Mellár Tamás: Bezárult a kör, csapdában a magyar gazdaság
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
A félelem egykor talán szerepet játszott a gyárak futószalagjai mellett vagy a mezőgazdaságban, a földeken dolgozók motiválásában, hiszen ezekben a munkakörökben az egyéni gyorsaságot és pontosságot értékelték az ismétlődő feladatok elvégzésében. Legtöbbünk találkozott már a félelem hatalmával visszaélő gonosz főnök alakjával, és ez az élmény minden bizonnyal belénk égett.
Szomorú, hogy számos vezető – akár tudatosan, akár nem – még mindig úgy hiszi: a félelem ereje motivál. Feltételezik, hogy aki fél (a főnökeitől vagy a rossz teljesítmény következményeitől), keményen fog dolgozni, hogy elkerülje a kellemetlen következményeket, és a dolgok így mennek a jó irányba.
Ennek esetleg akkor lehet értelme, ha egészen egyszerű munkáról van szó, és nem valószínű, hogy a munkavállaló bármiféle problémába ütközne, vagy fejlesztést, módosítást javasolna. Azoknak a munkaköröknek az esetében azonban, ahol a siker érdekében tanulásra vagy együttműködésre van szükség, a félelem nem hatékony motiváló eszköz.
A félelem gátolja a tanulást és az együttműködést
Az agykutatás bőséges példával szolgál arra, hogy a félelem gátolja a tanulást és az együttműködést. Ivan Pavlov, a viselkedéstudomány 20. század eleji kutatója, aki többtucatnyi kutyával dolgozott a laboratóriumában, megállapította, hogy a viselkedési feladatok végrehajtásának megtanulására való képességüket gátolta az 1924-ben átélt leningrádi árvíz, amely megrémisztette őket. A laboratórium dolgozói, akik beúsztak az állatokért, hogy megmentsék őket, arról számoltak be, hogy a ketreceket teljesen ellepte a víz, és csupán a kutyák orra látszott ki.
Azóta a neurológusok felfedezték, hogy a félelem az amigdalát, azaz az agynak azt a részét aktiválja, amely a fenyegető veszélyek felismeréséért felelős. Ha egy fontos előadás előtt éreztük már, hogy kalapál a szívünk és izzad a tenyerünk, azt az amigdalánk automatikus reakciója okozta.
A félelem gátolja a tanulást. Az idegtudományi kutatások bebizonyították, hogy a félelem (szorongás) fiziológiai erőforrásokat emészt fel, elvonva őket az agy azon részeitől, amelyek a munkamemóriát irányítják, illetve feldolgozzák az új információt. Ez korlátozza az analitikus gondolkodást, csökkenti a kreatív felismerés és a problémamegoldás hatékonyságát. Ezért olyan nehéz a legtöbbet kihozni önmagunkból, amikor félünk.
Pszichológiai biztonság a munkahelyen
HVG Könyvek
A pszichológiai biztonság fontossága
Az, hogy mennyire érzi magát valaki pszichológiai biztonságban, éppen ezért erőteljesen befolyásolja a hajlandóságot bizonyos viselkedésformák, például az információmegosztás, a segítségkérés és a kísérletezés megtanulására. Ez pedig kihat a dolgozói elégedettségre is. A hierarchia – pontosabban a rosszul kezelt hierarchia által keltett félelem – csökkenti a pszichológiai biztonságot.
A kutatások szerint az alacsonyabb szinten lévő csapattagok általában kevésbé érzik magukat biztonságban, mint a magasabb státuszúak. A kutatások arra is rávilágítottak, hogy folyamatosan értékeljük relatív helyzetünket, figyelemmel kísérjük, hogyan fordulunk szembe másokkal, és ezt is többnyire tudattalanul tesszük. A hierarchián belül alacsonyabb státuszúak ráadásul a magasabb helyzetűek jelenlétében stresszt tapasztalnak.
A pszichológiai biztonság azt jelenti, hogy az emberek hisznek abban, hogy az interperszonális kockázat vállalásának, például a segítségkérésnek vagy a hibabeismerésnek sem hivatalos, sem informális következményei nem lesznek büntető jellegűek.
