A kutatók korábban már kiszámolták, mikor ütközik egymásnak a Tejútrendszer és a rohamosan közeledő Androméda-galaxis. Az új adatok szerint több időnk van erre, mint azt korábban gondoltuk.
Amerikai és kínai kutatók által készített tanulmányból derült ki, hogy a Tejútrendszer pereme meggörbült. Aggódni ugyanakkor nem kell.
Japán tudósok úgy vélik, egy ritka, Jupiter-méretű fekete lyukat sikerült felfedezniük, amely galaxisunk körül "utazgat".
Mégsem a fekete lyukak adják az univerzum hiányzó sötét anyagát. Bár korábban úgy tűnt, megfejtették a csillagászat egyik nagy rejtélyét, a Kaliforniai Egyetem kutatói cáfolták az elméletet.
A Michigani Egyetem kutatóinak felfedezése segíthet a csillagászoknak annak megértésében, hogyan alakultak ki a Tejútrendszerhez hasonló lemezes galaxisok és hogyan éltek túl hatalmas egybeolvadásokat.
A Tejútrendszer tömege 960 milliárd Nap tömegével egyenlő – állapította meg egy arizonai kutatócsoport egy új mérési módszer segítségével.
Sötét anyag nélküli távoli galaxist észleltek amerikai csillagászok. Az univerzum nagy része ebből a titokzatos anyagból áll, Feltételezhetően e tartja össze a galaxisokat, amelyek forgómozgásuk miatt gyakorlatilag szétrepülnének: plusz tömeget ad nekik. A sötét anyag valószínűleg ötször gyakoribb, mint a normál anyag, de nem bocsát ki fényt vagy detektálható sugárzást, csupán gravitációs hatása észlelhető. Kutatók szerint a kozmosz 27 százalékát alkotja – de most úgy tűnik, létezik olyan galaxis is, ahol nincsen jelen.
Két, 350 millió fényévre lévő galaxis "táncát" örökítette meg a legismertebb űrteleszkóp.
Az FRB 121102 nevű rádióhullám nemcsak óriási energiát hoz magával, de ismétlődik is a jel.
Először sikerült megvizsgálni az univerzum első galaxisainak, az úgynevezett bébigalaxisoknak a mozgását.
A csillagászok a szimulációknak köszönhetően már évtizedek óta sejtették, hogy a világűrben a jelenleg ismert anyagból kétszer több kell, hogy legyen. Eddig egyetlen méréssel sem tudták igazolni, nemrég azonban egyszerre két, egymástól független kutatócsoportnak is sikerült.
A tőlünk 400 millió fényévre lévő 2XMM J143450.5+033843 galaxis felfedezését a Hubble űrteleszkópnak köszönhetjük.
A csillagászokat számos dolog tartja izgalomban, az elmúlt nyolc évben azonban egy, a mi galaxisunkból származó rejtélyes jelenség miatt törték a fejüket. 2009-ben ugyanis felfedezték, hogy a Tejútrendszer közepéből a legmagasabb energiaszinttel rendelkező fény, az úgynevezett gamma-sugárzás "szóródik" szét. Egy lehetséges válasz már körvonalazódni látszik.
A Tejútrendszer vélhetően leghalványabb törpegalaxisát fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport a Hawaiion lévő Gemini obszervatórium óriástávcsövének segítségével.
A Hubble űrteleszkóp felvételei alapján a tudósok új becsléssel álltak elő: tízszer több galaxis létezhet a világegyetemben, mint eddig gondoltuk.
Olyan élményt nyújt a Hubble űrteleszkóp felvételeiből készített videó, mintha a Millenium Falconon utazva fénysebességre kapcsolnánk és a Tejútrendszer közepéig meg sem állnánk.
Cambridge-i csillagászok azonosítottak egy 400 ezer fényévre lévő törpegalaxist.
A világűr olyan bámulatos jelenségeket produkál, hogy felgyorsítva, GIF-eken megjelenítve leesik az ember álla.
46 milliárd pixelből áll össze a világ legnagyobb csillagászati felvétele. Modellje a Tejútrendszer.
Kozmikus gyilkosságok felderítésére vállalkoztak a Cambridge-i Egyetem és az Edinburghi Királyi Obszervatórium csillagászai, akik szerint "fojtogatás" áldozataivá válnak a halott galaxisok, bár "gyilkosuk" kiléte egyelőre homályban marad.
