Igen furcsa légkört fedeztek fel egy exobolygó körül
Egy exobolygó körül szokatlanul sokszínű légkört fedeztek fel az olaszországi Galileo Nemzeti Teleszkóp (Telescopio Nazionale Galileo, TNG) segítségével.
Egy exobolygó körül szokatlanul sokszínű légkört fedeztek fel az olaszországi Galileo Nemzeti Teleszkóp (Telescopio Nazionale Galileo, TNG) segítségével.
A szuperföldnek minősített TOI-1685 b egy olyan csillag környékén helyezkedik el, amely mintegy 122,5 fényévre fekszik tőlünk.
A Gliese 486 b exobolygót a szuperföldek kategóriájába sorolták, a felszíni hőmérséklete 430 Celsius-fok körül lehet.
A TOI-1233 nevű csillag körül azonosított négy, eddig ismeretlen exobolygót két középiskolás. A felfedezett planéták egyike egy szuperföld.
A forró Jupiternek is nevezett WASP-62b egyik érdekessége, hogy nagyon messze, 575 fényévre van tőlünk.
Az Arielnek ma még csak a terve létezik, ám ha elkészül, az a tudósok szerint óriási előrelépést jelent majd: a segítségével meg lehet majd nézni egy idegen bolygó világát.
Ha van olyan planéta, ahova soha nem akarhat eljutni az ember, az a K2-141b. Az égitesten pokoli körülmények uralkodnak.
A Kepler-űrprogram beláthatatlan nagyságú adattára tele lehet olyan bolygókkal, melyek akár lakhatók is. Tudósok egy csoportja most megbecsülte, mégis hány ilyen planétáról lehet szó.
Két exobolygót fedeztek fel svájci csillagászok a Mexikóban lévő SAINT-EX obszervatórium segítségével.
A WASP-121b jelzésű exobolygó olyan közel kering a csillagához, hogy a felszínén közel 3000 Celsius-fok van.
A Beta Pictoris c 63 fényévre van tőlünk, így nehéz megfigyelni. A Cambridge-i Egyetem szakértőinek viszont sikerült láthatóvá tenniük.
A tudósok régóta keresik a választ arra a kérdésre, létezik-e még egy olyan planéta a világegyetemben, mint a Föld. A legfrissebb kutatásokban olyanokra bukkantak, melyeken – papíron – akár jobb életünk is lehetne.
A WASP-189b az eddig talált legextrémebb planéta. A bolygót most az Európai Űrügynökség (ESA) műholdja is megvizsgálta, így sikerült új információkhoz jutni róla.
Az LTT 9779 b exobolygó a tulajdonságai miatt még a világ legjobb tudósainak is feladja a leckét.
A kutatók eddig úgy hitték, hogy az összeroskadt csillagok, vagyis a fehér törpék környékén felesleges bolygók után kutatni. Egy új felfedezés rácáfolt erre.
Érdemes volt megmutatni a NASA adathalmazát a Warwicki Egyetem algoritmusának. A program ezek alapján bukkant ugyanis olyan bolygókra, melyek létezéséről az űrhivatal sem tudott.
Elvégezte első küldetését, vagyis adatokat gyűjtött a csillagos ég mintegy 75 százalékáról a TESS, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Naprendszeren kívüli bolygókat kutató űrszondája.
Összesen több mint 4000 exobolygót fedezett már fel az emberiség, mióta ilyen űrprogramok is léteznek. Ezek között viszont mindössze 12 olyan van, ami igazán különlegesnek számít.
Egyébként is ritka, hogy más csillagok bolygóit sikerül lefényképezni, de a legújabb felvétel csillagászati szenzáció.
Jövő márciusban sem indul útnak a James Webb űrtávcső. A halasztás oka most éppen a koronavírus-járvány.