84 milliárd dollár, vagyis a török GDP 10 százaléka a lehet a kár összege a Turkonfed-csoport szerint. A legnagyobb tétel, 70,1 milliárd dollár az ingatlanokban bekövetkezett veszteség. Nagyon sok épület amiatt dőlt össze, mert nem tartották be a földrengésbiztonsági szabályokat – írja az AP hírügynökség arra utalva, hogy az építési vállalkozók jelentős része Erdogan elnök támogatói közül került ki. A felháborodás hatására vizsgálat indult, és egy tucat építési vállalkozót letartóztattak Törökországban. Erről itt írtunk bővebben:

Az építőipar szétlopása és a katasztrófavédelem gúzsba kötése miatt vált tragikussá a földrengés Törökországban

Az 1999-es, izmiti tragédia után földrengésadót is bevezettek az országban, nagyfokú épületmegerősítési programba kezdtek, az új házaknak pedig szigorú biztonsági előírásoknak kellett megfelelniük - legalábbis papíron. Gyakorlatban az egészet kisiklatta a korrupció és a haverok zsebének megtömése. A katasztrófavédelem pedig már képtelen gyorsan reagálni, ha megtörtént a baj, miután Recep Tayyip Erdogan bekötötte a saját hivatala alá.

A Turkonfed földrengéssel foglalkozó jelentése rámutat arra is, hogy óriási a kár az infrastruktúrában is. Megsérült például az az olajvezeték is, melyen keresztül az olaj érkezett Azerbajdzsánból Európába. Még hetekbe kerülhet amíg helyreáll az olajszállítás ezen a vezetéken.

Mi lesz a török gazdasággal?

Tavaly ilyenkor még nagyon rosszul állt minden, de a második félév jól sikerült, mert Törökország ki tudta használni előnyös földrajzi helyzetét és azt, hogy Oroszország jelentős mértékben rajta keresztül játssza ki a szankciókat. Az ukrajnai háborúból ezen túl is profitál Törökország, melynek drónjai igen kelendővé váltak mindkét oldalon.

A fizetési mérleg deficitje így is katasztrofálisan magas: 48,8 milliárd dollár, de ezt részben ellensúlyozza a külföldi tőkebeáramlás, ami 24,2 milliárd dollárt tett ki. Honnan jött ez Törökországba? Jórészt Oroszországból, ahol kihasználják azt, hogy Törökország nem alkalmaz szankciókat Putyin agressziója miatt.

Erdogan pedig már csak a májusi választások miatt is próbálja rendbe tenni a gazdaságot. A nagy állami beruházások ugyan felpörgetik a gazdaságot, de az inflációt is, mely tavaly az ellenzék számításai szerint meghaladta a 100 százalékot (a hivatalos jegybanki adat ennél valamivel alacsonyabb, de annak realitásában nem sokan hisznek, főleg miután Erdogan jó pár jegybanki vezetőt leváltott már, hogy megbízhatóbb emberre cserélje).

Azóta az infláció enyhült, az állam pedig emelte a béreket és a nyugdíjakat. A minimálbér így most 450 dollár Törökországban, míg a pénzügyi válság mélypontján – 2021-ben – csak 150 dollár volt.

A pénzügyi szakértők már a földrengés előtt is újabb valutaválságot jósoltak. Törökországnak 30 milliárd dolláros tartaléka van, de ez nagyon gyorsan lesüllyedhet 10 milliárd dollárra, amikor már megszólal a vészcsengő. Nagyon sokan keresik ugyanis a dollárt, mert nem bíznak a török líra értékállóságában. Tudja ezt Erdogan is, aki Szaúd-Arábiától és Katartól vár pénzügyi támogatást. Katar emírje Törökországba is érkezett, hogy a segélyről tárgyaljon. A futball-világbajnokság idején török rendőrök is segítettek a rend fenntartásában, és kérdés, hogy ez hány milliárd dollárt ér meg az energiaválságon meggazdagodott 200 ezer lakosú állam vezetőjének, aki Iránnal közösen a világ legnagyobb földgáztartalékán üldögél.

Mi lesz a katasztrófa által leginkább érintett emberekkel?

A földrengés sújtotta területen 13,5 millió ember él, akik mind megszenvedték a katasztrófát valamilyen formában. A török állam eddig 5,3 milliárd dollár értékű segélyt küldött ennek a régiónak. Törökország gazdasága az utóbbi időben nagyon integrálttá vált, vagyis az egész ország megérzi a földrengés gazdasági hatásait: a GDP-növekedés várhatóan 2-2,5 százalékkal lesz kisebb a tervezettnél. Ez azt jelenti, hogy az idei növekedés maximum 1 százalék lehet.

Ez választási évben katasztrófát jelenthet Erdogannak, aki 10 ezer török lírát ígért minden katasztrófa sújtotta családnak – ez jelenleg 531 dollárt ér. A választások májusban lesznek, vagyis az elnöknek nincsen túlságosan sok ideje. A földrengés előtt Erdogan azt ígérte honfitársainak, hogy az egy főre jutó GDP az év végére meghaladja a 10 ezer dollárt. Sokan már a földrengés előtt is kételkedtek benne, de a katasztrófa után ez végképp elveszítette a realitását Törökországban.