szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Egyensúly Intézet szerint az e-demokrácia lehet a kulcs a formális politika kiüresedése ellen folytatott harcban, ahhoz viszont sokkal mélyebbre kell menni, hogy a fiatalokból aktív politikai generáció váljon.

Hogyan újítsuk meg a demokráciát? Erre a kérdésre keresi a választ az Egyensúly Intézet legfrissebb tanulmánya, amelyben pártpolitikától független szakpolitikai javaslatokat fogalmaz meg a többek közt Filippov Gábort és Boros Tamást is foglalkoztató agytröszt.

A kutatócsoport szerint a demokráciák fenntarthatóságát jelenleg a legitimitáshiány, a szélsőséges polarizáció, valamint a demokrácia hatékonyságába vetett bizalom csökkenése veszélyezteti leginkább. Ezekben a folyamatokban kulcsszerepet játszik a társadalmi elöregedés, valamint a digitalizáció: előbbi a hosszú távú célok kitűzését hiúsítja meg, utóbbi pedig ahelyett, hogy demokratizáló erőként alakította volna át a közszférát, sokkal inkább idézi elő a szélsőségek kialakulását, valamint a politikai feszültség levezetését a szavazófülke helyett az online térben.

Az Egyensúly Intézet több javaslatot is kidolgozott a problémák enyhítésére. A csoport a demokratikus részvétel felerősítése érdekében

  • 2030-ra lehetővé tenné az e-szavazást.
Javasolják, hogy minden magyar választó szavazhasson elektronikusan: interneten, illetve okostelefonon. Ehhez az online bankolásban látott biztonságos internetes feltételek már eleve adottak, és kisebb választásokon lehetne velük kísérletezni. Felvetették azt is, hogy a 2022-t követő első országos választástól kezdve minden szavazóhelyiségben legyen lehetőség a hagyományos, papíralapú módszer helyett elektronikus szavazógéppel, úgynevezett szavazókioszkkal voksolni. Az átállás szerintük ellehetetlenítené a láncszavazást is.
  • 16 évre csökkentenék a választójogi korhatárt 2026-tól.

Tanulmányukban azzal érvelnek, hogy ekkorra már minden, a tudatos választáshoz szükséges kompetenciával rendelkeznek a fiatalok, és a kutatások szerint a tizennyolc évnél fiatalabbak nagyobb eséllyel adják le első szavazatukat, és nagyobb eséllyel maradnak aktív szavazók.

  • Kötelezővé tennék az első választást.

Ezzel is biztosítva a későbbi aktivitást. Kényszer helyett ösztönzőket is be lehet vetni, a felsőoktatási pluszpontoktól kezdve a babakötvény mintájára "választói kötvény" bevezetéséig bármi elképzelhető. Szavazni természetesen érvénytelenül is lehet.

A részvételt növelné, ha bevezetnék a közoktatásban az állampolgári ismeretek tantárgyat elsőtől az érettségig, heti két órában.

A tanulmány szerint az intézmények kiüresedését a sarkalatos törvények kétharmad helyett háromegyedhez kötésével lehetne megállítani, valamint azt is fontosnak tartják, hogy a költségvetés minél nagyobb hányadáról dönthessenek közvetlenül a választók, a fontos közgazdasági kérdések megoldását pedig szakértői kezekbe adnák, megmentve például az adózás témáját a politikai csatatérre kerüléstől.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
HVG360 hvg360

"Egyre fokozódó ütemben fogunk lemaradni" – Filippov Gábor a HVG Teraszon

"Magyarország ma nem a nemzethalál felé vágtat", tehát illő lenne más, fontosabb dolgokkal is foglalkozni – állítja Filippov Gábor politológus, történész, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója. Rávilágít, hogy miért hibás a magyar gazdaságszerkezet, miért mérgező a múltról beszélni a jövő helyett, s mit kell tenni a mindenkori kormánynak a felzárkózásért.