Ránéztek a Vénusz ikertestvérére, és kiderült, hogy mégsem annyira ikrek
Hiába kicsi és hűvös a TRAPPIST-1 nevű csillag, elég erős ahhoz, hogy elfújja a körülötte keringő közei bolygók légkörét.
Hiába kicsi és hűvös a TRAPPIST-1 nevű csillag, elég erős ahhoz, hogy elfújja a körülötte keringő közei bolygók légkörét.
A Baekdu nevű csillaghoz olyan közel kering egy Jupiternél jóval nagyobb bolygó, hogy valójában a csillagnak már el kellett volna nyelnie őt. Ez valamiért mégsem történt meg.
A Tejútrendszer négy új exobolygójának, vagyis Naprendszeren kívüli planétájának létét erősítette meg egy nemzetközi kutatócsoport az Európai Űrügynökség (ESA) és a Svájci Űrhivatal Cheops űrteleszkópja segítségével – jelentette be a berni és a genfi egyetem.
A NASA kutatói szerint az LP 791-18 d nevű exobolygó felszínén folyamatosak lehetnek a vulkánkitörések, ami miatt a víz lecsapódhat az égitesten.
Az amerikai Massachusettsi Műszaki Intézet kutatói egy 12 000 fényévre lévő csillag felragyogására lettek figyelmesek. Kiderült, nem a szokásos kitörésről van szó.
Soha nem sikerült még ritkaföldfémet kimutatni egyetlen exobolygó légkörében sem, úgy tűnik azonban, hogy egy új svéd módszernek köszönhetően most már ez is lehetségessé vált.
Az eddigi legnehezebb elemet fedezték fel kínai kutatók egy, a Földtől 556 fényév távolságban lévő ultraforró Jupiter légkörében.
A HIP 99770b kódjelű exobolygó jóval nagyobb a Jupiternél, és messzebb is kering a központi csillagától, mint a mi Jupiterünk a Naptól. Ami azonban igazán érdekes, az a felfedezés módja.
Az YZ Ceti b névre keresztelt bolygó olyan közel keringhet a csillagához, hogy az abból származó töltött részecskéket visszalöki az égitestre. A befogott rádiójelek alapján legalábbis ez a helyzet.
A James Webb űrteleszkóp a TRAPPIST-1b bolygót vizsgálta, ami egy olyan csillagrendszerben kering, ahol a lakható zónában hét bolygó is található. Ő az egyik.
Az amerikai Carnegie Tudományos Intézet kutatói szerint a nemrég felfedezett TOI-5205b jelű exobolygó egy Jupiter méretű gázóriás, ami egy nagyon kicsi csillag körül kering.
A HR 8799 jelű csillag a Földtől nagyjából 133 fényévre található, körülötte pedig több bolygó is kering. A keringésüket 12 éven át figyelték meg.
A HD 206893 c jelű égitest hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint egy barna törpecsillag. Az angliai Exeteri Egyetem kutatóinak azonban sikerült megállapítaniuk, hogy valójában egy exobolygóról van szó.
A kutatók szerint az LHS 475 b jelű exobolygó átmérője a Föld átmérőjének 99 százaléka, az viszont nem biztos, hogy légköre is van.
A kutatók szerint érdemes másfajta szemszögből is megközelíteni azt a kérdést, hogy milyen hatással lehet az exobolygókra egy vörös törpecsillag.
A megfigyelések szerint a Kepler-1658b jelű exobolygó egyre közelebb kerül a csillagához, így hamarosan összeütközik majd vele. A kutatók mindezt arra használják, hogy tanulmányozzák és pontosítsák az árapályjelenséggel kapcsolatos modelljeiket.
Montreali csillagászok két olyan, Naprendszerünkhöz relatíve közel található exobolygót fedeztek fel, melyek felénk ismeretlen formában hordoznak szokatlan mennyiségű vízréteget.
Az eddigi legfiatalabb olyan gázóriást találták meg a csillagászok, ami kétféle módon is képződhetett.
A WASP-39b jelű exobolygó 700 fényévnyire van a Földtől. A James Webb űrteleszkóp sokáig tanulmányozta, és fontos információkat tárt fel róla.
Ha találnak a közelében másik égitestet, azt is magyar kutyafajtáról nevezik majd el.