Kapóra jöhetett sok hackernek a mesterséges intelligencia tudása, hasznos „segítőre” leltek benne. Azonban mi történik, ha maga az AI válik hackerré? Egy nemzetközi kutatócsoport ijesztő lehetőséget vázolt fel, egy olyan számítógépes férget hoztak létre, amelyet mesterséges intelligencia hajt, és amelyik a környezetéhez igazodva változik, így tulajdonképpen megállíthatatlan.
Férgeket találtak az orvosok annak az amerikai férfinak az agyában, akit hosszú ideje gyötört komoly fejfájás. Az igazán meglepő az, hogy miként juthatott a féreg a férfi szervezetébe.
Joggal mondhatjuk az egyik féregfajra, hogy nem reagál túl jól a stresszre: különböző méretűvé és alakúvá tudja alakítani a szájszervét, és konkrétan kannibál-módba is válthat.
A jelenleg veszélyeztetett fajok védelmében is hasznosítható lehet az, amit a tudósok egy 46 000 évvel ezelőtt megfagyott féreg újraélesztésből tanultak.
Az ugróférgek kinézetre olyanok, mint a nálunk is honos földigiliszták. Ezek viszont egyáltalán nem barátságos élőlények: amerre csak mennek, komoly bajba sodorják az ökoszisztémát.
A guineaféreg okozta fertőzések száma majdnem megfeleződött tavalyhoz képest. A betegség nem halálos, de az azzal járó fájdalom hónapokra ágynak döntheti az embert.
Ez az eddigi leghosszabb hibernáció, ami egy kerekesféreggel történt, és a mikroszkopikus állatka túl is élte azt.
A hőváltozás miatt a maszkokban lévő apró szálak mozogni kezdenek, de szó sincs róla, hogy azok valamilyen élőlények lennének.
Mintegy két méter hosszúságú az a ma már megkövült búvóhely, ahonnan paleontológusok szerint egy ősidőkben élt féreg csapott le áldozataira.
A Kalifornia közelében felfedezett négy új féreg pont úgy néz ki, mintha leöntötték volna őket egy adag csillámporral.
Egy tengeri szivacsok belsejében élő féregfajta termete ellenére rendkívül erős hangot képes kibocsátani. Főleg harc közben jár a szája.
A kutatók eddig is tudták, hogy a szalaférgek képesek a regenerálódásra, de, hogy milyen mértékben, arra csak most derült fény.
Először igazolták orosz és amerikai kutatók többsejtű szervezetek képességet hosszú távú cryobiózisra természetes extrém hideg körülmények között, amikor az orosz tajga örökfagy talajában talált 32-42 ezer éves orsógiliszták életre keltek, mozogtak és táplálkoztak laboratóriumi körülmények között.
Egy ritka szemféregfertőzés első emberi előfordulását dokumentálták az Egyesült Államokban.
A kutatók meglepődtek a féreg színén, és azon, hogy mennyire izmos, annak ellenére, hogy burokban él.
Korábban pókot, halat és egy kihalt gyíkfajt is neveztek már el tudósok a leköszönő amerikai elnökről.
A hirtelen jött tavaszi meleggel és a csapadékosabb időjárás beköszöntével együtt elszaporodhatnak a szúnyogok, amelyek az egyik legsúlyosabb állatbetegség, a szívférgesség kórokozójának terjesztéséért is felelősek. A szívféreg az emberek tüdejébe is bekerülhet, ahol gócos elváltozásokat okozva elpusztul.
Sokkolóak voltak a röntgenfelvételei annak a kínai férfinak, aki gyomorfájás és bőrproblémák miatt ment orvoshoz. Szinte hemzsegtek a testében a férgek. Valószínűleg olyan sashimit evett, amelyhez fertőzött nyers húst vagy halat használtak fel, vagyis az alapanyagban már benne lehettek a férgek petéi.
Míg az itthon is élő közönséges földigiliszták hossza általában 1,5 és 50 cm között változik, Ecuadorban egy jóval nagyobb féregről készítettek fényképet.
Új, Európában eddig ismeretlen laposféregfajt fedeztek fel a nyugat-franciaországi Caenben. Ha az egzotikus állat elterjed a természetben, az súlyosan veszélyeztethet egyes őshonos fajokat.
