Sikertörténet vagy kudarc az átalakulás? Három éve váltott modellt a Corvinus
Három éve alakult át alapítványi fenntartású intézménnyé a Corvinus Egyetem. Vezetői a minap jelentős béremeléssel járó, az oktatás, kutatás és a szervezeti struktúra szempontjából is sikertörténetnek írták le az elmúlt időszakot. Az ott oktatók nem feltétlenül ilyen optimisták: autokratikus vezetésről, a munkához szükséges bizalom csökkenéséről, és a munkateher jelentős növekedéséről számoltak be. Tény, hogy továbbra is magas pontszámmal kerülhettek csak be hallgatók a Corvinusra, és az is tény, hogy jelentősen csökkent a felvettek száma.
Kutatás, oktatás, nemzetköziesítés – ezen a három területen elért eredményeket emelte ki Takáts Előd, a Corvinus rektora egy múlt heti sajtóbeszélgetésen, ahol a modellváltás óta eltelt három évet értékelték. Mint mondta, a kutatási terület a leginkább mérhető, és ebben óriási előrelépésnek számít, hogy az egyetem oktatói háromszor annyi – a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő, a legrangosabb tudományos folyóiratokban megjelenő (Q1 besorolású) – publikációt jelentettek meg, mint a korábbi években.
Az oktatás minőségi változását nehezebb mérni, az igazából évek múlva, a hallgatók munkába állása után mutatkozik csak meg, de az – Takáts szerint – biztos, hogy már nem igaz a korábban jellemző „nehéz bekerülni, de könnyű elvégezni” leírás a Corvinusra. Mint mondta, ma 4–5-szörösére nőtt a hallgatók tanulásra fordított ideje.
„Az a célunk, hogy a magyar és nemzetközi diákok számára is valós alternatívája legyen a Corvinus a nyugati nagy egyetemeknek” - jelentette ki. Ez indokolta a szakok megújítását, az intézményrendszer átalakítását is. Takáts még hozzátette, hogy különböző, a középiskolásoknak indított tehetséggondozó programokat indítottak azzal a céllal, hogy a társadalmilag kevésbé szerencsés családokból érkező diákoknak is legyen esélye bekerülni az egyetemre.
Takáts ezekről a célkitűzésekről kinevezése után a hvg360-nak adott interjújában is beszélt:
Takáts Előd: A szólásszabadság ott kezdődik, hogy toleráljuk, amivel nem értünk egyet
Miért veszélyes, ha nem elég nyitott és sokszínű egy egyetem? Mi akadályozza meg, hogy Magyarország igazi fejlett ország legyen? Hogyan lehet elitegyetem a Corvinus úgy, hogy ne csak egy szűk elit számára legyen nyitott? És hol tart most az intézmény az efelé vezető úton? Takáts Előddel, a Corvinus Egyetem júniusban kinevezett rektorával beszélgettünk.
Anthony Radev, az egyetem elnöke is úgy véli, nem nagyon kell eladni Magyarországon a Corvinust, hiszen elég erős a presztízse, de arra azért érdemes energiákat fordítani, hogy a legjobb diákok a külföldi egyetemek helyett válasszák nyugodtan ezt az intézményt, másrészt egyre inkább meg kell célozni a külföldi diákokat is. „Növelnünk kell az itt megszerezhető diploma értékét. Egyre több külföldi diákot kell felvennünk” – hangsúlyozta. Jelenleg az egyetemen 20 százalék körüli a nem magyar diákok aránya, ezt 25 százalékra akarják feltornászni. A szakok 40 százaléka pedig angolul folyik.
A modellváltás után az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány tulajdonosa lett több mint 80 millió Mol- és 18 millió Richter-részvénynek, ezek összesen mintegy 300 milliárd forint körüli vagyont jelentenek. E mellett az alapítvány tulajdonba került az egyetem használatában lévő, csaknem 80 milliárd forint piaci értékű ingatlanportfólió is.
