A kudarc bevallásának értékeli Balog bejelentését az MSZP
Az MSZP szerint Balog Zoltán bejelentésével a kormány azt vallotta be, hogy három év alatt "szétverte a felsőoktatást, és fogalma sincs arról, hogy mit kellene csinálni".
#felsőoktatás
Az Emmin belül is vannak viták a felsőoktatási stratégiáról
November második felében kerülhet rendelettervezet formájában a kormány elé a felsőoktatási stratégia - írta keddi számában a Magyar Hírlap.
A szülők fele szerint a gyerekeik külföldre mennek majd dolgozni
A szülők harmada külföldi továbbtanulást és közel felük külföldi munkavállalást is elképzelhetőnek tart gyermeke esetében – derül ki a Jobline Pályaorientáció-kutatásból. A reprezentatív felmérés többek között arra kereste a választ, hogy miként vélekednek a magyar szülők gyermekeik külföldi továbbtanulási és munkába állási terveiről. Az eredményekből az is kiderül, hogy mekkorára becsülik a szülők a külföldi tanulás költségét, és miért tartják előnyösnek a Magyarországon kívüli munkavállalást.
LMP: emelni kell a béreket a felsőoktatásban
Béremelést szorgalmaz a felsőoktatásban az LMP, a párt szerint a felsőoktatási dolgozók bérének emelése nélkül kudarcba fullad a felsőoktatási reform is.
Ezzel is szerezhet többletpontokat a felvételin
Az idei tanévben már felvételi többletpontokat kapnak azok a tanulók, akik a diákolimpia országos döntőiben érmet nyernek. Hoffmann Rózsa szerint a sport "csodaszer".
Ez lesz a legmenőbb ágazat pillanatokon belül
A következő két évben világszerte 4,4 millió munkahelyet kell majd betölteni Big Data-elemzésben jártas szakemberekkel. Tudásuk abban a 2500 metropoliszban is nélkülözhetetlen lesz, ahol az IBM okos városfejlesztései futnak. A vállalat ezernél több felsőoktatási intézménnyel indított már képzési együttműködést, Írországban már mesterszakon is lehet Big Data-diplomát szerezni. Magyarországon még nincs kifejezetten Big Data-képzés.
Milyen szakra felvételizzen jövőre?
Október 9-én rendezik meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Karrierközpontja által szervezett ELTE Pályaválasztási Nap, amelyre az ország minden részéből várják a középiskolásokat. A rendezvényen a felvételi eljárással, egyetemi keretszámokkal kapcsolatos alapvető információkról tájékozódhatnak az érdeklődők.
Felsőoktatási reform: csak az ösztöndíjasok számát határozná meg az állam
Egyetemi-főiskolai keretszámok nem lesznek, de azt továbbra is központilag határoznák meg, hány bölcsész vagy jogász tanulhat az állam pénzén – derül ki a felsőoktatási stratégia legújabb változatából, amely az állami támogatás hetven százalékát az ösztöndíjas hallgatók, harminc százalékát a tudományos teljesítmény alapján osztaná szét az intézmények között – írja az Eduline.
Itt a stratégia: vezérigazgatókat kapnak az egyetemek
Egyetemi vezérigazgatóként funkcionáló kancellár, szigorúan megtisztított képzési kínálat és a már beharangozott négyféle felsőoktatási típus – ezeket a változtatásokat tartalmazza a felsőoktatási reform frissen nyilvánosságra hozott koncepciója. Minimum kapacitás már biztosan lesz, vagyis ha egy szakra nincs elég felvételiző, akkor az nem indul el.
Szegeden és Debrecenben vették fel a legtöbb szabad felhasználású diákhitelt
Idén eddig a szegedi, tavaly a debreceni diákok igényelték a legtöbb szabad felhasználású diákhitelt. A csak tandíjra fordítható Diákhitel2-ből a legtöbbet tavaly a Budapesti Gazdasági Főiskolán, idén a Corvinus Egyetemen kérték.
Így juthatnak egyszerűbben munkához a pályakezdők
„Nincs gazdasági növekedés az oktatás kiterjesztése nélkül” – mondta Sándorné dr. Kriszt Éva, Magyar Rektori Konferencia társelnöke a Tempus Közalapítvány konferenciáján. Az Üzlet és felsőoktatás a 21. században - versenyelőny a nemzetközi felsőoktatási együttműködések révén című rendezvény célja az volt, hogy áttekintsék a cégek és felsőoktatási intézmények közötti együttműködési formákat.
