Régóta tudjuk, hogy egy traumatikus esemény emléke, lelki öröksége generációkon keresztül továbbadódik, akkor is, ha a leszármazottak elől elhallgatták a történteket. Hogyan adódnak át az élmények szavak nélkül? Bakó Tihamér klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és Zana Katalin orvos, pszichoterapeuta írása.
Tudjuk, hogy fontos rendszeresen és időben elmenni bizonyos vizsgálatokra, mégis gyakran halogatjuk ezeket. Sokan nem képesek túllendülni saját félelmeiken, ezért vonakodnak az orvosi látogatásoktól – mondja Pető Dorina pszichológus, akivel arról is beszélgettünk, hogyan függ össze a vizsgálatok halogatása a fals kontroll érzésével. Miként tudjuk legyőzni magunkat, és hogyan segíthetünk szeretteinknek is, hogy időben jussanak el az orvoshoz?
A propagandát nem azért kell követni, hogy megtudjuk, mit hazudik a rezsim, hanem azért, hogy megtudjuk, mit hallgat el. És hogy szembenézzünk a hazugságok mögött rettegő hatalommal. Szubjektív évértékelő a demokráciáról mint terápiás gyakorlatról.
Számos vezető még ma is úgy hiszi, hogy aki fél (a főnökeitől vagy a rossz teljesítmény következményeitől), keményen fog dolgozni, hogy elkerülje a kellemetlen következményeket, és a dolgok így mennek a jó irányba. Pedig ez közel sincs így. Szerkesztett részlet Amy C. Edmondson Pszichológiai biztonság a munkahelyen című könyvéből.
A legtöbben az anyagi biztonságukért aggódnak.
A félelem a túlélést biztosító ősi ösztön. Az érzést mindenki ismeri, azaz csak majdnem mindenki. Vannak ugyanis olyan emberek, akikből orvosilag igazoltan hiányzik.
A magányosság miatt viszont kevésbé aggódnak egy friss közép-európai kutatás szerint.
A kínai Deep Robotics robotkutyája, az X30-as jelenleg előre programozott veszélyhelyzetek lereagálására képes, de a jövőben a mesterséges intelligencia irányítja majd ezt a funkcióját.
Könnyen lehet, hogy az embereknek tulajdonított empátia (beleérző képesség) sokkal korábbra nyúlik vissza, és vízi őseinktől ered.
Michelle Obama nemrég megjelent könyve, a Belső fényünk apropóján beszél a gyengeségeinkben rejlő erőről, magabiztosságot és kiegyensúlyozottságot teremtő szokásokról, valamint saját félelmeink legyőzéséről. Az interjút a könyv kiadója bocsátotta a magyar változatot gondozó HVG Könyvek kiadó rendelkezésére.
Tipikus védekezési stratégia a gyűlöletkampányok ellen, hogy nem politizálunk, de ez legalább annyira veszélyes – ecseteli a polarizációt végletekig kiélező kormány kampánytechnikájában rejlő hosszabb távú kockázatokat a téma kutatója, Síklaki István, aki úgy látja, ha netán összeomlik a NER, a következő elit sem nagyon fog tudni más mentalitású politizálást folytatni. Interjú.
Az ijesztő események jobban bevésődnek az agyunkba, a kellemesebbeket egyre nehezebb felidézni. Az okokat amerikai szakemberek keresték.
Félelmeinket alapvetően három nagy csoportra oszthatjuk: ősi vagy evolúciós félelmek; egyéni, tanult félelmek; és a technikai-társadalmi környezet által generált félelmek. A velünk született félelmeink evolúciósan fejlődtek ki, és az ősembernél ugyanúgy megvoltak, mint nálunk. Részlet Belső Nóra pszichiáter Félelem, szorongás, pánik című könyvéből.
Talán még mindig a tabutémák közé tartozik a félelem és a szorongás, pedig nem él a világon olyan ember, aki ne tapasztalta volna meg ezeket az érzéseket. Pontosan mi történik ilyenkor velünk, és mit kezdjünk ezekkel a kellemetlen állapotokkal? E témát járta körül a legutóbbi HVG Pszichológia Extra Szalon vendégeként és legújabb könyve kapcsán Dr. Belső Nóra pszichiáter.
Nem vagyunk könnyű helyzetben, ha fel akarjuk venni a kesztyűt a szorongásunkkal: még ki sem jöttünk a pandémiából, máris egy háborús helyzetbe csöppentünk. A HVG Extra Pszichológia Szalon vendége Dr. Belső Nóra volt, akinek Félelem, szorongás, pánik – Hogyan találjuk meg a kiutat? című új kötete sajnos nem is lehetne aktuálisabb.
A BÁV Zálog szerint a cégek háromnegyede kevesebb év végi forgalommal számol idén.
Minél inkább titok egy szorongás, egy trauma, annál valószínűbb, hogy a gyerek érzelemvilágát is uralni fogja.
A fény hangulatjavító hatása jól ismert, azonban akár a félelemérzetet is befolyásolhatja. Jól kimutatható agyi mechanizmusok felelősek ugyanis azért, ha félünk a sötétben – állítják ausztrál kutatók.
A koronavírus-járvány ráerősített az emberek egészségi és gazdasági félelmeire, de a politikai hovatartozás továbbra is befolyásolja Magyarország problématérképét, derül ki a Policy Solutions új kutatásából.