„Ez nagy lehetőség, de nagy felelősség is” – hangsúlyozta a sajtóbeszélgetésen Domahidi Ákos kancellár. Mindenképp kedvező helyzet, hogy nincs rákényszerítve a Corvinus arra, hogy a fejkvóta miatt túl sok hallgatót vegyen fel, lehetőségük van „minőségi alapon, stratégiával megalapozottan dönteni”. Ugyanakkor a pénzzel hatékonyan, fenntarthatóan kell bánni – emelte ki. A pénz mindenesetre lehetővé tette, hogy „a személyi jellegű kifizetések 70 százalékkal megnőjenek, az összjövedelmekben 50 százalékos emelkedés volt, igaz óriási szórással”.
Az egyetem vezetői hangsúlyozták, hogy a minőségi oktatást többek között az oktató-hallgató arány csökkentésével kívánják elérni. Ezt a trendet látjuk a csütörtökön nyilvánosságra hozott ponthatárok után is: 10 százalékkel kevesebb diákot vett fel az egyetem idén, mint tavaly, magasabb átlagpontszámmal.
Az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás alapszakra 478 ponttal, a magyar nyelvű nemzetközi tanulmányok alapszakra 477 ponttal, az angol nyelvűre 474 ponttal lehetett bekerülni. Összességében a Budapesti Corvinus Egyetem a következő tanévre 2059 hallgatót vett fel. (Alapképzésre 1530, mesterképzésre 452, osztatlan képzésre 77 hallgatót.) A nappali alapszakra felvett hallgatók csaknem 70, a nappali mesterképzésre felvett hallgatóknak pedig a 90 százaléka tanulhat térítésmentesen.
A sajtóbeszélgetésben elhangzott: a Corvinus stratégiai célja, hogy 2030-ra a közép-kelet-európai régió legjobb egyetemévé váljon a gazdaság- és társadalomtudományok területén. A nemzetköziesítés miatt az egyetem egyre több szakját angol nyelven is, vagy kizárólag angol nyelven hirdeti meg. (Az induló alapszakok több mint fele, a mesterszakok nyolcvan százaléka csak angolul vagy angolul is végezhető.)
A megújulás részeként az elmúlt három évben az egyetem nyugat-európai mintára elkezdte átalakítani képzési portfólióját. Az elkövetkező években a mostaninál kevesebb szakkal indított, generalista tudást adó alapszakos képzési portfólió, illetve specialista mesterszakos képzési portfólió létrehozása a cél. 2023 őszén elindul két, a közép-európai régióban is unikumnak számító, angol nyelvű alapszak: a Filozófia, politika, gazdaság (PPE – Philosophy, Politics and Economics) és az Üzleti adattudomány (Data Science in Business) alapképzés, illetve egy mesterszak, a Politikai gazdaságtan. E mellett például a Fudan Egyetemmel közösen folyik „az első kínai & közép-európai kettős üzleti diploma program”, amivel kínai és corvinusos mesterdiplomát szerezhetnek a hallgatók.
A Corvinus hamarosan új épülettel is gazdagodik: mai áron 15 milliárd forintból egy különleges egyetemi épületet hoznak létre a Ménesi úti Campus területén (ez a Besúgó című sorozatból is ismert épület), amelynek koncepciója közösségi tervezéssel készült. A költségeinek 75 százalékát az állam, a maradékot az alapítvány állja.
A corvinusos vezetők értékelését az egyetemen dolgozók érdekvédő szervezetei lapunk kérdésére erősen árnyalják. Mint mondják, egy szó nem esett a sajtóbeszélgetésen az utóbbi időben legnagyobb vihart kavart két ügyről: a kommunikációs szabályzatról (ebben a vezetés időközben lényegesen visszavonult) és az intézeti struktúra átalakításáról. „Az utóbbit a tavaszi szünetben statáriális gyorsasággal vitték keresztül. A szakmai közösség véleménynyilvánítását úgy kerülték ki, hogy mivel az új intézetek eddig nem léteztek, nem volt kiket összehívni, hogy véleményezzék az intézetvezetői pályázatokat. A karok megszüntetése után az egyetlen megmaradt középvezetői szinten ezentúl kizárólag olyan emberek ülnek, akik a felső vezetés bizalmából vannak ott” – mondta egy forrásunk.
