Furcsa alakú bolygót találtak a kutatók, 1800 fényévre van a Földtől
A WASP-103b jelű bolygónak csak 22 földi óra kell ahhoz, hogy megkerülje a csillagát.
A WASP-103b jelű bolygónak csak 22 földi óra kell ahhoz, hogy megkerülje a csillagát.
A Coloradói Egyetem mérnökei laboratóriumban hoznák létre az idegen bolygók légkörét, hogy tanulmányozni tudják azokat.
A tudósok számára továbbra is rejtély, hogyan keletkeznek a csillag nélküli kóbor bolygók, egy új felfedezés azonban közelebb viheti őket a megoldáshoz.
A Hubble űrteleszkóp forradalmasította az űrkutatást a kilencvenes években, most a NASA ugyanerre készül a hamarosan induló James Webb űrteleszkóppal is. Tudományos szenzációk sorát várják a csillagászok.
A GJ 367b az eddigi legkisebb olyan exobolygó, amit rendkívül részletes képet kaptak a tudósok.
A TOI-2109b egy ultraforró jupiter: a felszínén több mint 3000 Celsius-fok van.
Az ismeretlen világokról a neurális hálózat állapította meg, hogy valóban Naprendszeren kívüli planéták. A gépre azért van szükség, mert óriási adathalmazt kell átnézni.
A TOI 1789b egy úgynevezett forró Jupiter, a felszíni hőmérséklete 1800 Celsius-fok körül van.
A Genfi és a Berni Egyetem tudósai szerint az elméletre támaszkodó módszer a Földön is hasznosítható: illegális szemétlerakókat lehet vele kiszűrni.
Egy, a csillagászok által működtetett, nemzetközi bolygóvadász programban ötévnyi felvétel vár áttekintésre. A munkához bárki csatlakozhat.
A 2M0437b jelű planétát a Hawaiin üzemelő Subaru Teleszkóp szúrta ki. A Jupiternél ötször nagyobb is lehet.
28 millió fényév távolságra található a Földtől az első olyan bolygó, amit a Tejútrendszeren kívül fedezett fel az emberiség.
A WASP-76b jelű planéta atmoszférájában ionizált kalciumra is bukkantak a kutatók.
A kutatóknak egy újonnan felfedezett exobolygó mutatta meg, mi történik a Naprendszerrel nagyjából 5 milliárd év múlva.
Élhető exobolygók egy új osztályát azonosították csillagászok, felfedezésük azt jelentheti, hogy a Föld biológiai folyamataihoz hasonló élet megtalálása a Naprendszeren kívül lehetséges a következő két-három évben – közölte a Cambridge-i Egyetem.
A tudósok összesen öt bolygót fedeztek fel a Földtől 35 fényévnyire lévő L 98-59 csillag körül. Többnek a felszínén víz lehet.
Egy közeli csillagrendszer két ismert bolygójának vizsgálata közben az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) Cheops elnevezésű űrteleszkópja váratlanul egy harmadik bolygó csillagkorong előtti átvonulását is rögzítette – nem kis meglepetést okozva ezzel a kutatóknak. A meghökkentő felfedezés izgalmas részleteket árul el erről a kivételes planétáról, melyhez hasonlót a kutatóknak korábban nem volt lehetőségük tanulmányozni.
Amikor elképzeljük az idegen bolygókon kialakult életet, valójában az általunk ismert életre gondolunk. De nem lehet a célunk csak az, hogy önmagunk egy változatát találjuk meg, mert így elszalaszthatunk valami egészen mást - figyelmeztet Sara Seager asztrofizikus. Részlet A világegyetem legapróbb fényei című könyvből.
Egy exobolygó körül szokatlanul sokszínű légkört fedeztek fel az olaszországi Galileo Nemzeti Teleszkóp (Telescopio Nazionale Galileo, TNG) segítségével.
A szuperföldnek minősített TOI-1685 b egy olyan csillag környékén helyezkedik el, amely mintegy 122,5 fényévre fekszik tőlünk.