Volt idő, amikor a mobiltelefon valóságos státuszszimbólum volt, ma pedig már ugyanolyan nélkülözhetetlen része az életünknek, mint a ruha vagy a cipő. Lássuk, honnan hová jutott ez a technológia, a legfontosabb mérföldkövek bemutatásával.
Kiderült, hogy a Rudapithecus az emberszabású majmokkal és a mai emberrel is rokonságban állt, a háta pedig már hasonlított a mai emberéhez.
És nem is olyan rossz az a valami.
Az orosz ortodox egyháznak – illetve egyes papjainak – is vannak erős húzásai. Egy moszkvai pap, Artyemij Vlagyimirov például arról számolt be, hogy amikor meglátogatta Charles Darwin londoni sírját, a biológiai evolúció atyjának számító tudós személyesen vele közölte, visszavonja tanait.
Szárnyas dinoszauruszfajta maradványaira bukkantak kínai tudósok, a lelet a dinoszauruszok evolúciójának egy olyan szakaszára ad rálátást, amelynek során egyes alfajok a madarak felé kezdtek fejlődni.
Evolúciós előnye van.
A bálnák eredetileg szárazföldi patás állatok voltak, majd egyre inkább alkalmazkodtak a vízi élethez.
A jura korszakban komoly fejlődésen mentek át a gombák, a dinók kihalását okozó események viszont hidegen hagyták őket.
A kutatók eddig is tudták, hogy a szalaférgek képesek a regenerálódásra, de, hogy milyen mértékben, arra csak most derült fény.
A hagyományos világképet alapjában felforgató evolúcióelmélet atyja, Charles Darwin kétszáztíz éve ezen a napon, 1809. február 12-én született.
Ezen aztán a nem keresztény szülők felháborodtak.
A modern korban gyorsabban változtatta az embert az evolúció, mint korábban bármikor: az orvostudomány és a technológia nem állította meg, hanem felgyorsította az evolúciót – állapította meg Philipp Mitteröcker bécsi biológus.
Mém lett a Csehországban készült hajlongós fotóból, amelyen szokatlan pózban látni a magyar miniszterelnököt.
Számos emlősfaj fog kipusztulni a következő ötven évben és a természetnek 3-5 millió évre lesz szüksége a regenerálódásra – figyelmeztetnek dán és svéd kutatók.
Ausztrál tudósok felállították a kenguru kifejlődésének idővonalát, amely szerint a kenguru őse 25 millió évvel ezelőtt jelent meg Ausztráliában, és az a kenguru, amelyet ma ismerünk, hárommillió évvel ezelőtt egy gyors evolúciós ugrással bukkant fel a kontinensen.
Két amerikai és egy brit tudós, Frances H. Arnold, George P. Smith és Gregory P. Winter kapta idén a kémiai Nobel-díjat. Az indoklás szerint a három tudós az evolúció mechanizmusát felhasználva ért el úttörő eredményeket kutatásaiban, amelyek gyakorlati haszna ma már a gyógyszergyártáson át az üzemanyag-előállításig megfigyelhető.
