Az amerikai film nagyon átalakult az utóbbi évtizedekben. Észrevette, hogy egyre kevesebb a pozitív hős? Megmutatjuk, miért volt kellemes a mozi a világháború után, és hogyan tűnt el a határ a hazugság és a valóság közül. Földes András az amerikai film meglepő evolúciójáról.
Egyre élesebb a feszültség Kína és az Egyesült Államok között, az ázsiai ország most az USA szórakoztatóiparának csap oda válaszul Donald Trump védővámjaira. Önmagában a filmipar nem képvisel akkora értéket, hogy csak ettől meghajoljon Trump, a lépésnek a szimbolikája viszont kétségtelen, és a szórakoztatóipar többi szegmensében is szívhatják a fogukat az amerikai vevők.
A Los Angeles-i filmipari szereplők arra próbálják rábírni a döntéshozókat, hogy teremtsenek jobb feltételeket a produkciók gyártásához, különben Hollywood „Detroittá válik”.
Két év alatt oda jutottak a nagy techvállalatok, hogy már fizetni is hajlandóak a tartalmakért, csak képezhessék velük a mesterséges intelligenciát.
A Disney által birtokolt mesevilág komoly bajban van, egyre nagyobb számban fordulnak el tőle a korábbi lelkes rajongók. A cég több kétes húzást hozott a Marvel és a Star Wars franchise megvásárlása óta, legyenek azok üzletiek, vagy csak sértőek a rajongótábor egy jó részére nézve. A céget nem kell félteni, most épp a videójáték iparába vásárolja be magát egy jelentős készpénzlökettel. Félteni legfeljebb Elon Musktól kellene, aki látszólag szemet vetett a vállalatra.
A megkérdezett stúdióvezetők szerint van baj, de kibírják, mert minden, a sztrájk miatt Budapestről kivonuló produkció helyére egy másik várakozik.
Az Andersen Magyarország szerint a leállás havonta közel 6-7 milliárd forint adóbevétel kiesést okoz a költségvetés számára.
Sokaknak bevillannak azok az emblematikus jelenetek, amikor Eddie Murphy és Owen Wilson a budai Váralagút fölött lóg, vagy Bruce Willis a pesti belvárosban lövöldöz. A filmes bérgyártás felfutását sok összetevő segítette, végül igazi sikerágazat született, ami több szempontból is komoly hasznot hoz az országnak, például egy-egy sztár Insta-fotója jobb országmarketing, mint egy sokmilliós turisztikai kampány.
Mire beérett a kormány igyekezete, hogy a külföldi filmgyártók évente több százmilliárd forintot költsenek el Magyarországon, az iparág legfontosabb szereplői valahogy éppen a kormányhoz közel állók kezébe kerültek.
Egyre több Fidesz-közeli oligarcha tűnik fel a magyarországi filmstúdiók környékén, ahol több száz milliárdot költenek évente a külföldi megrendelők – írja az e heti HVG.
A Cannes-ban debütáló Evolúcióval a Mundruczó–Wéber szerzőpáros egy generációkon átívelő problémát szeretne megmutatni a traumafeldolgozásról és az újjáéledő gyűlöletről.
Az egy éve elhunyt filmügyi biztos, üzletember és producer halála utáni időszakot szervezeti zűrzavar jellemezte, vezetők távoztak, a támogatásokról ítélkező szakmai Döntőbizottság kétszer lecserélődött, a Magyar Nemzeti Filmalap pedig meg is szűnt eddigi formájában. Megnéztük, hogy a Vajna halálát követő egy évben hogyan alakult át a filmgyártás struktúrája.
Méghozzá számos ponton. A külügyminiszter szerint India „szuperhatalomként érdekelt Magyarország sikerében.”
Ezért éri meg sorozatokat gyártani Hollywoodnak.
A Disney tervei szerint megtart néhány 20th Century Foxhoz fűződő produkciót, elsősorban mozifilmeket.
Jól jönnek most a magyar filmgyártási tapasztalatok.
Már a hollywoodi stúdiókkal is versenyez a Netflix streamingszolgáltató, de egyelőre csak papíron nyereséges, mert az exkluzív tartalmak viszik a pénzt.
Egész pontosan 3,4 milliárd forintot ítéltek oda szeptemberig 13 film gyártására.
Kálomista Gábor producernek néhány kudarca ellenére is egyre nagyobb befolyása van a hazai filmszakmában, olyannyira, hogy sokan a filmügyi kormánybiztos, Andy Vajna egyik lehetséges utódját látják benne.
