Törpegalaxissal ütközött a Tejútrendszer 10 milliárd éve, már tudjuk, mi történt pontosan
Újabb ismereteket szereztek kutatók arról, milyen ütemben alakult ki a Tejútrendszer és hogyan olvadt egybe egy kulcsfontosságú galaxissal.
Újabb ismereteket szereztek kutatók arról, milyen ütemben alakult ki a Tejútrendszer és hogyan olvadt egybe egy kulcsfontosságú galaxissal.
A kutatóknak hosszas munkával sikerült megfigyelniük az ID2299 névre keresztelt galaxist, ami nagyjából 9 milliárd fényéve van a Földtől.
Most először sikerült a Tejútrendszeren belülről fogni egy gyors rádiókitörésből származó jelet, sőt, azt is meg tudták állapítani a tudósok, mi adta le az impulzust. Mindez komoly előrelépés annak érdekében, hogy megértsük a jelenséget.
Amerikai kutatók fekete lyukakról készült fotókkal igyekeztek megdönteni az általános relativitáselméletet – sikertelenül.
A Tejútrendszernél harmincszor kisebb, alig van benne csillagközi por, kvazárokhoz hasonlatos ultraibolya fénye pedig szinte akadály nélkül jut el a Földre. Ez a BOSS-EUVLG1.
Amerikai és kínai kutatóknak elsőként sikerült extragalaktikus, vagyis Tejútrendszeren kívüli bolygóra utaló bizonyítékokat találni. A planéta az M51-ULS-1b nevet kaphatja.
Felfedezték az első galaxist, amely extrém ultraibolya sugárzást bocsát ki magából. Ez segíthet jobban megérteni, hogyan végződött az univerzum „sötét korszaka” több mint 13 milliárd évvel ezelőtt.
Bár a Kepler-programot leállították, az adatelemzés továbbra is zajlik. A tudósok nemrég új és izgalmas híreket osztottak meg.
Egy kínai tudóscsapat új vizsgálatának eredményei arról árulkodnak, hogy egy távoli galaxisban molekuláris oxigén található.
Másként néz ki három dimenzióban a galaxisunk, mint azt eddig hitték. A nemrég felfedezett Radcliffe-hullám olyannyira forradalmasítja a csillagászatot, hogy át kell értékeljük azt, amit eddig a Tejútrendszerről gondoltunk.
Az univerzum "gyerekkorából" származik az a galaxistrió, amely a legtávolabbi az eddig azonosított csoportok közül.
A DESI ötezer miniteleszkópból áll, amelyek mindegyike 20 percenként képes felvételt készíteni egy-egy galaxisról. Ezzel a teljesítménnyel egy év alatt a kutatók több galaxist vizsgálhatnak meg, mint a világ összes többi teleszkópjával együttvéve.
A Hubble űrteleszkópnak ezúttal két galaxis összeütközését sikerült lefotóznia, de a jelenség nem csak ezért érdekes: olyan, mintha egy űrbéli arcot látnánk a képen.
Az Arizonai Egyetem szuperszámítógépe három héten át folyamatosan dolgozott, hogy a kutatók tanulmányozni tudják a galaxisok fejlődését.
A Holm 15A galaxis 700 millió fényévre van tőlünk, de a kutatók szerint nagyon furcsán viselkedik. Éppen ezért megnézték, mi lehet ennek az oka.
Felfedezték az eddig ismert legrégebbi összeolvadt galaxispárt az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (ALMA) segítségével.
A Hercules csillagképben található NGC 6052-ről korábban azt hitték, egyetlen szabálytalan alakú galaxis. Mostanra kiderült, nem egészen ez a helyzet.
A kutatók korábban már kiszámolták, mikor ütközik egymásnak a Tejútrendszer és a rohamosan közeledő Androméda-galaxis. Az új adatok szerint több időnk van erre, mint azt korábban gondoltuk.
Amerikai és kínai kutatók által készített tanulmányból derült ki, hogy a Tejútrendszer pereme meggörbült. Aggódni ugyanakkor nem kell.
Japán tudósok úgy vélik, egy ritka, Jupiter-méretű fekete lyukat sikerült felfedezniük, amely galaxisunk körül "utazgat".