Csillagok, csillagközi gázok, por és sötét anyag – ezekből jönnek létre a spirálgalaxisok, mint amilyen a mi Tejútrendszerünk is. A formálódás közben néhány kisebb útbaeső rendszer is betagozódik a kialakuló galaxisba. Ezt, az elmúlt 13,7 milliárd évünket dolgozta fel vizualizációjában, szuperszámítógépek segítségével, 44 másodpercben a NASA.
Csillagokkal teli, nagyon régi galaxist fedezett fel a Hubble – jelentették be amerikai csillagászok.
Európai csillagászok új technikával fedezték fel a víz nyomait egy messzi bolygón, ám az élet ott elképzelhetetlen, hiszen a felszíne legalább 1500 Celsius-fokos.
A világegyetem bölcsőjéből származó, az eddigi legtávolabbi masszív galaxisra találtak csillagászok az Európai Űrügynökség Herschel-teleszkópjának segítségével.
Az eddigi legnagyobb spirálgalaxist fedezte fel a NASA ultraibolya űrteleszkóp, a GALEX (Galaxy Evolution Explorer) felvételeinek segítségével egy nemzetközi kutatócsoport. Az amerikai, brazil és chilei csillagászok Kaliforniában, az Amerikai Asztronómiai Társaság 221. közgyűlésén számoltak be eredményeikről.
Hét lakható bolygó van galaxisunkban a témával foglalkozó kutatócsoport szerint.
A legtávolabbi galaxis címére pályázó csillagvárost fedezték fel az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA két űrteleszkópja - a Hubble és a Spitzer - segítségével, valamint a kozmikus "lencsézés" módszerének köszönhetően.
Színpompás lencsealakú galaxist fedezett fel a Hubble űrteleszkóp.
Az eddig ismert leghatalmasabb galaxismagot fedezte fel a Hubble-űrteleszkóp.
Európai csillagászok a Földhöz tömegében leginkább hasonlító, és az eddig hozzá legközelebb eső exobolygót - Naprendszeren kívüli bolygót - fedezték fel egy szomszédos csillagrendszerben.
A NASA csillagászati műholdjai, valamint kozmikus "lencse" alkalmazásával az amerikai Johns Hopkins Egyetem asztrofizikusai megtalálták az eddigi legtávolabbi galaxist. A felfedezésről a Nature legújabb számában jelent meg tanulmány.
Ritka galaxisokat fedeztek fel tízmilliárd fényévnyi távolságban, a szuperforró és fényes csillagvárosokról az Astrophysical Journal című folyóiratban jelentették meg tanulmányukat a NASA kutatói.
Egy távoli galaxishalmazban kozmikus "szuperanyát" fedeztek fel, amely naponta több csillagot hoz a világra, mint a Tejútrendszer egy év alatt.
Egy távoli galaxisról készített igen részletes felvételeket a chilei sivatagban működő Európai Déli Obszervatórium nagyon nagy teleszkópja. Az NGC 1187 katalógusjelű spirálgalaxis hatvanmillió fényévnyire, az Eridanus csillagképben található. Az Eridanus volt azt a legendás folyó, amelybe Phaethón zuhant, mikor nem bírt apja, a Napisten Héliosz szekerével.
A világegyetem legidősebb spirálgalaxisát fedezték fel a Hubble űrteleszkóp segítségével, a BX442 katalógusjelű csillagváros 10,7 milliárd éves, vagyis hárommilliárd évvel az ősrobbanás után született.
A korai világegyetemből származó három fura csillagvárost kapott lencsevégre a Hubble-űrteleszkóp, a képződmények oly idősek és haloványak, hogy a kutatók "kísértetgalaxisoknak" nevezték el őket, a felfedezésről az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban jelent meg tanulmány.
Az eddigi leghalványabb galaxist fedezték fel amerikai csillagászok a világegyetem peremén. Fénye tizenhárommilliárd év alatt ért a Földre. A felfedezésről a The Astrophysical Journal Letters című folyóiratban jelentették meg tanulmányukat az Arizonai Állami Egyetem kutatói.
Az eddigi legtávolabbi galaxist fedezték fel japán csillagászok, akik a The Astrophysical Journal legújabb számában jelentették meg tanulmányukat.
Míg egyes csillagvárosok "gömbölydedek", és mások inkább kecses korongra emlékeztetnek, a Sombrero-galaxis kettős "személyiséggel" rendelkezik - derült ki a NASA Spitzer infravörös csillagászati műholdjának köszönhetően.
A tizenkétmillió fényévnyire lévő "Centaurus A" galaxis "kannibalisztikus" múltjáról szerzett bizonyítékot az Európai Űrügynökség két csillagászati műholdja, az infravörös tartományban mérő Herschel, valamint az XMM-Newton röntgencsillagászati űrteleszkóp.
