szerző:
HVG
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

„Csak valóságos, országos hálózattal rendelkező pártok tudták választásokon leváltani az orbánihoz hasonló hibrid rendszereket” – mondja Filippov Gábor politológus, aki szerint a politika nemcsak követi, alakítja is a valóságot, s ebben nincs vetélytársa a Fidesznek. Interjú.

HVG: Nemrég figyelemre méltó tanulmányt közölt, amelyben az orbáni államot a demokrácia és a diktatúra közti „hibrid rendszerként” írja le. Azt is kimutatta, hogy ez a fajta hatalomgyakorlás nemzetközi trendbe illeszkedik. A reakciókat végignézve sokan túl puhának tartották a meghatározását, volt, aki szerint a NER-re még a fasiszta jelző is helytálló lenne.

F. G.: Filippov Gábor: Azt hittem, ezen már túl vagyunk. A magyar történettudomány már a hetvenes években felhagyott például a Horthy-féle autoriter rezsimek lefasisztázásával. Az Orbán-rendszer definíció szerint nem nevezhető diktatúrának, és ez a skatulya gyengíti a tisztánlátásunkat is, miközben felmenti az ellenzéket. A fasizmus diktatórikus rendszer, amelyet nem lehet választással leváltani. Azokat a hibrid rezsimeket viszont, amelyek közé az Orbán-rendszer is tartozik, számos esetben megverték már választásokon.

HVG: Ön sokat foglalkozik ezekkel rezsimekkel, árulja el a rendszerbuktatók receptjét!

F. G.: 2000-ben Szenegálban az ellenzék összefogásával, Mexikóban egyetlen párt megerősödésével sikerült leváltani a hatalmat. Volt, ahol a korrupció volt a hívó szó, másutt a gazdasági felemelkedés. Univerzális recept tehát nincs, legfeljebb annyiban, hogy minden esetben valóságos, országos hálózattal rendelkező pártok hajtották végre a hatalomváltást. Magyarországon viszont épp az ellenzéki pártok szervezeti elsorvadását látjuk.

Filippov Gábor
©

HVG: Macron Franciaországban egy médiapárttal győzött, a színes forradalmakat civilek vívták, mintha a magyar ellenzék is ezt az utat preferálná.

F. G.: Csakhogy Macron konszolidált demokráciában győzött, hibrid rendszereket pedig a hatalom által ellenőrzött médiában nem nagyon lehet megverni. A színes forradalmak példája sem jó, hiszen a hibrid rendszerek tanultak ezek sikeréből: ma ezért bélyegzik meg, lehetetlenítik el a civileket. Csűrhetjük, csavarhatjuk, de a pártok helyett senki sem fogja legyőzni a Fideszt. Az ellenzéknek pedig a sikeres rendszerbuktatásokat kellene tanulmányoznia.

HVG: Miért fogadta el ilyen könnyen a társadalom az orbáni szisztémát?

F. G.: Az autoriter rendszerek nemcsak elnyomással tartják meg a pozíciójukat, hanem például gazdasági eredményekkel, vagy ideológiával és ellenségképpel, amelyben közös identitásra lehet lelni. Ez a Fidesz esetében a stabilitás és a „merjünk nagyok lenni” üzenete. Míg a szociálliberális felzárkóztató kísérletezés megbukott, az Európához csatlakozás csak részben sikerült, Orbán a menekültválság értelmezésével és a rezsicsökkentéssel sikeresen épített a magyar társadalom biztonság iránti igényére és a lecsúszástól való félelmekre. A Fidesz pontosan tudta, hogy nem spórolható meg a saját világértelmezés, mindenekelőtt pedig a szervezeti építkezés.

HVG: Miért esett szét a szocialisták és a Jobbik országos szervezete?

F. G.: A „győzteshez húzás” a helyi párttagokat, aktivistákat éppúgy érintette, mint a többi szavazót. A szocialistáknál pedig a pártvezetés „felvilágosult abszolutizmusával” már 2010 előtt is elégedetlenkedtek a párt helyi „talpasai”. Miközben akkor is virágzott a korrupció, csakhogy a pénzekből nem forgattak vissza semmit struktúraépítésbe, ellentétben a Fidesszel.