Eduline: Elfogadta a Corvinus szenátusa az egyetem átalakításának tervét
25 szavazó közül 15-en fogadták el a Budapesti Corvinus Egyetem belső szerkezetének átalakítási javaslatát.
Egy másik, szintén névtelenséget kérő corvinusos oktató szintén úgy véli, az elhangzottak a sikerpropaganda részei. „Régi vita, hogy társadalomtudományi egyetem legyen a Corvinus vagy business school. Ez a vita akár hozhatna egy termékeny feszültséget is, hiszen az lenne ez az ország és az egyetem érdeke is, hogy olyan diplomával kerüljenek ki innen a hallgatók, hogy a maguk helyén dolgozva – akárhol is – tudjanak az egész gazdaságban és az egész társadalomban gondolkozni. De láthatóan most az utóbbi mellett döntöttek, a business schoollá alakuláshoz választották ki a rektort is. Az egész átalakítás vállalati szellemben zajlott és zajlik, az utolsó emberig le akarják uralni az intézményt vagy legalábbis mindenkit függésben akarnak tartani.”
Azt ugyanakkor ő is elismeri, hogy a publikációk aránya valóban látványosan megnőtt, de úgy véli, az nagy kérdés, hogy a jövőben is tartható-e ez. Azt sem vitatja, hogy az új, szélesebb, általános képzést nyújt szakok beindítása is pozitív folyamat. „Az viszont nincs rendben, hogy jó szakokat megszüntetnek, illetve, hogy erősen visszaszorulnak a magyar nyelvű képzések. Hogy a Corvinus így kivonuljon a magyar kultúrából, hogy magyar nyelven nem fogja művelni az itteni tudományokat, az baj.” Úgy véli, ez ráadásul ellentétes azzal a hangoztatott céllal, hogy minél több diákot csábítson el az egyetem a nyugati intézményektől, ugyanis azok a magyar diákok, akik angolul szeretnének tanulni, inkább mennek egy másik ország neves egyetemére, akik viszont magyarul szívesen tanulnának, azok nem találnak maguknak képzést a Corvinuson.
Kifejezetten aggályosnak tartja az oktató a nyár közepi átszervezéseket. Mint mondja, most éppen a nyelvvizsgaközpontot szüntetik meg rapid módon, és ez hátrányosan érinti mind a hallgatókat, mind a nyelvoktatókat, ráadásul az egyetem is veszít vele.
Hogy az egyetemen a személyi jellegű kifizetések 70 százalékkal nőttek volna, azt erős túlzásnak tartja, bár érezhetően nőttek a fizetések, de „azt lehet csak mondani, hogy valamivel most felette vannak a BGE oktatóinak a béreinél”.
Egy másik – a folyamatokra rálátó – egyetemi oktató a bérrel kapcsolatos kérdésünkre egy belső kutatásra hivatkozik, amely világosan bebizonyította, hogy a fizetések emelése jelentős munkateher-növekedéssel járt az oktatók számára: „jóval nagyobb mértékben nőtt a munkaterhelés, mint a fizetés”.
És ez csak az egyik probléma. A modellváltás után elvonták a szenátus szinte minden döntési jogkörét. „Hogy valamennyire cégszerűvé vált a működést, az rendben van, ami fájdalmas az az, hogy a szervezeti kultúra nem abba az irányba változott, amit a dolgozók szerettek volna. Kötelező például kiemelkedőnek és fejlesztendőnek minősíteni a kollégák meghatározott százalékát, ez a gyanakvást ülteti el mindenkiben. Az autokratikus menedzsment azt érte el, hogy az innovatív, tudásmegosztáson alapuló munkához szükséges belső bizalom megszűnt. Ezt a dolgozók visszajelzései bizonyítják. A legrosszabb értelemben vett vállalati működés felé mozdultunk el. Egy ennyire centralizált, autokratikus vezetés megöli az alkotói szabadságot” – véli.
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
