Üdvözlik az egyetemek a felsőoktatási felvételi rendszer átalakítását, mert így több beleszólásuk lesz a hallgatók kiválasztásába. A jövőben nem feltétlenül kell emelt szintű érettségi és nyelvvizsga a bekerüléshez, viszont egészen új dolgokat honorálhatnak az egyes intézmények.
Megint változnak a felsőoktatással kapcsolatos jogszabályok, tovább nehezítve a felvételire készülők helyzetét.
Újabb egyetem tette közzé, hogyan alakítja át a felvételi eljárását annak nyomán, hogy nagyobb szabadságot kaptak a felsőoktatási intézmények a hallgatók kiválasztásában.
Nagyobb hatáskört engedett a felvételiben egy rendelet az egyetemeknek, többen már jelezték, miképp alakítják át a meglévő rendszert.
Nincs nyugalom a felsőoktatásban, a leendő felvételizőknek már szinte követhetetlen, mikor és milyen változásokat vezetnek be az egyetemi életben.
A Z-szak nem lett túl népszerű, hiába hirdették az egyetemek.
Egy egyetemnek kiküldött minisztériumi levélből az derül ki, hogy a nyelvvizsga után megszűnhet felvételi követelményként az emelt szintű érettségi is.
A felvételinél a tanulmányi és az érettségi eredményekért összesen 400 pont járhat, további 100 odaítéléséről pedig az intézmények dönthetnek majd.
Az úgynevezett munkaalapú társadalom kormányzati víziójával összhangban az idén is kevesen kerülnek be a felsőoktatásba. Velünk marad a tanárhiány és a reáltudományok sem lettek vonzóbbak.
Három éve alakult át alapítványi fenntartású intézménnyé a Corvinus Egyetem. Vezetői a minap jelentős béremeléssel járó, az oktatás, kutatás és a szervezeti struktúra szempontjából is sikertörténetnek írták le az elmúlt időszakot. Az ott oktatók nem feltétlenül ilyen optimisták: autokratikus vezetésről, a munkához szükséges bizalom csökkenéséről, és a munkateher jelentős növekedéséről számoltak be. Tény, hogy továbbra is magas pontszámmal kerülhettek csak be hallgatók a Corvinusra, és az is tény, hogy jelentősen csökkent a felvettek száma.
Idén a legnépszerűbb képzési terület a gazdálkodástudomány lett.
Van egyetem, ahova több mint tízezer hallgató jutott be, és van, ahova egy sem.
A legnépszerűbb egyetem 2022-ben is az ELTE.
A tinédzser Rotimi Kukoyi olyan jól tanult, hogy egyszerre 15 egyetemre is felvételt nyert. Az intelligens fiatalnak számos terve van, amik közül néhányat a koronavírus-járvány hatására eszelt ki.
Minden eddiginél nagyobb lehet az informatikushiány, mivel egyrészt megtörni látszik az IT-szakok iránti növekvő érdeklődés évtizedes trendje, másrészt továbbra is nagyon magas a lemorzsolódás és az elvándorlás, a tanári szakokat pedig egyre kevesebben végeznek – derül ki az IVSZ digitális gazdasági szövetség szakértői által készített elemzésből, amely az elmúlt 12 év jelentkezési, felvételi, beiskolázási és diplomaszerzési trendjeit dolgozta fel.
Nem túl vonzó a pálya az alacsony fizetések miatt.
Ismét az ELTE-re jelentkeztek a legtöbben, közel kétszer annyian, mint a lista második helyezettjére. A reménybeli hallgatók száma elmarad a tavalyitól.
Több százezer forintos kiadással kell számolniuk azoknak, akik el kívánnak jutni középszintre angolból, németből vagy egy másik nyelvből. Megnéztük, mennyibe kerülnek a nyelviskolai kurzusok, mennyit kérnek a magántanárok, és milyen kedvezményes vagy ingyenes lehetőségeket érdemes kihasználni.
Nehezen kimutatható a pedagógiai hozzáadott érték az ország egyik legerősebb iskolájában, de a tehetséggondozás ugyanolyan nehéz munka, mint másutt a felzárkóztatás – véli a hosszú évek óta az iskolai rangsorokban az elsők között végző budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium megbízott igazgatója, Erős-Honti Zsolt. Milyen elvárásoknak kell megfelelnie egy fazekasos tanárnak? Van-e tanárhiány és magasabbak-e a bérek az országos hírű intézményben? Milyen arányban mennek külföldre a végzősök? Interjú.
A felvételizők többségét ez ugyan nem érinti, viszont a hat, vagy nyolcosztályos képzést választókat kellemetlen meglepetés érheti.
