A világ legnagyobb búzaexportőreként jegyzett Oroszország a gabonakivitel nagy többségét a fekete-tengeri kikötővárosaiból indítja és az ágazati szereplők egy része szerint az ukrán támadások hatására emelkedésnek indulhatnak az élelmiszerárak a Közel-Keleten és Afrikában is.
Már most látni, hogy Oroszország a 2023 és 2024 nyara közötti szezonban az ország történetének második legnagyobb gabonatermését érte el – állítja az orosz mezőgazdasági miniszter.
Az orosz légierő aktív harci cselekményekbe kezdett szerdán, és négy bombát dobott le a térségben.
Az ukrán gabonaexport megbénítását célzó orosz támadások közelebb vitték a háborút Romániához, amely rossz néven veszi, hogy Kijev tétlenséggel vádolja.
Támadás érte a kikötői infrastruktúrát az ukrajnai Izmajilban, amely fontos gabonaexportáló csomópont.
Ahol viszont szükség van a gabonára, ott az EU azon dolgozik, hogy megkönnyítse az ukrán gabonaexportot.
Még két hétig érvényes az uniós ukrán gabonatilalom, amelyen az EU öt ország, közöttük Magyarország piacát kívánja megvédeni. A folytatás azonban meglehetősen bizonytalan: a mezőgazdaságért felelős lengyel biztos meghosszabbítaná a tilalmat, de a hivatalos álláspont nem ez.
A találkozó pontos dátumát egyelőre egyik fél sem árulja el.
Az egyezmény július 18-án szűnt meg, miután Oroszország felmondta a megállapodást.
Az orosz elnök szerint az afrikai országok a jövőben a legfontosabb partnereik közt lesznek.
Oroszország harmadik egymást követő éjszaka mér légicsapásokat ukrán kikötőkre, és fenyegetést intézett az ukrán hajók ellen. A fekete-tengeri eszkaláció megrázta a világ gabonapiacait.
Londoni iparági elemzők véleménye szerint Oroszország várhatóan visszatér az ukrán gabona fekete-tengeri exportjáról kötött egyezményhez, amely kedden nulla órakor lejárt.
A Kreml szerint nagy biztonsági kockázatokkal jár a fekete-tengeri gabonamegállapodás folytatása Oroszország nélkül.
Hétfőn lejárt a Fekete-tengeri gabonaegyezmény, és nem újítják meg. Moszkva szerint ugyanis nem teljesültek a feltételei, így semmis az alku, amely lehetővé tette, hogy Ukrajna a tengeren exportáljon gabonát és olajos magvakat a behozatalra szoruló országoknak.
A megállapodás létfontosságú a fejlődő országok élelmiszer-ellátása szempontjából – figyelmeztet az ENSZ.
Súlyos éhínség várt volna egy tucat fejlődő országra Afrikában, Ázsiában és a Közel-Keleten, ha nem hosszabbítják meg a fekete-tengeri gabonaszállításról szóló megállapodást. De ha felmondták volna a megegyezést, az az újraválasztásáért küzdő Recep Tayyip Erdogannak is mélyütés lehetett volna. Ezt pedig Vlagyimir Putyin sem akarhatta.
A fekete-tengeri gabonamegállapodás meghosszabbítását és betartását sürgették vasárnap Japánban a hét legfejlettebb ipari ország csoportjának (G7) gazdasági miniszterei.
Május 18-ig érvényes a szerződés, mely szerint az orosz hadihajók kiengedik a gabonát szállító ukrán hajókat a Fekete-tengerre. Moszkva azzal fenyegetőzik, hogy utána megszűnhet ez a lehetőség, akkor pedig maradna a szárazföldi export, amely sok gondot okoz néhány uniós államnak, így Magyarországnak is.
Az amerikai cég július elsejétől nem szállít semmit Oroszországból.
60 nappal hosszabbítaná csak meg Moszkva a fekete-tengeri gabonaexport-megállapodást. Ukrajna ezt nem akarja elfogadni. A legutóbbi hosszabbítás szombaton lejár.