A pszichológiai biztonságot nyújtó környezetben az emberek úgy hiszik, hogy ha hibáznak vagy segítséget kérnek, nem kapnak negatív reakciókat. Ehelyett az őszinteség nemcsak elfogadott, hanem egyenesen elvárt.
A pszichológiai biztonság akkor van jelen, ha az emberek úgy érzik, munkahelyük olyan környezetet nyújt, ahol meg- vagy felszólalhatnak, ötletekkel állhatnak elő, és kérdezhetnek anélkül, hogy attól kellene félniük, megbüntetik vagy megszégyenítik őket.
A pszichológiai biztonság a siker alappillére
Egy csendes délutánon, nem sokkal egy rádióinterjú után, megcsörrent a Mindwell Pszichológiai Központ telefonja. A vonal másik végén egy nagyvállalat vezetője volt, és azonnali találkozót kért tőlem. Elmondta: az interjú hallgatása közben tudatosult benne, hogy a digitális korszakban a legnagyobb kihívás nem a stratégia meghatározása, hanem egy olyan csapat létrehozása, amely mer kérdezni, hibázni, és képes tanulni.
A mesterséges intelligencia, az adatelemzés és az automatizáció olyan sebességgel változtatják meg a munka világát, hogy csak akkor tudunk hozzá alkalmazkodni, ha nyitottak vagyunk az új kihívásokra, az innovációra és a folyamatos tanulásra. Ehhez a vezetőknek ma képesnek kell lenniük arra, hogy olyan szervezeti kultúrát alakítsanak ki, amely a kölcsönös bizalomra épül, ahol az emberek képesek és mernek nyíltan és őszintén kommunikálni, kockázatot vállalni és hibázni.
Amy C. Edmondson kutatásai azt mutatják, hogy a legjobban teljesítő csapatok nem azok, ahol a legkevesebb a hiba, hanem azok, ahol a hibákat gyorsan felismerik, megbeszélik és tanulságként használják fel. A pszichológiai biztonság tehát nem egy „jó, ha van” tényező, hanem a tartós üzleti siker egyik alappillére.
– Dr. Dura Mónika, a Mindwell Pszichológiai Központ alapítója és vezérigazgatója
A mesterséges intelligencia, az adatelemzés és az automatizáció olyan sebességgel változtatják meg a munka világát, hogy csak akkor tudunk hozzá alkalmazkodni, ha nyitottak vagyunk az új kihívásokra, az innovációra és a folyamatos tanulásra. Ehhez a vezetőknek ma képesnek kell lenniük arra, hogy olyan szervezeti kultúrát alakítsanak ki, amely a kölcsönös bizalomra épül, ahol az emberek képesek és mernek nyíltan és őszintén kommunikálni, kockázatot vállalni és hibázni.
Amy C. Edmondson kutatásai azt mutatják, hogy a legjobban teljesítő csapatok nem azok, ahol a legkevesebb a hiba, hanem azok, ahol a hibákat gyorsan felismerik, megbeszélik és tanulságként használják fel. A pszichológiai biztonság tehát nem egy „jó, ha van” tényező, hanem a tartós üzleti siker egyik alappillére.
– Dr. Dura Mónika, a Mindwell Pszichológiai Központ alapítója és vezérigazgatója
Olyan hely ez, ahol szívesen fogadják az új gondolatokat, és építenek rájuk? Vagy kivesézik és nevetségessé teszik őket? Vajon a kollégáink megszégyenítenek vagy megbüntetnek minket, amiért más nézőpontot képviselünk? Rosszabb véleménnyel lesznek rólunk, ha beismerjük: nem értünk valamit?
A fenti cikk Amy C. Edmondson Pszichológiai biztonság a munkahelyen című könyvének szerkesztett részlete. A kötetben a szerző – aki 20 éve tanulmányozza a pszichológiai biztonság és a szervezeti tanulás témáját – példákon át szemlélteti a kreativitást és a fejlődést megalapozó pszichológiai biztonság szerepét. A könyv magyar megjelenését a Mindwell Pszichológiai Központ támogatta.
