi a magyar gazdaság a környezetében halmozódó konfliktusokat - véli a kormány. Szerinte Magyarország száguld tovább az emelkedő pályán, a költségvetési hiány és az államadósság pedig kiigazítás nélkül is úgyszólván automatikusan csökken.

Pedig 2020-ban Magyarország még némi erőfeszítés árán teljesíthette volna az eredeti maastrichti feltételeket:

• inflációja alig volt magasabb az akkori határértéknél,
• a hosszú futamidejű állampapírok hozamszintje bőven alatta maradt,
• államháztartása nem produkált három százalék fölötti hiányt,
• államadóssága jó ütemben csökkent, és a szabályokat betartva, tempósan közelített a hazai össztermék hatvan százalékában megadott küszöbértékhez.

Csakhogy a jegybank és az őt kissé vonakodva követő pénzügyi tárca komplett kampányt folytatott, hogy jobb kívül, mint belül, amit Matolcsy György elnök a parlamenti választások előtt egyebek mellett azzal toldott meg, hogy így nem kellett kötelezően igazodni az euróövezet szabályaihoz. Ezzel a nagyobb mozgástérrel hozta összefüggésbe a magyar gazdaságpolitika világra szóló sikereit, amelyek azonban épp a maastrichti mércével mérve halványodnak el. Legalábbis ez derüli ki az Európai Központi Bank (ECB) és az Európai Bizottság külön-külön kiadott, ám egybecsengő konvergenciajelentéseiből.