Túl sok kárt okoznak a farkasok Svájcban az állattartóknak, ezért könnyebbé teszik a kilövésüket és gyérítésüket. Július 1. után akár azonnal is lelőhető lesz az a farkas, amely emberéletet fenyeget.
Mi vezethet oda, hogy fokozottan védett állatra lőjön valaki? Életszerű, hogy más fajnak nézi? Miből fakadnak a hazai tájakra visszatérő nagyragadozókkal kapcsolatos konfliktusok? Valóban ilyen minden vadász? Egy természetvédővel és egy vadásszal igyekeztük körbejárni a svájci farkas, M237 feltételezett kilövésének kérdéskörét. Az biztos, kevés hasonló eset kerül napvilágra, és a bizonyítás is nehéz.
A Svájctól egészen Magyarországig kóborló állatot egy amatőr vadász lőhette le, majd a tetemét a folyóba dobhatta.
Sajtóértesülések szerint több természetkárosításra utaló bizonyítékot is találtak a hatóságok a nyíregyházi illetőségű vadásznál, akinél a házkutatás volt. A hvg.hu úgy tudja, hogy a farkas jeladóját levágva találták meg.
Az értesülést egyelőre senki nem erősítette meg. A farkast megjelölő svájci szervezet jelezte, a sajtóból értesült a fejleményről, és elítélik az orvvadászatot.
Az M237 jelölésű farkas átkelt a Sajó-folyón.
Folyamatosan halad kelet felé az M237 kódszámon azonosított, Svájcból induló farkas, már a Bükki Nemzeti Park területén van, ahol könnyen belefuthat az ott élő falka tagjaiba. A nemzeti park munkatársai érdekes megfigyelésekben bíznak.
Nem mindennapi felvételt készített egy olasz fotós az Abruzzói Nemzeti Parkban. Az ott élő farkasfalka csúnyán elbánik egy betolakodó kósza egyeddel. Van pár pillanat, hogy nyolc-kilencen marcangolják egyszerre.
Az állat kifejezetten kerüli az embert, kimondottan óvatos.
M237 arra megy, amerre csak akar, és addig, amíg egy nőstényt nem talál. A Vértesben aligha telepedik le, de lehet, hogy elég csak a Börzsönyig eljutnia, ahol már lehet esélye összefutni egy fajtárssal – jó eséllyel pont egy nősténnyel. Konkrét nyomára még nem bukkantak itthon, de azt tudni, hogy egyelőre tartja a keleti irányt.
Hatalmas távolságra vándorolt az a fiatal farkas, ami Svájc déli részéből indult még tavaly. M237 az elmúlt hetekben egészen a vértesi erdőkig jutott. A farkasokról tudott, hogy messzire képesek elkóborolni, de a mostani kivételes eset, mert nyomkövetője elárulja, merre járt.
Az ELTE Etológia Tanszékének friss kutatása alátámasztja azt a feltételezést, miszerint a háziasítás megváltoztatta a kutyák hangrepertoárját. Hogy miként reagálnak a kutyák a vonyításra, az számos egyéb tényező mellett attól is függhet, hogy az adott fajta milyen genetikai rokonságban áll a farkassal.
Aprócska, alig szőrös, szörcsögve lélegzik, denevérszerű fülei és békára emlékeztető arca van, és napjaink egyik legtrendibb "kiegészítőjének" számít, mi az? Ez a francia bulldog, amely Magyarország és a világ egyik legnépszerűbb fajtája, amely az ember nélkül amúgy nem is létezne. Az ebdivat okait kutatva az ELTE etológusának, Kubinyi Enikőnek a segítségével azt is körüljárjuk, mit árul el egy kutyáról a fajtája, illetve hogy árt vagy használ a kutyáknak a népszerűség.
Az Európai Bizottság elnökének kedvenc póniját egy GW950m néven ismert szürke farkas az éj leple alatt brutálisan meggyilkolta. A nyomozás hónapok óta tart, az esetnek pedig akár komoly szakpolitikai következményei is lehetnek.
Egy közönséges parazita nagy hatással lehet a farkasok viselkedésére, sőt, egyes esetekben egy falkán belül csak a fertőzött állatok szaporodnak. Két amerikai vadökológus 27 évig figyelte a szürkefarkasokat, és meglepő eredményekre jutottak.
Külföldi hírességek sora szeretné a nevét látni valamelyik kutatási eredmény mellett. Úgy tűnik, ehhez hasonló álmokat dédelget a CIA is.
Növekszik a farkasok száma Ausztriában, már 31 állat kószál az országban – közölte Albin Blaschka, az osztrák Medve-, Farkas- és Hiúzközpont ügyvezető igazgatója.
Egyre több a farkasfalka az Alpokban, számuk gyorsan, jelenleg évente több mint 25 százalékkal nő – számolt be hétfőn a Gruppe Wolf Schweiz (GWS) nevű egyesület, amely az emberek és az őshonos nagyragadozók békés együttélésének lehetőségeit vizsgálja.
Az utóbbi hetekben kétszer is előfordult, hogy emberek vittek haza farkaskölyköket, mert azt hitték, elhagyott kiskutyák.
