Találtak egy óriási bolygót a tudósok, olyan, mint egy pillecukor
A csillagászoknak két elméletük is van arra, hogy miért lett olyan a TOI-3757b jelű gázóriás, mint amilyen.
A csillagászoknak két elméletük is van arra, hogy miért lett olyan a TOI-3757b jelű gázóriás, mint amilyen.
A portugál Portói Egyetem kutatói báriumot fedeztek fel a WAS-76b és a WASP-121b atmoszférájában, pedig az elem elvileg nem kerülhetne ilyen magasra.
A szuperföld nevű objektumok sokkal gyakrabban fordulnak elő, és lényegesen több is van belőlük, ezért érdemes lenne rájuk összpontosítva választ keresni a tudomány egyik nagy kérdésére.
A Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) pályázatot hirdet 20 olyan exobolygórendszer névadására, amelyeket hamarosan a James Webb-űrtávcsővel is meg fognak figyelni a csillagászok.
Sasha Quanz asztrofizikus szerint 30 éve még azt sem tudtuk, hogy léteznek exobolygók, ma viszont már 100 milliárdra tippeljük a számukat a Tejútrendszerben.
A vörös törpék körül keringő planéták félig víz-, félig kőzetbolygók.
Az LP 890-9 jelű csillag körül két olyan bolygó is kering, amelyek alkalmasak lehetnek az életre.
A tudósok a HIP 65426 b jelű exobolygót vizsgálták meg, ami 385 fényévnyire van a Földtől.
A TOI-1452b 100 fényévre van a Földtől, és ha valóban víz van a felszínén, akkor az élet után is érdemes lehet kutatni rajta.
A WASP-39b 700 fényévnyire van a Földtől, a légkörében pedig egyértelműen kimutatható a szén-dioxid jelenléte.
A NASA vezetője, Bill Nelson szerint az emberiség sosem nézett még annyira távolra a világegyetemben, mint amennyire most sikerül a James Webb űrtávcsővel.
Egy „közeli” rendszerben egy különös, eddig nem ismert bolygó kering a csillagászok szerint. De nem is ez az igazán érdekes.
Az Antarktisz előnyös helyszín lehet a megfigyelésekhez, ezért Kína öt távcsövet telepített oda.
A Stanford Egyetem kutatói a Nap gravitációját kihasználva olyan teleszkópot építenének, ami olyan képet készítene a távoli csillagok körül keringő bolygókról, mintha csak a Naprendszert fotózná.
A WASP-121b egy tőlünk 850 fényévre lévő csillag körül kering, a körülmények pedig abszolút pokoliak.
A brit kutatók szerint egy fehér törpe csillag körül keringő objektumok mozgása arra utal, hogy lehet egy életre alkalmas bolygó az égitest lakható zónájában.
Az amerikai kutatók felfedezése szerint az M törpecsillagok körül keringő bolygóknak jó eséllyel nincs légkörük, ezért más bolygókon kell az élet jeleit keresni.
Bár már 2016 óta tudni a létezéséről, most végre több információt kaphatnak a kutatók a VHS 1256 b nevű objektumról.
A NASA elárulta, melyik az a két bolygó, amiket elsőként vizsgál majd meg a James Webb űrteleszkóppal.
Március 21-én 65 új taggal bővítette a már felfedezett exobolygók listáját a NASA.