Mi történik érzelmi szinten a gyermekünkben, ha túl bizalmas viszonyt alakítunk ki vele? Hogyan változik meg a kapcsolatunk, ha túl szoros, nem a korának megfelelő érzelmi kapcsolódás jön létre, és ártunk-e vagy használunk azzal, ha mindent „őszintén”, már-már túl őszintén megosztunk vele?
„A lazac és áfonya duóval nem lehet mellélőni” Trenka Andrea Petra dietetikus szerint, akit arról kérdeztünk, milyen ételekkel befolyásolhatjuk jó irányba mentális egészségünket, és dolgozhatunk a tél végi fáradtság ellen. Milyen forrásból vegyünk magunkhoz fehérjét, és tartózkodnunk kell-e a szénhidráttól? Ráfanyalodjunk-e a fagyasztott zöldségre? Miért félreértés, hogy a gumicukortól jobb kedvünk lesz? Milyen táplálékkiegészítőkkel érdemes próbálkozni a lelki jóllét érdekében?
Mindnyájunk alapvető igénye, hogy egyfelől képesek legyünk félelmek és játszmák nélkül kapcsolódni másokhoz, másfelől, hogy elfogadásra találjunk. Sajnos, bizony, rosszul funkcionáló kapcsolatainkban is hajlamosak vagyunk foggal-körömmel ragaszkodni egy-egy egészségtelen működésmódhoz. Vajon milyen tényezők állhatnak a háttérben?
Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.
A gyógyszeres leszoktató terápiákban nagyon jó eredményeket elért orvos, addiktológus évtizedek óta segíti a média munkáját azzal, hogy naprakész információkat szolgáltat az ország szenvedélybetegségeiről. (Az interjú a 2014/2 HVG Pszichológia Extra magazinban jelent meg)
A kijózanodás egy szakasza szorongásoldó hatású, a másnaposság megszűnése pedig megkönnyebbülést hoz – ezzel is magyarázzák szakemberek, hogy olyan sokan részegednek le újra és újra. Mit kell tudni a macskajaj fizikai és pszichés tüneteiről? Kiknél erősödik fel ilyenkor különösen a szorongás? És miért nem könnyű az első néhány pohár után abbahagyni az ivást?
A korlátlanul és ingyenesen elérhető információ korában magától értetődő, hogy önállóan keressünk megoldást minden problémánkra, az autónk szerelésétől a háztartási tippeken át egészen az egészségünkig. Működhet-e a közösségi tudásmegosztás, lehet-e a csináld magad diagnózisban gondolkodni, ha a mentális egészségünkről van szó?
Hogyan segíthet a fogyásban, ha megtanulunk a testünk jelzéseire figyelni?Még soha nem volt ennyi eszközünk és lehetőségünk a testünk karbantartására. A különböző divatdiéták és fitneszirányzatok a virágkorukat élik. Sokan újabb és újabb módszereket, éppen felkapott diétákat próbálnak ki, azonban ezek csak átmeneti megoldást nyújtanak. A leadott kilók gyakran megtöbbszöröződve térnek vissza, és sokan egyre reménytelenebb küzdelmet folytatnak a testsúlyukkal és önmagukkal.
Milyen személyiségjegyek jellemzik a munkamániásokat, és mi lehet az oka, hogy Magyarországon a civil szférában dolgozik a legtöbb munkafüggő? Mennyire az egyén, és mennyire a munkáltató felelőssége, ha a munkamánia eluralkodik, és függőséggé, kiégéssé válik? A Kösz, jól vendége volt Kun Bernadette pszichológus és Merész István, az Allianz-Trade vezetője.
A pornográfia is okozhat függőséget, akárcsak az alkohol vagy a cigaretta. Ausztrál kutatók a problémásnak tartott pornófogyasztás okait kívánták feltárni.
A Hiperkarma frontembere egy éve józan. Most azt mondja: már nem tudják olyan „vicsorgó, nyálcsorgató, magában beszélő narkósnak” elképzelni, mint amilyen korábban volt.
A szenvedélybeteg nők és férfiak specifikus megközelítése még gyermekcipőben jár. Pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy igen nagy különbségek vannak a nők és férfiak mint függők között.
Komoly probléma, hogy míg az alkoholfogyasztással szemben túlzottan elnéző a társadalom, az alkoholbetegséget stigmatizálja. De miért kerül spirálba az, aki csak egy kicsit szeretné jól érezni magát az italtól? Mik a különbségek és a hasonlóságok a viselkedési addikciók és a szerhasználati zavarok között? És milyen addikciókra kellene a „száraz novemberhez” hasonló kampányokkal nagyobb társadalmi figyelmet irányítani?
Abban a családban, ahol szenvedélybeteg valamelyik szülő, a gyerekek különféle szerepeket felvállalva próbálnak lavírozni, figyelmet szerezni vagy észrevétlenné válni. Melyik gyerekekből lehetnek később a munkamániások, és kikből a humoristák? Miért jó, ha vannak testvérek is az ilyen családokban? Milyen negatív következményei lehetnek felnőttként egy ilyen gyerekkornak, és milyen ajándékokat tapasztalhatnak meg az érintettek a gyógyulási folyamat során?
A humorista nevét az is ismeri, aki nem megszállott rajongója a stand-upnak. „Nem kell attól félnem, hogy kiadom magam, hisz ugyanabból az anyagból vagyunk mindannyian” – mondja, és műsoraiban őszintén beszél sok mindenről, amiről amúgy „nem szokás”.
Meggyógyulhat-e egy szenvedélybeteg? Vagy nála is „tünetváltás” következik be, azaz kigyógyul ugyan az egyik szenvedélybetegségéből, de másik alakul ki?
Egy ponton azt érezte, hogy az élete nem vezet sehova, gyors kiégés és elkedvetlenedés lesz a vége. A ChatGPT-t is megkérdezte, mit tegyen az életközepi válság gyógyítására – nem lett okosabb. Aztán mégis elkezdte megfejteni magát. Részlet a HVG Extra Pszichológia interjújából.
Magyarországon az egyházaknak 35 év után el kell dönteniük, hogy a több száz, illetve több ezer éves hivatásuknak megfelelő, embert szolgáló áldásos tevékenységüket a mindenkori politikától függetlenül akarják ellátni, vagy nem – írja Platthy Iván tanár, nyugalmazott egyházügyi címzetes államtitkár, akinek konkrét javaslatai is vannak állam és egyházak elválasztására.