Dömping lesz a hazai film- és mozipiacon: a következő két és fél hónapban közel húsz magyar filmet mutatnak be. A sokszor állami támogatás nélkül készült alkotások premierjei jórészt kényszerből csúsznak össze és válnak egymás konkurenciájává a mozikban.
Kálomista Gábor a producer, a projektcég már megvan.
Szeptember 8-án, a miskolci Cinefesten láthatta először a hazai közönség a Borbély Alexandra főszereplésével készült Emma és a halálfejes lepke című szlovák történelmi drámát, amelyről a héten derült ki, hogy Szlovákia hivatalos nevezése az Oscarra. A film főhőse, Marika egy határmenti faluban élő magyar özvegy, aki saját életét kockáztatva bújtat el házában egy zsidó kisfiút a német megszállás alatt. A magyarországi premier után beszélgettünk a Jászai Mari- és Európai Filmdíjas színésznővel művészetről, szakmai alázatról, kettős identitásról, kisebbségi létről, a múlttal való szembenézésről és a párbeszéd fontosságáról.
A Dallas Bobbyja egy filmszerep promózása miatt van Magyarországon.
Szamizdat filmeknek hívja Szimler Bálint rendező az állami támogatás nélkül, a filmszakma összefogásával készülő, a közállapotokról kritikusan gondolkozó alkotásokat. Ő is ilyen filmet készített, a Fekete pont egy kisfiúról és fiatal tanárnőjéről szól, akiket lassan bedarál a rendszer.
Hajdu Szabolcs trilógiájának záródarabja október 10-én kerül mozikba.
Lepusztult, használhatatlan épület, a gyerekek igényeire nem figyelő oktatás, a tanárokat lenéző szülők, finomfőzelék-szagú menza, inkompetens tankerületi emberek, a házmestertempójú működéstől eltérő módon gondolkodó pedagógusok és az átlagból kilógó diákok kivetése a rendszerből. Szimler Bálint filmje, a Fekete pont tükröt tart elénk a magyar közoktatásról. És megint gyomorgörcsünk lesz tőle.
A görög–francia rendezőlegenda, Costa-Gavras a rendezvény díszvendégeként személyesen mutatja be a magyar témájú, berlini fesztiváldíjas Zenedoboz című filmjét.
Saját anyjáról mintázta az egész nap dolgozó, a házimunkát művészi szintre emelő asszony alakját Chantal Akerman rendező, akinek Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23. című filmjére ötven évvel a cannes-i premier után figyelt fel újra a világ, és kerül a magyar mozikba.
A spanyol rendező új alkotása a kegyes halál témáját járja körül, és egyértelműen állást foglal az életvégi döntések lehetősége mellett. Ezt most nyilatkozatban is megerősítette.
Nem az számít, mi a valóság, hanem az, amit mondanak, írnak, mutatnak róla – Joseph Goebbels birodalmi miniszter fejlesztette tökélyre a náci Németországban a mindenkori totális rendszerek tömegmanipulációjának receptjét. Erről szól egy most elkészült német film.
A tea illata képzeletet és valóságot, múltat és álmokat olykor egybemosó, gyönyörűen fényképezett életszerű történet.
Osgood Perkins nyomasztó horrorfilmje, a Longlegs – A rém egy kilencvenes években játszódó, folyamatos félelemkeltéssel operáló klasszikus mozi lett Nicolas Cage és Maika Monroe főszereplésével.
Az olimpia alatt különösen érdekes lehet Marjane Startapi új ódája Párizs városához, több banális, vicces, tragédiát sejtető kis történettel életről-halálról.
A támogatott művek között van az Oscar-díjas Rófusz Ferenc új rövidfilmje is.