Fontos hírt jelentett be Balog a felvételizőknek
Minden felsőoktatási szakon lesz államilag finanszírozott férőhely jövőre. 16 szakon – közte közgazdász, jogász és kommunikációs képzésben – külön meghatározták a bekerüléshez szükséges ponthatárokat. Ezek 410 és 465 pont között mozognak.
Leváltanák a Corvinus gazdasági főigazgatóját
A Budapesti Corvinus Egyetem szenátusa Rózsás Péter András gazdasági főigazgató leváltását kezdeményezi a nemzetgazdasági miniszternél
Szükség lenne az IT szakemberekre, mégis alig akarják ezt tanulni
A magyar családok nagy része csak komoly erőfeszítések árán, egy részük pedig egyáltalán nem tudja finanszírozni a gyerek középiskolát követő tanulóéveit – derül ki a Jobline Pályaorientáció Kutatásból. Miközben erejükhöz mérten mindent megtesznek a továbbtanulás érdekében, a szülők kétharmada mégis úgy látja, gyermeke csak nehezen kap majd munkát. A reprezentatív kutatás kitér arra is, hogy miként készítik fel a magyar szülők gyermekeiket a munkaerőpiac kihívásaira, mennyi terhet vállalnak, és mekkorára becsülik a továbbtanulás költségeit.
Folytatódik a kardozás a Corvinus Egyetemen
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdasági főigazgatója szerint minden intézkedését rektori engedéllyel, jóváhagyással hozta meg, a jogszabályok alapján járt el. Rózsás Péter András az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében azt írta: számos eredményt ért el az egyetem működőképességének megőrzése és az intézmény fenntartása érdekében végzett egy éves tevékenysége során.
Súlyos hátrányba kerülnek a passzív féléves hallgatók?
Hátrányosan érinti a passzív féléven lévő diákokat, a tény, hogy nem élhetnek a nappali tagozatos hallgatóként őket megillető jogukkal, hogy kihasználva az iskolaszövetkezetek üzleti kapcsolatait, diáként vállalhassanak munkát az ország egész területén működő iskolaszövetkezeteknél, ahol a végzett fiatalok elhelyezkedési esélye közel a duplája a 25 év alattiak országos átlagának?
A nyelviskoláknak nem tetszik, hogy enyhítenének a nyelvvizsga-kötelezettségen
Nem ért egyet a diplomaszerzés nyelvizsgákhoz kötésének enyhítésével a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE),
Topmenedzserre várnak, pártkatonát kaphatnak az egyetemek
Milliós fizetést kap, milliárdok felett rendelkezik, és vétójogával élve kezére csaphat akár a rektornak is az egyetemek leendő vezérigazgatója, a kancellár, akinek ugyanakkor évente egy állami továbbképzést végig kell ülnie. Az új felsőoktatási posztokra a versenyszférában már bizonyító topmenedzsereket várnak, csakhogy a fejvadász szerint pont számukra nem lesz elég vonzó a lehetőség. Viszont a választások után pórul járt politikusok és csókosaik rárepülhetnek a zsíros állásokra.
Csak egy szemesztert próbálnak túlélni az egyetemek
Konkrét finanszírozásra vonatkozó válaszokat várnak a magyar egyetemek a hamarosan újrakezdődő Felsőoktatási Kerekasztaltól. A legkomolyabb gondokkal a nagy intézmények közül jelenleg a műszaki egyetem küzd, az orvosin viszont jó hír, hogy idén minden ötödik hallgató külföldi lesz majd.
Még az idén újra átszabhatja a kormány a felsőoktatást
Már idén ősszel nekiveselkedne a közösségi főiskolák bevezetésének a felsőoktatási államtitkárság, ehhez viszont át kellene írni a felsőoktatási törvényt. Információink szerint a háttérben már a puhatolózás is elindult, hogyan fogadnák az érintett régiók az intézményeik átvariálását. A helyi vállalkozók pénzére bazírozó modell máshol jól működik, kérdés, hogy nálunk nem bélyegzik-e a lemaradtak iskolájának a community college-ot. És persze nem húzza-e keresztül az egész reformot a közelgő választás miatt borítékolható konfliktuskerülés.