A tó vizének nyári hőmérséklete több mint 4 fokkal melegebb ma, mint 1971-ben, miközben a levegő nem melegedett ennyire. A jelenség valószínűleg az emberi tevékenységre vezethető vissza.
A hét elején éjjelente még fagy is lehet, aztán érkezik a felmelegedés.
Az időjárási szélsőségek erősen megzavarták a globális vízkörforgást.
Regionális szinten is megvizsgálták, hogyan melegedhet a Föld a következő évtizedekben, és kiderült: 2060-ra néhol már a 3 Celsius-fokos melegedés sem kizárt.
Hídszerepet próbál betölteni a fejlett és a fejlődő világ között a 2024. novemberi éghajlat-csúcstalálkozónak otthont adó Azerbajdzsán. A fő kapocs a finanszírozási rendszer lenne.
Egy egész Európára kiterjedő kutatás szerint az évszázad végére évente 85 ezerrel nőhet a kánikula miatti halálesetek száma.
Egy 2020-as szabályváltoztatás jelentősen csökkentette az óceánjáró hajók üzemanyagának kéntartalmát, áttételesen pedig ez volt az egyik oka annak, hogy ennyire extrém forró lett a tavalyi és az idei év.
Német kutatók számítása szerint 2100-ra akár több száz millió ember élhet majd olyan területen, ahol a globális felmelegedés miatt fogyaszthatatlanná válik a talajvíz.
Új kifejezések bevezetésével hatékonyabbá válhat az éghajlatváltozásról szóló diskurzus egy új tanulmány szerint.
Záporos-zivataros időjárás várható a jövő hét elején is, amihez felhőszakadás, jégeső is társulhat. A hőmérséklet keddtől némileg visszaesik, majd péntektől ismét melegedés kezdődik.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár cselekvést sürget az „éghajlati pokol” elkerülésére, miután a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az EU klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus is a klímaváltozás hatásainak felgyorsulásáról számolt be.
Április 22-én van a Föld napja, de ünnepelni nincs ok: a Meteorológiai Világszervezet és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus közös jelentése egy sor problémát részletez, egyre jobban sújtja az emberiséget az éghajlatváltozás.
Enyhe tél, meleg tavasz – a lehető legrosszabb kombináció a pollenallergiások számára.
A tengeri hőhullám miatt súlyos veszélybe került az Ausztrália keleti partjainál húzódó Nagy-korallzátony – figyelmeztet a sydney-i Climate Council környezetvédelmi csoport.
A globális felmelegedés a korábban véltnél gyorsabban zajlik, és hosszabb ideje tart – állítják ausztrál kutatók egy tengeri szivacsokkal kapcsolatos tanulmányban.
Csökkenhet a szárnyon lévő foltok száma az ökörszemlepkéken a melegedés hatására, pedig ezeknek fontos funkció is jut.
Borongós idő lehet vasárnap, de ahol felhők vannak, ott legalább hó is eshet. Ahol kisüt a nap, akár plusz 6 fok is lehet.
2023 a legmelegebb év volt az elmúlt százezerből. Pánikra semmi ok – harsogják a klímaszkeptikusok –, hisz az éghajlati rendszer ciklikus, csak természetes folyamatnak vagyunk tanúi. Ugyanakkor a tények arra utalnak, hogy a korábbi hasonló ciklusoknál tízszer gyorsabb melegedés jórészt az emberi tevékenységnek köszönhető – ergo az ember közreműködése nélkül nem tartható kordában. Ezekből a tényekből jó párat láthatnak alábbi infografikákon.
