Az RTL munkatársai a helyi önkormányzatnál érdeklődtek az elnyert pénzekről, a polgármester viszont csak annyit mondott, hogy a kérdés „nem aktuális”.
A jegybankelnök szerint a járványt is jobban vészelte át Románia, a gazdasági visszaesés kisebb volt, mint Magyarország esetében.
Az önkormányzat az EU pályázatán nyerte a pénzt. A programmal több mint kétszáz embernek kívánnak segíteni.
Két körben eddig 67 település került fel az állam felzárkóztató programjának tervezett 300-as listára, épp most került be a programba a héten tragikus hirtelenséggel elhunyt Bogdán László faluja, Cserdi is.
A roma felzárkóztatás az Emmitől a Belügyminisztériumhoz került.
Építőanyagot, ajtót, tetőcserepet kaptak a házuk felújítására a makói Honvéd városrész lakói, a kalákában végzett munkában szakemberek is támogatták őket. Most sorban állnak azok, akik még kimaradtak a programból, de azt ígéri az önkormányzat, hogy lesz még folytatás.
Az ország egyik legszegényebb régiójában elterülő kistelepülésen a legmodernebb programozási ismeretekkel ismerkednek a roma gyerekek. A két cég és helyi civilek összefogásával indult program valós kitörést jelenthet egy olyan faluból, ahol néhány éve egyetlen érettségizett élt. Ő ma a program egyik motorja.
A település pályázatokon nyerte a pénzt, de inkább nem valósítják meg a tervezett programokat.
34-37 ezer forintot kaphatnak pluszban havonta azok a tanárok, akik egy programban segítik a leszakadó gyerekek felzárkóztatását – írja a Magyar Nemzet.
"Szétesett a társadalom" a helyiek szerint a Miskolc melletti Alsózsolcán, a településen élő romák nagy része azóta nem kapott munkát, hogy a 90-es évek elején bezártak a környékbeli gyárak, a közmunka pedig csak rontott a helyzeten. A legfiatalabb generáció körében felütötte a fejét a "bandázás", útonállás, mire válaszul a polgármester az érpatakihoz hasonló megoldásokat alkalmazna, de munkahelyteremtés nélkül ő sem vágna bele ebbe.
"Szétesett a társadalom" a helyiek szerint a Miskolc melletti Alsózsolcán, a településen élő romák nagy része azóta nem kapott munkát, hogy a 90-es évek elején bezártak a környékbeli gyárak, a közmunka pedig csak rontott a helyzeten. A legfiatalabb generáció körében felütötte a fejét a "bandázás", útonállás, mire válaszul a polgármester az érpatakihoz hasonló megoldásokat alkalmazna, de munkahelyteremtés nélkül ő sem vágna bele ebbe.
Cigánytelepekre költöznek, lelki gondozást vállalnak, és munkát találnak a mélyszegénységben élő romáknak az egyházi cigánymissziók vezetői. A programok gyakran sikeresebbek, mint az állami felzárkóztató programok, mivel a romák jóval fogékonyabbak a vallásos üzenetekre. Az érintettek szerint az egyházak kulcsszerepet tölthetnek be a romák felzárkóztatásában.
Magyarországon 750 ezer roma van, és 1,2 millió ember él mélyszegénységben - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Balog Zoltán. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára hozzátette: a Türr István Képző és Kutató Intézet azért jött létre, hogy segítsen az ilyen körülmények között élőknek.
Azoktól is teljesítményt várunk el, akiket fel akarunk zárkóztatni - mondta Balog Zoltán, a KIM társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégiával kapcsolatban a kormány, az Open Society Foundations és a Roma Integráció Évtizede Titkárság Alapítvány által szervezett konferencián tegnap.
