Eddig több mint tízezer áldozata van a hétfő hajnali dél-törökországi és észak-szíriai földrengésnek, de szakértők szerint még jócskán növekedhet ez a szám. Az is látszik azonban, hogy nem jut mindenhová ugyanannyi segítség. A mentőcsapatoknak olyan helyszínekre kellene eljutniuk, ahol nemrég még fegyverek ropogtak.
Az újszülött a családja egyetlen túlélője, minden közvetlen hozzátartozója meghalt a 7,8-as erejű földrengésben.
Az észak-szíriai Harem közelében élő család két napot töltött házuk romjai között, mire ki tudták szabadítani őket.
Az amerikai Maxar Technologies több műholdfelvételt is készített a hétfő hajnali törökországi földrengés katasztrófa sújtotta helyszíneiről.
Csak Törökországból ötvenezer sérültet jelentettek, viszont még sokan vannak a romok alatt, a túlélési esélyeiket nagyban rontja a fagypont alatti hőmérséklet, ezért arra kell számítani, hogy a halottak száma még tovább emelkedik. Erdogan török elnök a földrengés helyszínére tett látogatásán elmondta, egy ekkora katasztrófára képtelenség felkészülni.
Már 12 túlélőt és 7 holttestet emelt ki a Hunor mentőszervezet csapata a romok alól Törökországban – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerda reggel.
Miért lehetett ennyire pusztító a földrengés egy olyan országban, amely évezredek óta a veszély árnyékában él? A törökországi katasztrófa hátterében: harapófogóban lévő tektonikai lemezek, hungarocellel töltött vasbeton, autóbaleset-szerű lökéshullámok és a magyar mentőkutya, Mancs.
Az EU koordinálásában Törökországba és Szíriába is egymás után érkeznek a mentőcsapatok, keresőkutyák, egészségügyi személyzet, miközben egy polgári védelmi szakértői csoportot is telepítettek Törökországba. Ezzel párhuzamosan segélyszállítmányt is útnak indított az unió.
Az édesanya a sajtóhírek szerint nem élte túl.
Már a számok megrendítőek, amelyekkel a törökországi földrengés pusztítását próbálja felmérni a világ: ötezernél több halott – a WHO szerint húszezerig talán meg sem áll a számláló –, 20 ezer sérült, 11 ezer összeomlott épület. A helyszínről érkező képek azonban húsba vágó fájdalomról tanúskodnak. Egyúttal azt is megmutatják, hogy a katasztrófa nagyságrendjét most még megbecsülni is nehéz, az évtizedek óta egyik legerősebb földrengés ráadásul olyan embereket hozott kilátástalan helyzetbe, akik már eddig is sérülékenyek voltak. Törökország elképesztő kihívás előtt áll, a mentés kritikus pillanatait örökítik meg az alábbi képek.
Egyúttal katasztrófaövezetté is nyilvánította a földrengés sújtotta térséget.
Drónfelvételeken mutatták meg, mekkora pusztítást vitt végbe a földrengés.
Amikor lassú és nehéz a mentés, az első napokban közöltnél sokkal magasabb lehet a katasztrófa áldozatainak teljes száma – figyelmeztettek.
Siralmas látványt nyújt a történelmi emlékhely képe.
Törökországban 3381, Szíriában 1559 áldozatról tudnak kedd reggelig, legalább húszezer a sérültek száma, és a legalább 11 ezer összeomlott épületből kimenekült embereknek is nagyon gyorsan szállást kell találni.
Magyarországról ötvenen indultak el a török–szír határhoz a katasztrófa utáni mentésbe segíteni, világszerte érkeznek a mentők és az önkéntesek.
Rajo katonai börtönében tört ki lázadás a földrengés után, nagyjából húsz rab tudott megszökni.
Még kedd hajnalban is volt egy 5,5-ös erejű utórengés Törökországban. A mentőalakulatok dolgát a hóvihar is nehezíti, az önkéntesnek jelentkezőket arra kérik, inkább ne induljanak el, nehogy saját magukat sodorják veszélybe. A túlélőknek is gyorsan próbálnak szállást találni.
Az eddigi tapasztalatok tükrében legalábbis. Erre magyar szeizmológusok hívták fel a figyelmet, akik Facebook-posztban világították meg a hétfői földrengések hátterét. Két kőzetlemez zökkent egymás mellett két nagyot, az utórengéseket a Fekete-tengertől a Holt-tengerig érezték.
Törökországban több mint 1700, Szíriában több mint 1300 halálos áldozata van már a hétfői földrengéseknek. A sérültek száma több mint 13 ezer. Csak Törökországban 5600 épület dőlt össze. Már elindult a segítség.
