„Magyarország részesedést vásárol a világ egyik legnagyobb földgázmezőjében, amely itt található Azerbajdzsánban” – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bakuban azeri kollégájával, Ceyhun Bayramovval közös sajtótájékoztatóján.

„A Shah Deniz mező a világ egyik legnagyobb földgázmezője, éves kitermelése megközelíti a 30 milliárd köbmétert, s a kitermelt gáznak egy jelentős része az úgynevezett Déli Gázfolyosón keresztül Európába kerül” – magyarázta, majd hozzátette:

A fejlemény Magyarország földgázellátási biztonságát teljesen új dimenzióba helyezi. Gyakorlatilag a földgázszükségletünk egy komoly részével mi magunk fogunk tulajdonilag rendelkezni.

Azt is kijelentette, hogy ez „történelmileg új helyzet Magyarország energiaellátása tekintetében”, így az eddiginél sokkal nagyobb védettséget biztosít a „nagy energiapiaci ármozgásokkal és bizonytalanságokkal” szemben.

Szijjártó nem részletezte, hogy a magyar állam milyen formában száll be a mezőbe – vélhetően az állami MVM szerez tulajdonrészt. Azt sem árulta el, hogy „Magyarország” mekkora tulajdonrészt szerez, kitől vásárolja meg, és mennyit fizet érte.

A mező fő tulajdonosa a brit BP olajmulti 29,99 százalékos részesedéssel. 21,02 százalékos részesedése van a Szijjártó által emlegetett Déli Gázfolyosónak (amely azeri állami tulajdonban van), és 19,99 százalékot birtokol a Lukoil.

A tulajdonszerzés valóban jelentős fejlemény, Magyarország energiaellátását és -biztonságát azonban korántsem érinti annyira, mint ahogy a miniszter igyekezett bemutatni. Hiába lesz az MVM-nek tulajdonrésze a mezőben, a kitermelt gázt el kell(ene) juttatni Magyarországra, Azerbajdzsán pedig nincs közel, a szállítási kapacitások szűkösek, és mivel „Magyarország” tulajdonrésze vélhetően kicsi lesz, a gáz árazásában sem lesz meghatározó szerepe.

Az azeri gázimport súlyát jól mutatja, hogy Magyarország idén vásárolt először földgázt Azerbajdzsántól, 50 millió köbméter mennyiségben – ezt maga Szijjártó hangoztatta a sajtótájékoztatón. Magyarország földgázfogyasztása ennek közel 20-szorosa.

A miniszter azt is elmondta, hogy júliusra létrejön a közös vállalat Azerbajdzsán, Grúzia, Románia és Magyarország között, amelynek az lesz a feladata, hogy a Kaszpi-térségben termelt zöld energiát Közép-Európába juttassa. Az azeri villamosvezeték megépítése évek óta terítéken van, de egyelőre nem látszik, megvalósítható-e egyáltalán rentábilisan.