HVG: Az LMP-s Ungár Péter nemrég arról írt, hogy fel kell hagyni a Fidesz állandó támadásával. Tényleg az lenne a siker kulcsa, hogy támogassuk a határkerítést, ha a társadalomnak az tetszik?

F. G.: Ungárnak abban igaza van, hogy az ellenzék régóta mást sem tesz, mint a Fideszre reagál, és ezen változtatni kell. Abban viszont alighanem téved, hogy az ellenzéknek kapcsolódnia kell a Fidesz fő témáihoz. A kognitív pszichológia már rég bebizonyította, hogy nem lehet egy politikai ellenfelet a saját nyelvi keretei között legyőzni. A politika nemcsak követi, hanem alakítja is a valóságot, ebben egyelőre nincs vetélytársa a Fidesznek.

HVG: Ungár azt is mondja, hogy önmérsékletre van szükség, és Medgyessy Pétert hozta példaként.

F. G.: Medgyessy visszafogott karaktere valóban sikeres politikai termék volt, de a szocialisták 2002-es kampánya minden volt, csak mérsékelt nem. A Fidesz politikája is régóta a konfliktusok generálásán alapul. Jól tudják, hogy a konfliktus összezárja a saját tábort, segít megkülönböztetni az ellenséget a baráttól – és valahol ez is a politika lényege. A CEU, a genderszak ügye vagy a kultúrharc mind erről szól.

©

HVG: Olyan sokakat érdekel Esterházy Péter trónfosztása?

F. G.: A legtöbb emberhez eljut a lényeg: hogy a szemüvegesek a pesti kávéházakban veszélyt jelentenek a hazára. Ami a magyarországi jobboldal régi frusztrációjával is összekapcsolódik, miszerint „a valódi nemzet kultúra” az uralkodó liberális elit miatt nem kap hangot. Így az értelmiség kiváló arra a szerepre, hogy a Fidesz megmutathassa: nyolc éve kormányon is az elit ellen lázad. A saját tábornak pedig azt üzeni, nem dőlhetnek hátra. Az más kérdés, hogy az egész történet mennyire hat a valódi kulturális politikára. Orbán nem mondja meg pontosan, hogy mit kell csinálni – delegálja a harcot, engedi kibontakozni a lelkes feljelentgetőket.

HVG: Nem lesz egy ponton túl sok a konfliktusból, ami már a saját tábort is szétzilálja?

F. G.: Nem, mert aki lojalitást mutat, azt akkor sem hagyják az út szélén, ha távolabb kerül a centrumtól. Szomorú példája volt ennek, ahogy a Petőfi Irodalmi Múzeum megtámadott igazgatója, Prőhle Gergely Orbán Viktor-idézetekkel védekezett.

HVG: Az értelmiség ellen nem túl nehéz harcolni, hiszen rohamosan gyengül a szerepe.

F. G.: Ez sem magyar jelenség, a nyilvánosság demokratizálódása világszerte maga után vonta az elitek szerepének csökkenését. Bizonyos szempontból ez a demokrácia logikájából is ered, hiszen egy komment többekhez eljuthat, mint egy politikai elemzés. A Fidesz ezt felismerte, és tudatosan építkezett, új politikai nyelvet teremtett az online térben is. A szocialisták pedig ekkoriban engedték el a saját médiájukat.

HVG: Az EU miért nem képes kezelni a lengyel és magyar hibrid rendszereket?

F. G.: Mert nem erre találták ki. A hibrid rendszerek azért tudtak létrejönni, mert az USA és az unió a demokráciának csak a formális jegyeit kéri számon. A hibrid rezsimek rájöttek, hogy nem kell, sőt nem szabad a demokrácia intézményeit felszámolni, elég meghackelni azokat. Kicsit olyan ez, mint a dizájnerdrogok és a jog viszonya: az előbbiek mindig egy lépéssel az utóbbi előtt járnak. Minden összetevő legális, csak a folyton változó kombinációktól rohad le az ember bőre. Amint betiltják az egyiket, máris jön a következő.

