Százmilliókat utaltak ki a körömi romák felzárkóztatására, de a többség életkörülménye semmit nem változott

Az RTL munkatársai a helyi önkormányzatnál érdeklődtek az elnyert pénzekről, a polgármester viszont csak annyit mondott, hogy a kérdés „nem aktuális”.

  • hvg.hu hvg.hu
Százmilliókat utaltak ki a körömi romák felzárkóztatására, de a többség életkörülménye semmit nem változott

Kétszer 200 millió forint uniós támogatást kapott a körömi önkormányzat a mélyszegénységben élők társadalmi felzárkóztatására és lakhatási integrációjuk segítésére, de a rászorulók többségének életkörülménye nem javult – ez derül ki az RTL Házon kívül című műsorának legfrissebb adásából.

A csatorna munkatársai jártak is egy házban, ami omladozott, és ahol a gyerekek kabátban ültek, mert olyannyira hideg volt a szobában. Egy másik anyuka pedig azt mesélte a stábnak, hogy

a bútorokat és a saját ruháit is eltüzeli, csak ne fázzanak a gyerekek.

Az ő helyzetüket is segítette volna a fent már említett komplex telep-program. Ennek részleteiről és az elköltött forintmilliók sorsáról is érdeklődött a Házon kívül riportere a helyi önkormányzatnál, ám hiába, mert nem sokat tudott meg. Tóth Tibor polgármester ugyanis arról beszélt: a programról – amelynek keretében összesen 400 millió forint uniós pénzt nyertek a körömi szegregátumban élők megsegítésére –

nem adhat semmilyen felvilágosítást, „mert ez most nem aktuális”.

A nyilvános adatok szerint a felzárkóztató program tavaly júliusban zárult le, azonban semmiféle változást nem érzékelnek a telepen. „Nem kaptak folyóvizet, nem lett bent vécéjük, nem tudnak könnyebben mosni, nincsen tisztálkodási lehetőségük” – mondta a műsorban Kiss Anikó, a Szociális Csomagküldő Mozgalom Alapítványa vezetője, aki évek óta segít a nehéz sorsú családokon.

A rengeteg pénz némi eredménye azért látható a faluban a csatorna szerint: az önkormányzat felújított egy, az államtól megvett szükséglakást a szegregátum szélén és két másik épületet a falu főutcájában. A Házon kívül információi szerint ezekbe az önkormányzati házakba öt roma családot költöztettek be, de a körömi szegregátumban mintegy 130 ház lakói számára kellene megoldást találni.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.