szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Két körben eddig 67 település került fel az állam felzárkóztató programjának tervezett 300-as listára, épp most került be a programba a héten tragikus hirtelenséggel elhunyt Bogdán László faluja, Cserdi is.

Júliustól hivatalosan is bekerült a Máltai Szeretetszolgálat felügyelte, egy éve indult felzárkóztató programjába Beer Miklós alapítványa. A volt váci püspök tavaly augusztusban vonult nyugállományba, de csak egyházi tisztségéről mondott le, az elesettek támogatásáról egy percre sem. Már októberben megalapította a Szent Ferenc Szegényei Alapítványt, a szervezet folytatta a karitatív tevékenységet. Július elsejétől már hivatalosan is a kormányzati program résztvevői lehetnek a nyugalmazott püspök segítői, egy nógrádi faluban vágnak bele a cseppet sem egyszerű feladatba.

Beer Miklós
©

A kormány tavaly Vecsei Miklós szociálpolitikust, a Máltai Szeretetszolgálat alelnökét bízta meg azzal a feladattal, hogy mutassanak rá arra a 300 településre, ahol szükség van a felzárkóztató programok indítására, és hogy koordinálják az itt megkezdett munkát. A Máltai Szeretetszolgálatnak és munkatársainak már jócskán van ilyen irányú tapasztalata, a Jelenlét programmal már több településen dolgoznak a leszakadó térségekben. A koncepció az, hogy az önkormányzatokkal és helyi civil szervezetekkel együttműködve mérjék fel, és szabják a helyi igényekre a támogatást.

Első körben tavaly harminc településen indult a program, idén áprilisban újabb harminchat került fel a listára, a végső cél, hogy elindulhasson a program azon a háromszáz településen, amelyeken, konszenzusos becslések szerint, szinte a teljes lakosság mindennap a túlélésért küzd. A beharangozott 10 milliárd forintból eddig kétmilliárdot költöttek el, 2021-ig pedig újabb négymilliárd forintot fordíthatnak a programra.

Döccenők: Útravalóul focipálya

A tavalyi elsőkörös szervezeteknél, önkormányzatoknál, nem minden úgy sült el, ahogy kellett volna. „Döcögősen, de beindult” – utalt a kezdeti nehézségekre L. Ritók Nóra. Az általa vezetett berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány tulajdonképpen kakukktojás, hiszen az évtizedek óta a Hajdú-Bihar mélyszegény településein dolgozó civilek nem egyházi szervezetként csatlakoztak a programhoz. Első körben egy egyéves és egy ötéves cselekvési tervet kellett összeállítaniuk, illetve egy helyi diagnózist elkészíteniük, amin persze a szervezet már túl volt, de aktualizálták.

L. Ritók NórA
©

Szabadon dönthettek arról, hogy mire költik el a településenként biztosított 30 millió forintot, és bár az MLSZ és a Belügyminisztérium finanszírozta rekortán focipályát helyben nem a legszükségesebbek között tartották számon, de meggyőzték őket azzal, hogy sem az alapítványnak, sem a toldi önkormányzatnak nem kerül egy fillérjébe sem. Viszont jól jött az a 16 millió forint, amiből két szociális munkást tudtak foglalkoztatni, és ebből futotta más, dologi jellegű költségek fedezésére is.

„Orvosi műszereket kaptunk, de orvos nincs” – summázza Ricse polgármestere a programhoz való csatlakozás eredményeit. Vécsi István már harminc éve polgármester a szlovák határ menti borsodi faluban, a rendszerváltás után azonnal a térséget kiugróan sújtó munkanélküliséggel kellett szembenéznie. Kihasználva az akkori földszerzési lehetőségeket, a földkiadó bizottságtól sikerült az önkormányzatnak erdős területeket szereznie, több közhasznú munkással művelték az erdőt. A polgármester diófa programmal is kísérletezett, az volt a terv, hogy a viszonylag gyorsan termővé váló fajtával gazdálkodhatnak úgy, hogy az önkormányzati gazdaságon kívüliek is csatlakoznak a lehetőségeik szerint az „diótermeléshez”. Vécsi szerint szigetszerűen nem lehet egy-egy faluba életet lehelni, már régen ki kellett volna dolgozni egy-egy térségre vonatkozóan a gazdasági arculatot, mert csak együttműködve lehetne versenyképes programokat elindítani.

Ne várjunk csodát pár év alatt

Az állami programot koordináló Máltai Szeretetszolgálat alelnöke egy, a HVG-nek egy hónappal ezelőtt adott interjújában azt mondta, abban bízik, hogy öt év múlva már olyan eredményeket tudnak elérni, amelyeken nem lehet vitatkozni. „Nagy a kísértés, hogy az ember egyszerű, univerzális megoldásokat keressen, de a mi missziónk az, hogy minden településen az ott érvényes megoldást találjuk meg. Egyedi lépéseket teszünk, mintha 67 táblán játszanánk szimultán sakkpartit. A fókuszban a születés és az azt követő ezer nap van. Például a 60-as égőt a lámpába, a 18 fokot és a kicsit színesebb világot minden megszületett és születendő gyereknek meg kell kapnia, függetlenül attól, hogy a szülei akarnak-e dolgozni, alkoholisták-e” – próbálta érzékeltetni a feladat érzékeny bonyolultságát a programokért felelős biztos, Vecsei Miklós.

