„Itt az az általános, hogy a gyerekek szeretnek tanulni” – interjú a Fazekas gimnázium igazgatójával
Nehezen kimutatható a pedagógiai hozzáadott érték az ország egyik legerősebb iskolájában, de a tehetséggondozás ugyanolyan nehéz munka, mint másutt a felzárkóztatás – véli a hosszú évek óta az iskolai rangsorokban az elsők között végző budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium megbízott igazgatója, Erős-Honti Zsolt. Milyen elvárásoknak kell megfelelnie egy fazekasos tanárnak? Van-e tanárhiány és magasabbak-e a bérek az országos hírű intézményben? Milyen arányban mennek külföldre a végzősök? Interjú.
hvg.hu: Megbízott igazgatóként vezeti az iskolát. Miért nincs még mindig kinevezett igazgató a Fazekasban?
Erős-Honti Zsolt: Tavaly írták ki a pályázatot az igazgatói posztra, amire egy pályázat érkezett, de azt nem támogatta az Emmi köznevelésért felelős államtitkára. Én voltam az „egyes számú” igazgatóhelyettes, így az iskolai SzMSz szerint engem bíztak meg az iskolavezetéssel legfeljebb egy évre, vagy a sikeres pályázatig.
hvg.hu: Kiírták már az új pályázatot?
E-H. Zs.: Még nem. Úgy tudom, tavasszal fogják kiírni.
hvg.hu: Tervezi, hogy pályázik?
E-H. Zs.: Az elmúlt félévben én is és a kollégáim is felmértük azt, hogy mivel is jár ez a feladat, mennyire vagyok képes annak eleget tenni. Gyűjtöm a visszajelzéseket, és ezek alapján fogok dönteni.
hvg.hu: A Fazekas évtizedek óta vezeti a különböző iskolai rangsorokat, országosan ismert intézmény, sokan „zseniképzőnek”, „versenyistállónak”, „elitiskolának” nevezik. Mennyire ért egyet ezekkel a jelzőkkel, illetve azzal a közkeletű megjegyzéssel, hogy „az ide bekerülő gyerekeket könnyű tanítani, igazából csak elrontani lehet”?
E-H. Zs.: Csinálhatnánk úgy, mintha nem lennének ilyen jelzők, de tudjuk, hogy vannak. Az, hogy „elitiskola”, nagyon sokféle pedagógiai célt takarhat. A Fazekasnál például nem a minél jobb érettségi eredmények elérése az elsődleges cél, hanem az, hogy az ide kerülő gyerekek – és ez igaz a kicsikre és a gimnazistákra is – megtalálják a helyüket, hogy rájöjjenek, miben igazán jók. A kimagasló érettségi ezzel együtt jár. Mondhatjuk úgy is, hogy tehetségfelismeréssel foglalkozunk. Lehetőséget biztosítunk minden gyereknek – leginkább a tanórák utáni szakkörökkel, szakmai műhelyekkel – arra, hogy minél több területen kipróbálják magukat és ehhez tesszük hozzá a tehetséggondozást. Mindezek eredménye az említett sok jelző, amivel minket illetnek.
Mérő László: Ismerni kell a gyereket az iskolaválasztáshoz
Nagyon sokféle jó középiskola van, a választásnál elsősorban azt kell figyelembe venni, milyen gyereknek keresünk továbbtanulási lehetőséget - mondja Mérő László pszichológus, matematikus, az ELTE Pszichológiai Intézetének professzora, akit az iskolaválasztásról kérdeztünk. Mint elmondta, egy jó iskolában van néhány zseniális és sok jó pedagógus, de nem baj, ha még közepes és rossz tanár is.
A „versenyistálló” kifejezés – bár nem egy szerencsés megnevezés –, annyiban helytálló, hogy sok diákunk indul és továbbjut különböző versenyeken, velük pluszban is foglalkoznak pedagógusaink. Megjegyzem, nem mi hajtjuk ki a gyerekekből a versenyeredményeket, sőt, sokszor mi szoktuk lebeszélni őket, hogy nem kellene minden versenyen elindulniuk, inkább fókuszáljanak egy-két területre.