HVG: Van veszélye annak, hogy a klasszikus nyugati demokráciák is rákapnak erre a „drogra”?

F. G.: Nagyon is. A demokratizálódás is hullámokban jelentkezik, de az „antidemokratizálódás” is. Nyugat-Európa egy részét talán védi még, hogy ott a demokráciának mélyebbek a hagyományai, és a hozzá szükséges készségeket kisgyermekkortól kezdve tanítják az iskolákban. Persze nagy kérdés, hogy mi lesz az USA-ban. Kevés visszhangot kapott a magyar sajtóban, hogy Trump épp adminisztratív bűvészkedéssel, a személyazonosítási rendszer manipulálásával próbálja kiszorítani a választójog gyakorlásából a jellemzően nem republikánus, fekete és latin szavazók egy részét.

HVG: Az illiberális eszme terjedéséhez nem járul hozzá az a mód, ahogy Nyugat-Európa kezelte a migrációs krízist, és a jogos félelem a muszlim bevándorlók térnyeréséről?

F. G.: A muszlim népesség európai növekedése önmagában nem tragédia: a vizsgálatok azt mutatják, hogy zömük jól integrálódik, a normáik idővel közelítenek a befogadó országokéihoz, és ők is demokráciában szeretnének élni. Ez nem civilizációs háború, ahogy itthon a kormány láttatni szeretné, hanem politikai kihívás: a hiányos oktatási és munkaerőpiaci integráció közülük is kitermel egy erőszakos kisebbséget, ahogy a „keresztény” fiatalok közül is, amely mindig láthatóbb lesz, mint a normális többség. A globális migráció azonban így is válsághelyzet, amely csak rosszabbodni fog azzal, hogy az Európán kívüli világ sűrűn lakott részei rohamos mértékben válnak lakhatatlanná. Erre a mai menekültjog sincs felkészülve: aki azért menekül, mert otthon nincs ivóvíz, vagy lehetetlen élelemhez jutni, azt tényleg észszerű „gazdasági bevándorlónak” minősíteni? Idővel azt is felül kellene vizsgálni, hogy tényleg nekünk jár-e a világ javainak 80 százaléka, csak azért, mert európaiak és fehérek vagyunk.

HVG: Épp ezért erősödnek a klasszikus liberális, emberjogi elveket átértékelő ideológiák!

F. G.: Akkor viszont az emberi egyenlőségre vonatkozó elveinkkel kell leszámolnunk.

A cikk eredetileg a HVG 2018/36. számában jelent meg.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
hvg.hu Itthon

Ilyen hideg analízis még nem bizonyította: Orbán rendszere csak szolgai másolat

Filippov Gábor kimerítő cikkben mutatja be, hogy az Orbán Viktor által kialakított rendszer a kormányfő szónoklatai ellenére nem "kereszténydemokrata demokrácia", hanem egy "versengő autoriter rezsim". A politológus elemzéséből kitűnik: nincs Orbán Magyarországában semmi egyedi. És ez lehetne akár reménysugár is az ellenzék számára.

Nemsokára összeáll a nagy kormányzati médiaholding, Vajnának mennie kell

Nemsokára összeáll a nagy kormányzati médiaholding, Vajnának mennie kell

Ryan Reynolds szóra bírja Pikachut – megérkezett a Pokémon-film előzetese

Ryan Reynolds szóra bírja Pikachut – megérkezett a Pokémon-film előzetese

Annyit keres a felső 10 százalék, mint amennyit az alsó 65

Annyit keres a felső 10 százalék, mint amennyit az alsó 65

Karácsony: Elsősorban Zuglóban szeretnék polgármester maradni

Karácsony: Elsősorban Zuglóban szeretnék polgármester maradni

Róma beintett Brüsszelnek, de ennek az egész EU megfizetheti az árát

Róma beintett Brüsszelnek, de ennek az egész EU megfizetheti az árát

Csendes őszi idő vár ma

Csendes őszi idő vár ma