Csak egy szemesztert próbálnak túlélni az egyetemek

Konkrét finanszírozásra vonatkozó válaszokat várnak a magyar egyetemek a hamarosan újrakezdődő Felsőoktatási Kerekasztaltól. A legkomolyabb gondokkal a nagy intézmények közül jelenleg a műszaki egyetem küzd, az orvosin viszont jó hír, hogy idén minden ötödik hallgató külföldi lesz majd.

Csak egy szemesztert próbálnak túlélni az egyetemek

Rövid távon terveznek az egyetemek, egyelőre többségük ezt a szemesztert szeretné túlélni, mert a 2014-es támogatásokról még korai gondolkodniuk; az intézmények a napokban újrakezdődő Felsőoktatási Kerekasztal tárgyalásaitól konkrét finanszírozásra vonatkozó válaszokat várnak – írta a Napi Gazdaság pénteken.

A lap összeállítása szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek (ELTE) az állam már kifizette a kutatóegyetemi és a hallgatói támogatások hiányzó részét. Az ELTE éves költségvetéssel dolgozik, amelyet tavasszal fogadott el a szenátus, így a második félévben nem lesz változás, ezt azonban csak a kutatási finanszírozási megtakarításokkal és a személyi kiadások területi kigazdálkodása révén tudja elérni.

A Pécsi Tudományegyetemen (PTE) a második félévre jutó eredeti költségvetési támogatás 5,4 milliárd forint volt. A késedelmes kifizetések azonban gondot okozhatnak. Megjegyzik, hogy PTE esetében az állami működésfinanszírozás 27 százalékkal csökkent, miközben az államilag finanszírozott hallgatói létszám csak 13 százalékkal kevesebb.

A Semmelweis Egyetem az összeállítás szerint a többieknél kisebb pénzügyi nehézséggel küszködik, várhatóan ugyanis majdnem hétszáz új külföldi hallgatója lesz az intézménynek, azaz csaknem minden ötödik gólya külföldi lesz.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) évek óta pénzszűkében van – írta a lap, hozzátéve: a vezetőség azt reméli, hogy a jövő évi büdzséből az ideinél 20 százalékkal nagyobb támogatásban részesülnek, ami azonban reálértéken még így is jóval kevesebb lenne, mint az 5-10 évvel ezelőtti. Reményteli, hogy az egyetem szabadon hasznosíthatja tárgyi eszközeit és újra értékesítheti kevésbé fontos ingatlanjait, amiből az épített környezet megújítását tervezi, ezek a költségek azonban ismét a kiadásokat növelik, akár tízmilliárdokkal is – írta a Napi.