Míg egyes csillagvárosok "gömbölydedek", és mások inkább kecses korongra emlékeztetnek, a Sombrero-galaxis kettős "személyiséggel" rendelkezik - derült ki a NASA Spitzer infravörös csillagászati műholdjának köszönhetően.
A tizenkétmillió fényévnyire lévő "Centaurus A" galaxis "kannibalisztikus" múltjáról szerzett bizonyítékot az Európai Űrügynökség két csillagászati műholdja, az infravörös tartományban mérő Herschel, valamint az XMM-Newton röntgencsillagászati űrteleszkóp.
A NASA elérhetővé tett egy képet, amit a 2009-ben útnak indított WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer) infravörös csillagászati műhold felvételeiből állítottak össze és amin a teljes égbolt látható.
A Herkules-csillagképben lejátszódó intergalaktikus "tömegkarambolról" készített felvételeket az Európai Déli Obszervatórium (ESO) nagyon nagy teleszkópja (VLT), amely Chilében a Cerro Paranal hegyen, az Atacama-sivatagban működik.
Vörös galaxisok legtávolabbi csoportját fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport, tanulmányuk az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban lát napvilágot.
A galaxisok közti teret sötét anyag tölti ki - erre a következtetésre jutottak komputeres modellszámítások alapján japán kutatók, akik a The Astrophysical Journal legújabb számában tették közzé tanulmányukat.
A színpompás felvételen az NGC 1073 katalógusjelű spirálgalaxis látható, amely a Cethal (Cetus) csillagképben, 55 millió fényévnyire van a Földtől - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
Az eddigi legfényesebb galaxisról készített "közelképet" a Hubble-űrteleszkóp.
Az idők "kezdetéről" származó ritka galaxist fedeztek fel a Hubble és a Spitzer űrteleszkópok segítségével; a csillagváros akkor keletkezett, amikor a világegyetem "mindössze" 750 millió éves volt.
Láttál-e már valaha gigantikus macskát lézertekintettel gyilkolni?
Fura, hiperaktív galaxisokat fedezett fel a Hubble-űrteleszkóp. A felfedezésről az Astrophysical Journal című folyóiratban jelenik meg tanulmány.
Egyszerre ennyi szupernóvát még sohasem fedeztek fel egyszerre egy galaxisban. Számuk mindamellett összefügg azzal, hogy milyen gyorsan képződnek a galaxisban a csillagok.
Kozmikus méretben igazolták dán asztrofizikusok Einstein relativitáselméletét, amely szerint egy objektum gravitációs tere meggörbíti körülötte a teret és az időt.
"Időzített bombák" ezrei "ketyeghetnek" galaxisunkban - állítja egy nemzetközi kutatócsoport, amely az Astrophysical Journal Letters című szaklapban tette közzé tanulmányát.
Egyre kevesebb csillag születik az univerzumban ausztrál kutatók vizsgálatai szerint.
Két fényes galaxis "karambolját" kapták lencsevégre - az összeolvadó csillagvárosok óriási felkiáltójelként ragyognak a NASA által közzétett felvételeken.
A galaxisokra két tudatállapot jellemző, a csillagvárosok vagy éberek, vagy aluszékonyak - derítették ki amerikai asztronómusok, akik a kutatásaik eredményét az Astrophysical Journal legújabb számában ismertették.
Az eddig ismert legidősebb galaxisnál 200 millió évvel régebbi galaxisra bukkantak csillagászok, akik szerint a Hubble űrteleszkóp felvételein látható sötétvörös folt 13,2 milliárd évvel ezelőtt született.
Az amerikai és az európai űrügynökségek az év során számtalan felvételt készítenek a világűr érdekes és sokszor lenyűgöző jelenségeiről. Összeállításunkban a legjobban sikerült asztrofotókból válogattunk.
Egy chilei teleszkóp segítségével vették észre a Földtől eddigi legtávolabbinak számító galaxist, amely több mint 13 milliárd fényévnyi messzeségben található.
