#félelem

Egy császármetszés is lehet felemelő, egy otthonszülés is traumatikus – hogyan lehet félelem nélkül szülni?

A szülés kiszámíthatatlansága, a fájdalom és a kontroll elvesztésétől való félelem sok nő számára komoly szorongásforrás. Ferenczi Beáta dúlával és terapeutával arról beszélgettünk, mitől függ, hogy egy szülés felemelő vagy traumatikus élményként marad-e meg, hogyan lehet erősíteni a biztonságérzetet, és miként dolgozhatók fel azok a történetek, amelyek nem úgy alakultak, ahogy az anya remélte.


A Google-kereséseink többet árulhatnak el rólunk, mint hinnénk

Egy félrelépés, egy munkahelyi vétség, a fizetésünk vagy akár a Google-kereséseink: egészen különböző dolgokat tarthatunk titokban, de közös bennük, hogy folyamatosan mérlegeljük, mi történne, ha mások tudomást szereznének róluk. Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus arról ír, mitől válik egy információ veszélyessé, miért olyan nehéz kontrollálni, ki mit tud rólunk, és hogyan alakította át mindezt a digitális világ.




„Egy diagnózis után elképzelhető, hogy el kell gyászolnunk bizonyos jövőképeket” – hogyan győzzük le a félelmet a szűrővizsgálatoktól?

Tudjuk, hogy fontos rendszeresen és időben elmenni bizonyos vizsgálatokra, mégis gyakran halogatjuk ezeket. Sokan nem képesek túllendülni saját félelmeiken, ezért vonakodnak az orvosi látogatásoktól – mondja Pető Dorina pszichológus, akivel arról is beszélgettünk, hogyan függ össze a vizsgálatok halogatása a fals kontroll érzésével. Miként tudjuk legyőzni magunkat, és hogyan segíthetünk szeretteinknek is, hogy időben jussanak el az orvoshoz?



Miért nem hatékony motivációs eszköz a félelem?

Számos vezető még ma is úgy hiszi, hogy aki fél (a főnökeitől vagy a rossz teljesítmény következményeitől), keményen fog dolgozni, hogy elkerülje a kellemetlen következményeket, és a dolgok így mennek a jó irányba. Pedig ez közel sincs így. Szerkesztett részlet Amy C. Edmondson Pszichológiai biztonság a munkahelyen című könyvéből.







Michelle Obama: „A kompetencia a legjobb eszköz a félelem ellen”

Michelle Obama nemrég megjelent könyve, a Belső fényünk apropóján beszél a gyengeségeinkben rejlő erőről, magabiztosságot és kiegyensúlyozottságot teremtő szokásokról, valamint saját félelmeink legyőzéséről. Az interjút a könyv kiadója bocsátotta a magyar változatot gondozó HVG Könyvek kiadó rendelkezésére.


„Az ember hozzá tud szokni a jóhoz és a rosszhoz is, és pont emiatt nyeri meg mindig a Fidesz a választásokat”

Tipikus védekezési stratégia a gyűlöletkampányok ellen, hogy nem politizálunk, de ez legalább annyira veszélyes – ecseteli a polarizációt végletekig kiélező kormány kampánytechnikájában rejlő hosszabb távú kockázatokat a téma kutatója, Síklaki István, aki úgy látja, ha netán összeomlik a NER, a következő elit sem nagyon fog tudni más mentalitású politizálást folytatni. Interjú.



Mik azok az evolúciós félelmek, és hogyan kezelhetjük őket?

Félelmeinket alapvetően három nagy csoportra oszthatjuk: ősi vagy evolúciós félelmek; egyéni, tanult félelmek; és a technikai-társadalmi környezet által generált félelmek. A velünk született félelmeink evolúciósan fejlődtek ki, és az ősembernél ugyanúgy megvoltak, mint nálunk. Részlet Belső Nóra pszichiáter Félelem, szorongás, pánik című könyvéből.


A félelem egészséges, de a szorongással már más a helyzet

Talán még mindig a tabutémák közé tartozik a félelem és a szorongás, pedig nem él a világon olyan ember, aki ne tapasztalta volna meg ezeket az érzéseket. Pontosan mi történik ilyenkor velünk, és mit kezdjünk ezekkel a kellemetlen állapotokkal? E témát járta körül a legutóbbi HVG Pszichológia Extra Szalon vendégeként és legújabb könyve kapcsán Dr. Belső Nóra pszichiáter.


A háború fellobbanthatja bennünk a családilag hordozott félelmeket

Nem vagyunk könnyű helyzetben, ha fel akarjuk venni a kesztyűt a szorongásunkkal: még ki sem jöttünk a pandémiából, máris egy háborús helyzetbe csöppentünk. A HVG Extra Pszichológia Szalon vendége Dr. Belső Nóra volt, akinek Félelem, szorongás, pánik – Hogyan találjuk meg a kiutat? című új kötete sajnos nem is lehetne aktuálisabb.