A dél-budai agglomerációban kóborol a Svájcból érkezett farkas
Az állat kifejezetten kerüli az embert, kimondottan óvatos.
Az állat kifejezetten kerüli az embert, kimondottan óvatos.
M237 arra megy, amerre csak akar, és addig, amíg egy nőstényt nem talál. A Vértesben aligha telepedik le, de lehet, hogy elég csak a Börzsönyig eljutnia, ahol már lehet esélye összefutni egy fajtárssal – jó eséllyel pont egy nősténnyel. Konkrét nyomára még nem bukkantak itthon, de azt tudni, hogy egyelőre tartja a keleti irányt.
Hatalmas távolságra vándorolt az a fiatal farkas, ami Svájc déli részéből indult még tavaly. M237 az elmúlt hetekben egészen a vértesi erdőkig jutott. A farkasokról tudott, hogy messzire képesek elkóborolni, de a mostani kivételes eset, mert nyomkövetője elárulja, merre járt.
Az ELTE Etológia Tanszékének friss kutatása alátámasztja azt a feltételezést, miszerint a háziasítás megváltoztatta a kutyák hangrepertoárját. Hogy miként reagálnak a kutyák a vonyításra, az számos egyéb tényező mellett attól is függhet, hogy az adott fajta milyen genetikai rokonságban áll a farkassal.
Aprócska, alig szőrös, szörcsögve lélegzik, denevérszerű fülei és békára emlékeztető arca van, és napjaink egyik legtrendibb "kiegészítőjének" számít, mi az? Ez a francia bulldog, amely Magyarország és a világ egyik legnépszerűbb fajtája, amely az ember nélkül amúgy nem is létezne. Az ebdivat okait kutatva az ELTE etológusának, Kubinyi Enikőnek a segítségével azt is körüljárjuk, mit árul el egy kutyáról a fajtája, illetve hogy árt vagy használ a kutyáknak a népszerűség.
Az Európai Bizottság elnökének kedvenc póniját egy GW950m néven ismert szürke farkas az éj leple alatt brutálisan meggyilkolta. A nyomozás hónapok óta tart, az esetnek pedig akár komoly szakpolitikai következményei is lehetnek.
Egy közönséges parazita nagy hatással lehet a farkasok viselkedésére, sőt, egyes esetekben egy falkán belül csak a fertőzött állatok szaporodnak. Két amerikai vadökológus 27 évig figyelte a szürkefarkasokat, és meglepő eredményekre jutottak.
Külföldi hírességek sora szeretné a nevét látni valamelyik kutatási eredmény mellett. Úgy tűnik, ehhez hasonló álmokat dédelget a CIA is.
Egyre több a farkasfalka az Alpokban, számuk gyorsan, jelenleg évente több mint 25 százalékkal nő – számolt be hétfőn a Gruppe Wolf Schweiz (GWS) nevű egyesület, amely az emberek és az őshonos nagyragadozók békés együttélésének lehetőségeit vizsgálja.
Az utóbbi hetekben kétszer is előfordult, hogy emberek vittek haza farkaskölyköket, mert azt hitték, elhagyott kiskutyák.
Bár a helyiek általában farkasok támadásáról számoltak be, most a DNS-vizsgálatok helyretették a kérdést.
Újra sikerült egy kameracsapdával megörökíteni Magyarország igen kevés farkasának egyikét.
Pár napja egy jókora gímszarvast sebeztek meg a vadállatok. A településen farkasveszélyre figyelmeztető táblákat tettek ki.
Az esetről a Yellowstone-park közölt videót.
A börzsönyi ragadozó hagyott hátra nyomot maga után.
Növekszik a farkasok száma Ausztriában, már 31 állat kószál az országban – közölte Albin Blaschka, az osztrák Medve-, Farkas- és Hiúzközpont ügyvezető igazgatója.
Az emberi környezetben élő farkasokat azért vizsgálták, hogy jobban megértsék a kutyákat.
A kutyák két különböző alkalommal, 40 és 14 ezer évvel ezelőtt, és más-más régióban fejlődtek ki a farkasokból – állítják brit kutatók, akik 72 olyan szürke farkas (Canis lupus) genetikai örökségét vizsgálták, amely az elmúlt 100 ezer évben élt Európában, Szibériában és Észak-Amerikában.
A farkasok megismerése segít megérteni, hogyan gondolkodnak a kutyák, és hogyan látnak minket, embereket. A hvg360 új filmsorozatában, a Nívóban Virányi Zsófia etológussal beszélgethettünk az ernstbrunni vadasparkban, ahol közvetlen közelről végignézhettük a farkasokkal végzett gyakorlatokat is.
Már az 1970-es években kihalt a norvég farkas, a ma Norvégiában és Svédországban található ragadozók valójában Finnországból származnak - állapította meg egy, a genetikai állományt vizsgáló kiterjedt kutatás.