Megtalálták az első olyan csillagrendszert, ahol két bolygó is ugyanazon a pályán keringhet
A PDS 70 nevű csillagrendszer 400 fényévre van a Földtől, és ha helyesek a spanyol kutatók megfigyelései, akkor egy igazán különleges rendszerről van szó.
A PDS 70 nevű csillagrendszer 400 fényévre van a Földtől, és ha helyesek a spanyol kutatók megfigyelései, akkor egy igazán különleges rendszerről van szó.
Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Svájci Űrhivatal Cheops űrteleszkópja az első olyan eszköz, ami kifejezetten a fényes, közeli csillagokat tanulmányozza. A szerkezettel most sikerült megtalálni az általunk ismert univerzum eddigi legfényesebb égitestét.
Hiába kicsi és hűvös a TRAPPIST-1 nevű csillag, elég erős ahhoz, hogy elfújja a körülötte keringő közei bolygók légkörét.
A Baekdu nevű csillaghoz olyan közel kering egy Jupiternél jóval nagyobb bolygó, hogy valójában a csillagnak már el kellett volna nyelnie őt. Ez valamiért mégsem történt meg.
A Tejútrendszer négy új exobolygójának, vagyis Naprendszeren kívüli planétájának létét erősítette meg egy nemzetközi kutatócsoport az Európai Űrügynökség (ESA) és a Svájci Űrhivatal Cheops űrteleszkópja segítségével – jelentette be a berni és a genfi egyetem.
Ha találnak a közelében másik égitestet, azt is magyar kutyafajtáról nevezik majd el.
Az amerikai Massachusettsi Műszaki Intézet kutatói egy 12 000 fényévre lévő csillag felragyogására lettek figyelmesek. Kiderült, nem a szokásos kitörésről van szó.
Soha nem sikerült még ritkaföldfémet kimutatni egyetlen exobolygó légkörében sem, úgy tűnik azonban, hogy egy új svéd módszernek köszönhetően most már ez is lehetségessé vált.
Az eddigi legnehezebb elemet fedezték fel kínai kutatók egy, a Földtől 556 fényév távolságban lévő ultraforró Jupiter légkörében.
Az amerikai Carnegie Tudományos Intézet kutatói szerint a nemrég felfedezett TOI-5205b jelű exobolygó egy Jupiter méretű gázóriás, ami egy nagyon kicsi csillag körül kering.
A HR 8799 jelű csillag a Földtől nagyjából 133 fényévre található, körülötte pedig több bolygó is kering. A keringésüket 12 éven át figyelték meg.
A HD 206893 c jelű égitest hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint egy barna törpecsillag. Az angliai Exeteri Egyetem kutatóinak azonban sikerült megállapítaniuk, hogy valójában egy exobolygóról van szó.
A megfigyelések szerint a Kepler-1658b jelű exobolygó egyre közelebb kerül a csillagához, így hamarosan összeütközik majd vele. A kutatók mindezt arra használják, hogy tanulmányozzák és pontosítsák az árapályjelenséggel kapcsolatos modelljeiket.
Montreali csillagászok két olyan, Naprendszerünkhöz relatíve közel található exobolygót fedeztek fel, melyek felénk ismeretlen formában hordoznak szokatlan mennyiségű vízréteget.