Amerikai kutatók az 1990-es évek második felében egy kísérlet mellékes eredményeként azt tapasztalták, hogy az általuk használt fényimpulzus a 299 792 km/s helyett 61,2 km/h-val halad. Később meg is állították.
A Kínai Tudományos Akadémia kutatói egy újfajta anyagot fejlesztettek ki, amely úgy képes lassítani a fény sebességét, hogy az közben nem veszít annyi energiát, mint addig.
Superluminal címmel indította el második nagyszabású kiállítását a Hold utcai vásárcsarnok területén berendezkedett Light Art Museum, ahol a technológiai innováció, a kutatás, a design gondolkodás, a tervezői logika és a képzőművészet közös zónájában elhelyezkedő alkotásokból nemcsak tárlatokat rendeznek, hanem gyűjteményezésükre is hangsúlyt fektetnek.
Bolygónkon rengeteg gyermek várja a Mikulást, akiből viszont ugyebár csak egy van, és emiatt szupergyorsnak kell lennie. Neki még a Bugatti Chiron is nagyon lassú.
Valami egészen fontos dolog történt 340 évvel ezelőtt december 7-én, melynek hosszabb távú következménye például az űrutazási lehetőségünk is: a fénysebesség meghatározása.
Egy teljes percre sikerült megállítani a világegyetem jelenleg leggyorsabbnak vélt dolgát, a másodpercenként 300 ezer km-es gyorsasággal terjedő fényt. A tudományos eredmény a számítástechnika fejlődésére is komoly pozitív hatással lehet.
Félelmetes, de akár a tudomány történetében új fejezetet nyitó felfedezések történtek 2011-ben is. Gyorsabban mozgó részecskéket találtak, felfedezték, hogy pesszimisták a méhek, és hogy késleltethető az öregedés.
Egy nemzetközi kutatócsoport saját tesztjeire hivatkozva cáfolja, hogy léteznének a fénysebességnél gyorsabban mozgó részecskék. A szakértők ugyanazokat a neutrínókat tanulmányozzák az olaszországi Gran Sasso laboratóriumban, mint a fénysebességnél gyorsabb részecskékről beszámoló tudósok. Állításuk szerint saját tesztjeik azt mutatják, hogy hibás a korábban bejelentett következtetés.
Neutrínók – szubatomi részecskék – ismét gyorsabbnak bizonyultak a fénynél a legújabb, Svájc és Olaszország között 730 kilométeres távon elvégzett kísérletek során – jelentette be pénteken a francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ (CNRS). Elvileg semmi sem mozoghat gyorsabban, mint a fény, de a CERN kutatói szerint erre mégis képesek lehetnek a neutrínók, amelyek egy szeptemberi mérés során már átlépték a másodpercenkénti 299 792 kilométeres sebességet.
Újra kellene gondolni az egész fizikát, ha igazolódnának az OPERA kollaboráció kutatóinak mérései, mert a relativitáselmélet, amelyre ma a fizika alapul, azt mondja, hogy információ nem áramolhat a fénysebességnél gyorsabban – értékelte Horváth Dezső részecskefizikus az MTI kérdésére CERN-kutatók bejelentésének lehetséges következményét.
Az Európai Részecskefizikai Laboratórium (CERN) kutatói olyan szubatomikus részecskékre bukkantak, amelyek a fénysebességnél is gyorsabban mozognak - jelentette az AP hírügynökség. A tudósok most független forrásokkal is meg szeretnék erősíteni méréseik eredményét. Ha valóban jól számoltak, ez a felfedezés alapjában változtathatja meg a fizika egyik alaptörvényét.
Az alábbi videó a jelenlegi legpontosabb ismereteink szerint mutatja be az univerzumot.