Vecsei Miklós
©

Bár az imént éppen olyan példákat is hoztunk, amelyekből kiderül, hogy az állami jelenlét ott, ahol már évtizedek óta tesznek erőfeszítéseket a mélyszegénység, a munkanélküliség felszámolásáért, nem minden ízében váltott ki maradéktalan elismerést, azért a koordináló Máltai Szeretetszolgálat sorolta megkeresésünkre az egyéves munka eredményeit is. Nyírmihálydiban a Jelenlét ponton egy sófallal ellátott speciális, úgynevezett szenzoros gyermekfejlesztő szobát alakítottak ki, ahol többek között mozgáskottás eszközök segítségével foglalkoznak a gyermekekkel, elősegítve ezzel mozgásfejlődésüket és iskolaérettségüket.

Tarnabodon a Kiskert programba bekapcsolódó családok kertjeinek és a leendő közösségi kertek megművelésére többfunkciós traktort vásároltak. Rohodon pedig fejlesztő foglalkozásokra alkalmas gyermek közösségi teret alakítottak ki. A koronavírus járvány miatti veszélyhelyzet idején számos településen, köztük Tiszabőn is, az iskolai feladatokat papíron kinyomtatva juttatták el a gyermekeknek. Vizsolyban, Boldogkőújfalun, Toldon tabletek vásárlásával segítették az online tanulást, minden településen fertőtlenítő szerrel, védőeszközökkel segítették a családokat.

A kormányzati felzárkóztató programban a tavaly beharangozott 10 milliárd forint felét költhetik el a jövő év végéig. A programfelelős szervezet részleteket is elárult: az első, a települési programok alapműködését biztosító szakasz nemrégiben zárult, az erre biztosított támogatás volt egymilliárd forint. A program vegyes programelemeit biztosító - Gyermekszemészeti szűrési modellprogram megvalósítása, közfürdők és közmosodák kialakítása, működtetése, lakhatási körülmények javítása, telep-rehabilitáció - szakasza az év végéig tart, ennek a költségkerete is egymilliárd forint. A következő településcsoport bekapcsolódásával, a jövő év decemberéig, újabb 4 milliárd forintos támogatásról jelent meg kormányhatározat.

Beer Miklós alapítványa saját forrást is felhasznál a kormányzati 30 millió forintos támogatás mellett (településenként ennyi jut a központi forrásból). Az első lépéseket már megtették, két alkalmazottal az alapítvány kuratóriumi tagjának koordinálásával dolgoznak Ságújfalun. Itt a lakosság negyven százaléka roma származású, a legtöbben dolgoznak, így elsődlegesen a gyermekek oktatásával fognak foglalkozni. Beer Miklós azt is elmondta, hogy ügyvéd és építész is felajánlotta segítségét, ki-ki a maga szakterületén nyújtana támogatást.

Mi lesz veled, Cserdi?

A listára most került fel Cserdi is, a roma többségű baranyai falu polgármestere a hét elején halt meg. Bogdán László tragikus halála miatt azt nem sikerült megtudnunk, hogyan fog bekapcsolódni a kormányzati program a polgármester falujában már megkezdett munkába. Lakatos Béla volt ácsi polgármester, aki többedmagával éppen augusztusban indította volna el a „C1” mozgalmat, amely Bogdán László „Csak egy cigány” üzenetét vitte volna tovább, úgy gondolja, hogy nem szabad magára hagyni a falut. A helyi zöldségtároló és csomagoló pár héten belül elkészül, de azt többen is megerősítették, hogy a beruházás és a kapacitás kihasználása körül is gondok voltak. Lakatos szerint ha valóban gondok vannak ezzel, ebben sem szabad elengedni Cserdi kezét.

Bogdán László
©

A Bogdánnal közösen tervezett mozgalom egy kicsit a kormányzati programhoz hasonlít abban, hogy helyben dolgoznának ki olyan programokat, amelyekkel munkához juttatták volna a mélyszegénységben élőket, majd a működő példákat adoptálták volna más településeken is. A kezdeményezés arca lett volna Bogdán László, aki posztot ugyan nem töltött volna be ebben, de aktív szerepet vállalt. Most bizonytalanná vált ennek a mozgalomnak a sorsa is, ahogy az is fontos kérdés, hogy Cserdiben ki viszi tovább azt a szellemet, amit Bogdán varázsolt oda.

Kiemelt képünk illusztráció

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
HVG360 hvg360

Bogdán László emlékére: "A politikusok maradjanak a seggükön"

Ez az interjú 2020. március 24-én készült a most elhunyt Bogdán Lászlóval. Az egykor félelmetes hírű, mára irigyelt helyzetű, cigányok lakta baranyai falu, Cserdi polgármestere akkor arról beszélt, hogy a Fidesz a saját bázisának akar üzenni ebben a világtragédiában, a járványban is.

Ferenc pápa Rómában, pápaként kíván meghalni

Ferenc pápa Rómában, pápaként kíván meghalni

Bíróság támadta meg a felsőoktatási átalakítást – az Alkotmánybíróságnak 90 napon belül döntenie kell

Bíróság támadta meg a felsőoktatási átalakítást – az Alkotmánybíróságnak 90 napon belül döntenie kell

A válásáról beszélt az amerikai first lady

A válásáról beszélt az amerikai first lady