A Hiperkarma frontembere egy podcastben a 20 éven át tartó súlyos függő életmódjáról beszélt, és arról, mi vezetett oda, hogy 2020 augusztusában „megtörténjen a csoda” és végleg szakítson a drogozással.
Felgyorsult pulzus, bizsergés a bőrön, boldogsághormonok szétáradása – a zene mindenkire különös hatással van. Pontosabban csak majdnem mindenkire.
A ropogós chipsek, a mézédes kekszek és sütik sokakat csábítanak, olykor ellenállhatatlanul. A vágy irántuk nem véletlen, ugyanis egyre több kutatás bizonyítja: éppen úgy működnek, mint más, függőséget okozó szerek.
Sokak szerint csak egy agyonhájpolt rondaság, míg kedvelői kincskeresőként kutatnak utána. Világraszóló marketingje mellett vajon mi lehet a Labubu sikerének pszichológiai háttere? Szakértőkkel próbáltuk megfejteni az imádott lény varázsát.
A politikus mindenkitől elnézést kért, akit megbántott.
Az ország népszerű színésze megosztotta, hogy alkoholproblémái miatt egy önsegítő csoport tagja lett. Hevesi Tamás podcastjában arról is szó esett, hogy vajon mennyi a még „normálisnak” mondható alkoholmennyiség.
A színészt a szenvedélybetegségéről, a felépüléséről és a kormányról kérdezték.
A női szerhasználat magányos műfaj, sok függőnek a háziorvos a „dealere”, amikor krónikus fájdalmait pszichoszomatikus tünetként azonosítja. Miért említendő külön az anyák függősége, és miért különösen veszélyeztetettek az idősödő nők? Miért kerülnek gondozásba a nők sokkal rosszabb állapotban, mint a férfiak? Mi áll a nők szerhasználatának hátterében Magyarországon? Dr. Kaló Zsuzsát, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docensét kérdeztük.
Már gyerekkorban megtanuljuk, hogy az evésnek rengeteg funkciója van, aminek semmi köze az éhséghez – például az érzelmek kezelése, így nem csoda, hogy sokan már a fogyókúra közben jelentkező első feszültségre is túlevéssel reagálnak. Miért fontos, hogy (újra) megtanuljunk kapcsolódni a testünkhöz, hogyan lehet felülírni a rossz berögződéseket, és miért baj, ha evés közben a kedvenc sorozatunkat nézzük? Kohlné Dr. Papp Ildikó pszichológussal, dietetikussal beszélgettünk.
A recept azután változott meg, hogy a sajtó drogfüggőséget kialakító hatást tulajdonított az üdítőitaloknak.
Mi történik érzelmi szinten a gyermekünkben, ha túl bizalmas viszonyt alakítunk ki vele? Hogyan változik meg a kapcsolatunk, ha túl szoros, nem a korának megfelelő érzelmi kapcsolódás jön létre, és ártunk-e vagy használunk azzal, ha mindent „őszintén”, már-már túl őszintén megosztunk vele?
Zacher Gábor szerint ha az alkoholfüggőséggel küzdő színész nem vesz részt egy újabb elvonón, nem érheti meg a 40. születésnapját.
„A lazac és áfonya duóval nem lehet mellélőni” Trenka Andrea Petra dietetikus szerint, akit arról kérdeztünk, milyen ételekkel befolyásolhatjuk jó irányba mentális egészségünket, és dolgozhatunk a tél végi fáradtság ellen. Milyen forrásból vegyünk magunkhoz fehérjét, és tartózkodnunk kell-e a szénhidráttól? Ráfanyalodjunk-e a fagyasztott zöldségre? Miért félreértés, hogy a gumicukortól jobb kedvünk lesz? Milyen táplálékkiegészítőkkel érdemes próbálkozni a lelki jóllét érdekében?
Mindnyájunk alapvető igénye, hogy egyfelől képesek legyünk félelmek és játszmák nélkül kapcsolódni másokhoz, másfelől, hogy elfogadásra találjunk. Sajnos, bizony, rosszul funkcionáló kapcsolatainkban is hajlamosak vagyunk foggal-körömmel ragaszkodni egy-egy egészségtelen működésmódhoz. Vajon milyen tényezők állhatnak a háttérben?
Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.
A kijózanodás egy szakasza szorongásoldó hatású, a másnaposság megszűnése pedig megkönnyebbülést hoz – ezzel is magyarázzák szakemberek, hogy olyan sokan részegednek le újra és újra. Mit kell tudni a macskajaj fizikai és pszichés tüneteiről? Kiknél erősödik fel ilyenkor különösen a szorongás? És miért nem könnyű az első néhány pohár után abbahagyni az ivást?
A gyógyszeres leszoktató terápiákban nagyon jó eredményeket elért orvos, addiktológus évtizedek óta segíti a média munkáját azzal, hogy naprakész információkat szolgáltat az ország szenvedélybetegségeiről. (Az interjú a 2014/2 HVG Pszichológia Extra magazinban jelent meg)
A korlátlanul és ingyenesen elérhető információ korában magától értetődő, hogy önállóan keressünk megoldást minden problémánkra, az autónk szerelésétől a háztartási tippeken át egészen az egészségünkig. Működhet-e a közösségi tudásmegosztás, lehet-e a csináld magad diagnózisban gondolkodni, ha a mentális egészségünkről van szó?
Hogyan segíthet a fogyásban, ha megtanulunk a testünk jelzéseire figyelni? Még soha nem volt ennyi eszközünk és lehetőségünk a testünk karbantartására. A különböző divatdiéták és fitneszirányzatok a virágkorukat élik. Sokan újabb és újabb módszereket, éppen felkapott diétákat próbálnak ki, azonban ezek csak átmeneti megoldást nyújtanak. A leadott kilók gyakran megtöbbszöröződve térnek vissza, és sokan egyre reménytelenebb küzdelmet folytatnak a testsúlyukkal és önmagukkal.
Milyen személyiségjegyek jellemzik a munkamániásokat, és mi lehet az oka, hogy Magyarországon a civil szférában dolgozik a legtöbb munkafüggő? Mennyire az egyén, és mennyire a munkáltató felelőssége, ha a munkamánia eluralkodik, és függőséggé, kiégéssé válik? A Kösz, jól vendége volt Kun Bernadette pszichológus és Merész István, az Allianz-Trade vezetője.
