#farkas


Észrevétlen volt, kíváncsi és magányos – feltárult a svájci farkas útja Budapest körül
 

Észrevétlen volt, kíváncsi és magányos – feltárult a svájci farkas útja Budapest körül

Felhagyott gyümölcsösökön, agrártájon, zöld folyosókon, népszerű kirándulóhelyeken át vezetett a svájci farkas útja tavaly év elején a budapesti agglomerációban és a külső kerületekben úgy, hogy senkinek sem tűnt fel. Pedig falatozott vadlesek látóterében, pihent reptéri hangárok közelében. A kóbor nagyragadozó áthaladt a Farkasvölgyön is, ami nem lehet véletlen – mondják a természetvédelmi szakemberek a jeladója adatainak elemzése után. Az a kérdés azonban őket is zavarba hozta, hogy vajon miért időzött egy biatorbágyi bozótosban napokig mozdulatlanul úgy, hogy már azt hitték, valaki lelőtte, és mire várt pár nappal később egy kora tavaszi éjjelen Gazdagréten, a 153-as busz Torbágy utcai megállójában M237?


„És akkor farkasüvöltést hallottam, háromszor egymás után”
 

„És akkor farkasüvöltést hallottam, háromszor egymás után”

Január végén farkasok elpusztítása miatt vettek őrizetbe három borsodi vadászt. A nagyragadozók visszatérése az erdő-mező ökológiai sokszínűsége szempontjából üdvös, de jelenlétük érdekeket sért. A természetvédők örülnek, a gazdálkodók és a vadászok ellentmondásosabban viszonyulnak hozzájuk. Jelenlétüknek azonban talán nagyobb a füstje, mint a lángja. De mit gondol róluk a természetvédő, a gazdálkodó és a vadász? Videóriport.

Ballai VInce - Csányi Nikolett Ballai VInce - Csányi Nikolett



Példátlan: 1240 kilométert tett meg egy szürke farkas
 

Példátlan: 1240 kilométert tett meg egy szürke farkas

Egy német szürke farkas Spanyolország északkeleti részébe vezető útját követték nyomon kutatók, akik szerint ez volt az eddigi leghosszabb, dokumentált út, amelyet a faj egy példánya megtett – számolt be róla a Barcelonai Egyetem (UAB).

MTI MTI

„Jobban kellene figyelni a vízvisszatartásra, de még inkább az akkugyárakra”
 

„Jobban kellene figyelni a vízvisszatartásra, de még inkább az akkugyárakra”

A környezetvédelem számos területén van még hová fejlődniük az uniós tagállamoknak, például a hulladékgazdálkodásén és a levegőminőségén. Az EU-s szabályokat nem minden esetben alkalmazzák megfelelően, lenne tennivaló az energiaszegénységgel, a vízválsággal és a Natura 2000 területek kezelésével is – derül ki az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosával, Virginijus Sinkevičiusszal készült interjúban, amelyben szóba kerülnek a farkasok és az akkugyárak is.




Most tényleg egy széttépett, pedigrés póni miatt fordulna rá a farkasokra Brüsszel?
 

Most tényleg egy széttépett, pedigrés póni miatt fordulna rá a farkasokra Brüsszel?

Sokan felkapták a fejüket, amikor hétfőn közleményben figyelmeztetett a haszonállatokat fenyegető farkasveszélyre az Európai Bizottság, amely elnökének pónijával tavaly végzett egy németországi nagyragadozó. Ha van is személyes érintettsége abban, hogy az EU-ban napirenden van a farkasok védettségének felülvizsgálata, tőle függetlenül is erősödik azok hangja, akiknek szúrja a szemét a farkasok gyarapodása. A természetvédők viszont figyelmeztetnek: összetett a kérdés, amit a jogilag körülbástyázott puskalövések nem fognak tudni megoldani, ehhez véres verejtékkel újra meg kell tanulnunk, hogyan tudunk együtt élni velük.




„60–70 méterről, távcsővel nem illik elnézni egy farkast
 

„60–70 méterről, távcsővel nem illik elnézni egy farkast"

Mi vezethet oda, hogy fokozottan védett állatra lőjön valaki? Életszerű, hogy más fajnak nézi? Miből fakadnak a hazai tájakra visszatérő nagyragadozókkal kapcsolatos konfliktusok? Valóban ilyen minden vadász? Egy természetvédővel és egy vadásszal igyekeztük körbejárni a svájci farkas, M237 feltételezett kilövésének kérdéskörét. Az biztos, kevés hasonló eset kerül napvilágra, és a bizonyítás is nehéz.