Glória jelenhetett meg egy idegen bolygó légkörében
Most először sikerült egy Naprendszeren kívüli bolygón megfigyelni, ahogy a fény megtörése szivárványszínű köröket hoz létre a légkörben.
Most először sikerült egy Naprendszeren kívüli bolygón megfigyelni, ahogy a fény megtörése szivárványszínű köröket hoz létre a légkörben.
A NASA tudósai megtalálták az eddigi legnagyobb tömegű olyan exobolygót, amelynek sugara kisebb, mint a Föld sugarának kétszerese.
Olasz kutatók szerint a Bika csillagképben található HL Tarui nevű csillag körül épp bolygóképződés zajlik. Mivel hatalmas mennyiségű víz van jelen a területen, könnyen lehet, hogy egy lakható bolygó alakul ott ki néhány százmillió év múlva.
A NASA kutatói szerint az alig 400 millió éves HD 63433 d egyik felén állandó lehet a lávafolyam.
A TOI-715 kódjelű csillag körül kering az a két bolygó, amelyek közül az egyik alig nagyobb a Földnél. Hamarosan egy földi teleszkópokkal alaposabban is megvizsgálják őket.
A Hubble űrteleszkóp a Halak csillagképben lévő egyik bolygót vizsgálta. A Földtől 97 fényévre található a bolygóról a csillaga előtt elhaladva kiderült, érdemes lesz tovább kutatni a légkörét.
A Pennsylvaniai Egyetem csillagászati egy olyan bolygó-csillag párosra bukkantak, ahol a planéta tömege sokkal nagyobb, mint amekkora a csillaga szerint lehetne.
Egymilliárd év alatt alig változott az a hat bolygóból álló rezonáns rendszer, amely nagyjából 100 fényévre van a Földtől. A világtörténelem során ez a harmadik ilyen, amit felfedeznek.
A WASP-80b jelzésű exobolygó 168 fényévre van a Földtől, ezért nehéz lett volna közvetlen megfigyelést végezni. Ehelyett más módszerhez folyamodtak a NASA tudósai – és az eredményt is hozott.
Az 55 Cancri e felszínén nappal 2247, éjszaka 1127 Celsius-fok van, miközben a vulkánok forró, szénben gazdag gázokat lövellnek ki magukból. A bolygó emiatt villoghat annyira furcsán.
Most először fordult elő, hogy a csillagászoknak sikerült szilícium-dioxid jelenlétét érzékelniük egy exobolygó légkörében. Azt még nem tudják, mennyi van ott az anyagból.
Amerikai kutatóknak amatőr csillagászok segítségével sikerült megbizonyosodniuk arról, hogy valóban két exobolygót fogott be a NASA űrszondája.
A NASA tudósainak sikerült elsőként rögzíteniük egy idegen csillag kitörését. Rögtön négyet is.
Jason Wang, az amerikai Northwestern Egyetem asztrofizikusa a Beta Pictoris b nevű exobolygó pályájának 75 százalékát konvertálta át videóvá.
A Trappist-1b kódjelű exobolygó a lakható zónában kering. Ami jó hír. Az már kevésbé, hogy nagyon vékony légköre lehet.
A NASA a jövőben tovább vizsgálja a Földtől mintegy 120 fényévre lévő K2-18b exobolygót, mert felmerült, hogy a planétán dimetil-szulfid található. Ilyet a Földön csak az élő szervezetek termelnek.
A NASA szakembereinek nem kis feladat volt megoldaniuk, hogy a Nancy Grace Roman Space Telescope kábelei megfelelő méretűek legyenek, és csatlakozó is legyen a végükön.
A Floridai Egyetem kutatói a Kepler és a Gaia teleszkópok adatait vizsgálva arra jutottak, hogy a Tejútrendszer minden harmadik bolygójának felszínén lehet folyékony víz.
A PDS 70 nevű csillagrendszer 400 fényévre van a Földtől, és ha helyesek a spanyol kutatók megfigyelései, akkor egy igazán különleges rendszerről van szó.
Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Svájci Űrhivatal Cheops űrteleszkópja az első olyan eszköz, ami kifejezetten a fényes, közeli csillagokat tanulmányozza. A szerkezettel most sikerült megtalálni az általunk ismert univerzum eddigi legfényesebb égitestét.