#forintárfolyam




És akkor Németh Szilárd megtámadta a rezsicsökkentést

Már-már úgy tűnt, hogy a kata totális átalakítása lesz a hét legfőbb híre, amikor bejelentették, hogy a közel egy évtizede ismert formájában vége a rezsicsökkentésnek. Az pedig már a múlt távoli ködébe vész, amikor Hernádi Zsolt arról beszélt, hogy nem tudni, meddig tartható fenn a nyomott benzinár, pedig csak pár napja történt. És közben a forint is történelmi mélypontra került a dollárhoz képest. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.


Nem jött be Orbán hazárdjátéka: gyengülő forintból fizetjük a populista gazdaságpolitika árát

Pár ezer katás megpróbálta kedden felidézni az internetadó elleni egykori spontán tüntetést, de a hídfoglalások ellenére a parlament 24 órán belül elfogadta az új jogszabályt. Bár szerdán a demonstrálók az egész várost végigjárták, az emberek így is ott maradtak a szakadék szélén, zsebükben az elértéktelenedő forinttal.






A jegybank immár bevallottan zászlajára tűzte a forint védelmét, és üzent a kormánynak

Immár komoly inflációs kockázatként kezeli a jegybank a „devizapiaci folyamatokat” (vagyis a forintárfolyam beszakadását), amik ellen határozottan fellép. A jegybanki politikát támogatná, ha a központi költségvetés egyensúlyban lenne. A választási osztogatással megborított büdzsét a kormány épp most igyekszik megszorításokkal helyrebillenteni.





És akkor a kormány behódolt Brüsszelnek, hogy mentse a süllyedő forintot

Szabadesésben gyengült a forint, az esést csak a kormány és a jegybank együttes munkájával sikerült lassítani. Majdnem 12 százalékra nőtt az infláció, és egyelőre senki nem tudja, hogyan lehetne lassítani. Az Alföldön aszály pusztít, a világ legnagyobb csokigyárában meg a Magyarországról származó szójalecitin. Ez volt a hét a gazdaságban.




Surányi György: A jegybank kullog az események után

Minél később sikerül megfordítani az infláció trendjét, nem árbefagyasztásokkal, hanem organikusan, annál nagyobb ára lesz, növekedésben, foglalkoztatásban, jövedelemben és reálkeresetben is – figyelmeztet Surányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi kétszeres elnöke a HVG-nek június 30-án adott interjúban. Ezt most kiegészítettük az azóta történt jelentős változások fényében, például mert az MNB 7,75 százalékról 9,75 százalékra emelte az egyhetes betét kamatozását, ismét elválasztva azt az alapkamattól (igaz, közben kiderült, jövő kedden várhatóan ismét egy szintre hozza azokat). Surányi az eredeti interjúban a 7,75 százalékos alapkamatról határozottan állította: nem lesz elég a forint stabilizálásához. Ez azóta vastagon igazolódott.