Párizsban beszéljünk őszintén Oroszországról

- ezzel a kiírással élesedett egy videó szombaton Szijjártó Péter Facebook-oldalán. A felvétel részlet egy francia tévés beszélgetésből, melyen a külgazdasági és külügyminisztert a műsorvezető egy "beszéljünk őszintén" felütéssel a magyar kormány Oroszországhoz fűződő viszonyáról kérdezi.

A kérdező az iránt érdeklődik, hogy van-e valami más is az Oroszországhoz fűződő kapcsolatban, mint a gázellátás, amiről teljesen nyíltan kommunikálnak, van ezen túl eszmei kapocs is - Oroszország nagyon konzervatív lett, ahogy mi is, ez hoz minket közel egymáshoz?

Szijjártó először kijelenti, hogy minket nem érdekel, mások hogy látnak minket, nem azért politizálunk úgy, ahogy, mert másnak is hasonló a nézőpontja. Válasza szerint ezekkel mi nem foglalkozunk, mi magunkkal törődünk, Magyarország az első.

Aztán így folytatja:

"Igen, van egy nagyon racionális energetikai együttműködésünk Oroszországgal. Hogy miért? Mert az energia, az energiaellátás biztonsága nemzeti érdek. Az energiaellátás biztonságát pedig az infrastruktúra határozza meg, márpedig, ha megszakítjuk a gázellátás útvonalát Oroszországból Magyarország felé, akkor fizikailag nem tudjuk energiával ellátni az országot. Azt pedig senki se várhatja el tőlünk, hogy megöljük Magyarország ellátásbiztonságát."

Ez utóbbi fejtegetés Moszkva füleinek tetsző ugyan, de az őszinte beszéddel nem összeegyeztethető. Magyarország már körbe van bástyázva határkeresztező gázcsövekkel, Szlovéniát leszámítva minden szomszédunkkal megvan a gázkapcsolat, de nemsokára már velük is lesz. Nyáron egyeztek meg róla, október elején a két ország egyetértési nyilatkozatot is aláírt arról, hogy Tornyiszentmiklóson megépül a kétirányú határkeresztező. Ezt írtuk a dolgok állásáról november elején:

Akármit is mond a kormány, egyre fájdalommentesebb lenne, ha szakítanánk az orosz gázzal

A frászt hozta Szijjártó Péterre az új különadó, amit a bolgár kormány a Magyarország és Szerbia felé szállított orosz gáz transzferére vetett ki. A külügyminiszter azzal riogatott, hogy a sarc miatt akár le is állhatnak a szállítások. Vlagyimir Putyin aztán megnyugtatott mindenkit, azt mondta, a Gazprom az intézkedés ellenére tovább nyomja nekünk a gázt.

Emellett Ukrajna lerohanása óta Európa-szerte felpörögtek a fejlesztések, épültek, épülnek a csővezetékek, interkonnektorok és az LNG-terminálok is. Múlt vasárnap még a szintén Moszkva-hű Szerbia is rácsatlakozott a bulgáriai csőhálózatra, így Oroszországot kikerülve megnyíltak előtte az azerbajdzsáni gázmezők és a görög LNG-kikötők is.

Az orosz gázkapcsolat megszakításával tehát nem "ölnénk meg" Magyarország ellátásbiztonságát, infrastrukturálisan akkor is maradna elég behozatali lehetőség. Lapunknak nemrég Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője arról beszélt, ha az oroszok kiesnének, akkor az lenne a feladat, hogy elég gázt találjunk a piacon. Azt mondta, fizikailag van ennyi gáz Európában, a kérdés inkább az lenne, hogy ha fennmaradnak a piaci viszonyok, akkor milyen lenne az ár. Szerinte biztos, hogy "masszív" lenne.

Ha Putyin megint a gázzal zsarol, az EU-s tagállamok már visszazsarolhatják

Az Európai Unió továbbra sem vezet be közös szankciókat az orosz gázra, helyette a tagállamok kezébe adja a bosszú eszközét - noha mára már teljesen valószínűtlenné vált, hogy Moszkva megint elkezdené tekergetni a gázcsapokat. Mindeközben Bulgária zsarolása célt ért, csak nem Moszkvánál, hanem Bécsnél, Szerbia pedig nincs már kiszolgáltatva a Gazpromnak.