Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke nem ért egyet a követelmények enyhítésével, álláspontja szerint a hallgatóknak is fel kell ismerniük, szükséges a nyelvtudás ahhoz, hogy boldoguljanak az életben.
Salusinszky András hozzátette, egyetért a Nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája című fehér könyvben megfogalmazottakkal, mely szerint néhány éven belül bizonyos alapszakokra csak nyelvvizsgával lehet felvételizni, és 2016-tól csak az jelentkezhet mesterképzésre, aki rendelkezik középfokú nyelvvizsgával. A felsőoktatásban már a tanulmányok ideje alatt alapvető kellene legyen az idegen nyelvek rendszeres használata, hiszen a szakirodalom zömét, bármilyen képzésről legyen szó, angolul írják. "Hogyan ismeri meg a jövő értelmisége a korszerű tudásanyagot, ha csak magyarul beszél?" – tette fel a kérdést Salusinszky.
Az egyesület elnöke szerint teljes jogú európai polgárnak lenni nyelvtudás nélkül nem lehet. Nemzedékek nőttek fel Magyarországon úgy, hogy nem volt szükségük idegen nyelvek ismeretére, ez pedig sajnos a mindennapjainkban is érezteti a hatását annak ellenére, hogy ma már nélkülözhetetlen legalább egy idegen nyelv ismerete.
"Mindaddig, amíg a lakosság nagyobb része nem sajátít el legalább egy idegen nyelvet, nem tudjuk jól kihasználni az Európai Unió kínálta üzleti és szakmai lehetőségeket, az EU-ból érkező tapasztalatokat, információkat" – mondta a NYESZE elnöke.
