A nagyon drágán vett orosz gáz nem csak hatalmas nem realizált pénzügyi veszteséget jelent, de komoly pluszköltség a tárolása, és a megvásárlására felvett hitel törlesztése is.
Az ukrán elnöknek igen egyszerű lépéssel sikerült az, amivel az EU két éve hiába kísérletezik: rákényszerítheti Magyarországot, hogy máshonnan szerezzen be olajat, ne Oroszországtól. Így foglalja össze a hirtelen előállt különleges helyzet lényegét az az összeállítás, amelyet a szintén a Springer-konszernhez tartozó Politico készített, és amelyet a vezető német jobboldali lap, a Die Welt is átvett.
Akár a magyar MVM gázfizetéseinek eltérítése is fedezheti a Gazprom pertartozásait. A kormány a közrendre hivatkozva védi az utalásokat. A pénzbehajtásnál fontosabb az orosz gáztól való függetlenedés.
A trend a szakértők szerint nem lesz tartós.
A német cég vezérigazgatója a kiszámíthatatlanságra panaszkodott egy konferencián.
Az Európai Bizottság javaslata szerint be kéne tiltani az orosz LNG EU-s kikötőkből való továbbhajóztatását, célponttá válna három új orosz LNG-létesítmény, az uniós tagállamok viszont saját felhasználásra továbbra is vehetnék a cseppfolyós gázt Oroszországtól. A tervek tabut döntenek, de még így is viszonylag puhának tűnnek, pedig, ha bekerülnek a most tárgyalt, 14. szankciós csomagba, komoly következményekkel járhatnak az orosz gazdaságra.
„Innentől kezdve Brüsszelnek semmi köze nincsen ahhoz, hogy mi hogyan és honnan oldjuk meg az energiaellátásunkat” – mondta Szijjártó Péter.
A régiós átlaghoz köthetik a benzin árát, annál most 10-20 forinttal drágább itthon egy liter üzemanyag.
275 millió köbméter érkezik majd.
Csont nélkül lehozta Európa az idei telet is: Oroszország már csak kisebbségi gázellátó a kontinensen, az új partnerek nem szórakoznak, hanem szállítanak, így a tárolók normális áron teltek csurig. A nagyon enyhe tél miatt pedig igazán fűteni se kellett, ezért a készletek különösebben ki se fogytak. A cseppfolyós gáz lett a megmentő, kialakulni látszik egy új függési rendszer, és mivel az USA épp behúzta az LNG-kéziféket, esélyes, hogy Moszkva után Doha lesz a hűbérúr.
Alaposan feltöltött gáztárolókkal fordultunk rá az idei télre, de ez csak az egyik olyan tényező, mely stabilizálja a piacot.
A HVG-nek nyilatkozó szakértő szerint a sok eső és hó egyelőre kedvező az energiapiacnak, az pedig biztosra vehető, hogy a 2024-es esztendő is a gázról szól majd. Elvileg újra lehet szélerőműveket építeni, a napelemes háztartások csatlakozhatnak a hálózathoz.
A Süddeutsche Zeitung az idei EP-választás kérdéseit járja körül. Donald Trump lehetséges visszatérésének következményeit elemzi a Guardian és a Time. Ugyancsak az amerikai választással foglalkozik a Washington Post. Az Economist szerint Ukrajna jöhet ki jól az orosz-ukrán háborúból. A magyar kormány nem különösebben erőlteti, hogy – szemben az EU-s törekvésekkel – függetlenedjen az orosz gáztól, írja a Financial Times.
A büfögés bizonyos helyzetekben rendkívül kellemetlen lehet, bármennyire is természetes dolog tud lenni például szénsavas italok fogyasztása után. Vannak azonban, akik képtelenek erre, és ők ezt aligha élik meg áldásként.
Teljes foglalkoztatás, árbefagyasztás, állami támogatás – megannyi olyan gazdaságpolitikai eszköz, amely első pillantásra vonzónak és előnyösnek tűnik. Ám mindegyiknek vannak hátrányai is.
A külügyminisztert Oroszországhoz fűződő kapcsolatunkról kérdezték Párizsban.
Az Európai Unió továbbra sem vezet be közös szankciókat az orosz gázra, helyette a tagállamok kezébe adja a bosszú eszközét - noha mára már teljesen valószínűtlenné vált, hogy Moszkva megint elkezdené tekergetni a gázcsapokat. Mindeközben Bulgária zsarolása célt ért, csak nem Moszkvánál, hanem Bécsnél, Szerbia pedig nincs már kiszolgáltatva a Gazpromnak. Döcögünk tovább az orosz energiáról való leválás útján.
Az uniós tagországok korlátozhatnák az gázinfrastruktúrájukhoz való hozzáférést az orosz és fehérorosz vállalatok számára, alapvető biztonsági érdekeik védelmére hivatkozva.
Az energetikai szakértő szerint „rég vége van már az olcsó energia korának”.
Az orosz gáz szállítására kiszabott adót a bolgár kormány szándéka szerint a Gazpromnak kellene kifizetnie, de a törvény az eredeti formájában nagyjából azonnal bedöntötte volna Bulgária saját állami gázcégét is. Átírás után talán nem fogja. A kérdés továbbra is az, kifizeti-e a sarcot az orosz gázvállalat, és hogy szabotálja-e ez az egész a magyar és szerb gázszállításokat.
