Miután a Fidesz hónapokon át azzal kampányolt, hogy az ellenzék hatalomra jutva eltörölné a rezsicsökkentést és elszabadítaná az árakat, Gulyás Gergely és Németh Szilárd kiállt a kormányinfón, hogy bejelentsék: a jelenlegi formájában vége van a rezsicsökkentésnek, aki áramból 210 kWh, földgázból 144 köbméter felett fogyaszt, az piaci árat fizethet. A kormánykommunikáció fő irányvonala az most, hogy a háztartások háromnegyede ezt nem fogja megérezni, ők az átlag alatt maradnak rezsicsökkentett áron – csakhogy akárhogy számoltunk, ez nem jött ki, amikor pedig rákérdeztünk a kormánynál, ők hogyan kalkuláltak, érdemi válasz nem jött. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, de nagyon sok még a nyitott kérdés.

Gulyás Gergely és Németh Szilárd a Kormányinfón

MTI / Kovács Tamás

Úgy kalkuláltunk: egy négytagú családban szinte lehetetlen már akkor a határ alatt maradni, ha főznek, mosnak, és esténként mindenki a saját szobájában felkapcsolja a lámpát, de egy egyedülállónak is komolyan spórolnia kell, főleg ha hozzászokott az elmúlt két évben ahhoz, hogy otthonról dolgozzon.

Ez a lakáspiacra is kihat, sokkal keresettebbé válhatnak azok az ingatlanok, amik korszerű, energiatakarékos rendszerrel vannak felszerelve. Más kérdés, hogy az építőipari árak is nőhetnek, mert az ott dolgozók között sok a katás – hogy behozzuk ide a hét másik nagy hírét is. Kályhát venni sem egyszerű, óriási lett a kereslet, a gyártók nem is tudják tartani a lépést, a forgalmazóknál készlethiány alakult ki, még a Németországban élő magyarok is megjelentek a vevőkörben.

Így aztán sikerült összehozni azt a bravúrt, hogy nem az lett a hét legfontosabb gazdasági híre, hogy teljesen átalakítják a katás adózást, ráadásul a nyár kellős közepén, másfél hónapot hagyva arra, hogy a könyvelők több százezer emberrel átbeszéljék, mire érdemes váltani, miután a parlamenten egy nap alatt nyomták át az egészet. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat, változásokat, és azt is, mit tehetnek azok, akik szeptembertől már nem katázhatnak.

A könyvelők szerint minden idők legnagyobb adóemelése ez. Ha erősnek is tűnik ez a megfogalmazás, az biztos, hogy bajba kerülhet a betegellátás, a nyelvoktatás, a magántanárok munkája, az építőipar, a könyvszakma, az IT, és sok kreatív szakma – hogy csak néhány példát soroljunk. Persze azt még nehéz előre látni, hogy hány munkakörben lesz a dolgozók elvándorlása az igazi probléma, és mennyiben az, hogy megmaradnak ugyan a vállalkozók, de jókora áremelésbe kezdenek.

AFP / LINO MIRGELER

Valakinek ki kell fizetnie az egészségügy vagy az oktatás működését, ez a munkavállalók és a munkáltatók terhe – magyarázta a májusban még a kata kivezetését felvető Parragh László az állami tévében, de azt is hozzátette, hogy a lelkiismerete „abszolút egyszerű és tiszta”, igaz, korábban azt mondta, hogy „kissé erőteljesre sikerült” a módosítás. A Vállalkozók Országos Szövetsége szerint kisadózók százezreit hozzák méltatlan helyzetbe. A kormány előbb azt kommunikálta, hogy a háborús helyzet miatt kellett így lépni, aztán már az is elhangzott Orbán Viktortól, hogy ez kell ahhoz, hogy nyugdíjat tudjanak emelni.

A hét képe: tüntetés a katatörvény átírása ellen

Fazekas István

Újra kamatot emelt az MNB, ráadásul soron kívül, így már az alapkamat is 9,75 százalékos lett. Ez nem volt váratlan fordulat, az annál inkább, hogy a kamatdöntés után sajtótájékoztatón Virág Barnabás MNB-alelnök arról beszélt, a jegybank feladata „a devizapiacon kialakult helyzet”, vagyis a rohamos forintgyengülés kezelése. Éveken át azt hallgathattuk, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja, csak inflációs célja, de hát ezen a héten nem ez volt az egyetlen évekig kitartó dogma, amely megdőlt.

A forint ekkorra történelmi mélypontra zuhant a dollárhoz képest, ráadásul ekkor 2002 után először újra ugyanannyiba került egy dollár, mint egy euró. Az MNB a kamatemeléssel annyit elért, hogy kedden visszaerősödjön a forint, majd szerdán újra esett egy nagyot, de onnan visszatért kevéssel a 400-as szint fölé.

A kormány pedig 416 milliárd forintnyi kiadást zárolt a költségvetésben – igaz, ez bármilyen látványosan is néz ki, főleg alapból túltervezett kiadásokból faragtak le most.

Régen túl vagyunk azon a ponton, ameddig a 480-as benzinársapka tartható volt – mondta Hernádi Zsolt. A Mol-vezér szerint „picit elkezdtünk hazardírozni”, hiszen Magyarországon fogyasztásnövekedés van, és a 480 forintos ár az importot megszünteti. A forgalmi adatok azt mutatják, hogy az üzemanyagárstop rendkívüli keresletet eredményezett a benzinkutakon, olyat, amekkorát még a járvány utáni visszapattanás sem hozott.

Túry Gergely

A Független Benzinkutak Szövetségének elnöke pedig arról beszélt: nagyon komoly ellátási problémák lehetnek a mezőgazdaságban, ahol már zajlik az aratás. Próbáltak minisztériumokhoz fordulni és pénzügyi forrást szerezni, de senki sem segített – tette hozzá.

Az Egyesült Államok felmondta a Magyarországgal 1979-ben kötött adóegyezményt, a magyar parlament gazdasági bizottsága erre válaszul egy, a politikai nyomásgyakorlást elutasító határozatot szavazott meg. Szakértők segítségével jártunk utána annak, miért fontos mindez nekünk, egyáltalán, tényleg annyira fontos-e.

Valószínűbb, hogy egyelőre csak elviekben és presztízsszempontból lesz hatása. A gyakorlatban annyira durva következményei lehetnének, nemcsak a magyar, hanem az amerikai cégek számára is, hogy a szakértők arra számítanak, nem megy el a falig a két kormány. Idő mindenesetre van, azzal, hogy június 30-a után értesítette az amerikai fél a magyarokat, elérték, hogy nem 2023. január 1-jétől, hanem 2024 első napjától lesz hatályos a felmondás.

Számos, Magyarországot érintő kötelezettségszegési eljárás kapcsán hozott döntést az Európai Bizottság. A gyermekvédelmi törvény módosításai miatt, a melegeket a pedofilokkal összemosó részek kapcsán tavaly megindított eljárás során nem sikerült a Bizottság számára elfogadható magyarázatokat adni a magyar hatóságoknak, ezért a testület pert indított az Európai Bíróságon. A Klubrádió frekvenciáról való megfosztása kapcsán is az uniós bíróságon kell számot adnia Magyarországnak.

Túry Gergely

Kötelezettségszegési eljárást indult a belső piaci szabályokkal ellentétes intézkedések bevezetése miatt. Az ok, hogy Magyarország eltérő üzemanyagárakat szab meg a külföldi rendszámmal, illetve a magyar rendszámmal rendelkező járműveknek. És kötelezettségszegési eljárás indult a gabonaexportra vonatkozóan bevezetett előzetes bejelentési rendszer miatt is.