Az ismert legmasszívabb galaxishalmaz tömegét állapították meg az amerikai röntgencsillagászati műhold, a Chandra segítségével, a kutatásról az Astrophysical Journal következő számában jelenik meg tanulmány.
Több milliárd fényévnyire lévő galaxisokról készítettek képet a csillagászok egy különleges eljárással, így sikerült megörökíteni, ahogy két galaxis éppen egymásba olvad.
Három fekete lyuk együttállásából sosem látott jelenség alakult ki egy frissen felfedezett, egzotikus galaxisban.
Csillagok, csillagközi gázok, por és sötét anyag – ezekből jönnek létre a spirálgalaxisok, mint amilyen a mi Tejútrendszerünk is. A formálódás közben néhány kisebb útbaeső rendszer is betagozódik a kialakuló galaxisba. Ezt, az elmúlt 13,7 milliárd évünket dolgozta fel vizualizációjában, szuperszámítógépek segítségével, 44 másodpercben a NASA.
Csillagokkal teli, nagyon régi galaxist fedezett fel a Hubble – jelentették be amerikai csillagászok.
Európai csillagászok új technikával fedezték fel a víz nyomait egy messzi bolygón, ám az élet ott elképzelhetetlen, hiszen a felszíne legalább 1500 Celsius-fokos.
A világegyetem bölcsőjéből származó, az eddigi legtávolabbi masszív galaxisra találtak csillagászok az Európai Űrügynökség Herschel-teleszkópjának segítségével.
Az eddigi legnagyobb spirálgalaxist fedezte fel a NASA ultraibolya űrteleszkóp, a GALEX (Galaxy Evolution Explorer) felvételeinek segítségével egy nemzetközi kutatócsoport. Az amerikai, brazil és chilei csillagászok Kaliforniában, az Amerikai Asztronómiai Társaság 221. közgyűlésén számoltak be eredményeikről.
Hét lakható bolygó van galaxisunkban a témával foglalkozó kutatócsoport szerint.
A legtávolabbi galaxis címére pályázó csillagvárost fedezték fel az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA két űrteleszkópja - a Hubble és a Spitzer - segítségével, valamint a kozmikus "lencsézés" módszerének köszönhetően.
Színpompás lencsealakú galaxist fedezett fel a Hubble űrteleszkóp.
Az eddig ismert leghatalmasabb galaxismagot fedezte fel a Hubble-űrteleszkóp.
Európai csillagászok a Földhöz tömegében leginkább hasonlító, és az eddig hozzá legközelebb eső exobolygót - Naprendszeren kívüli bolygót - fedezték fel egy szomszédos csillagrendszerben.
A NASA csillagászati műholdjai, valamint kozmikus "lencse" alkalmazásával az amerikai Johns Hopkins Egyetem asztrofizikusai megtalálták az eddigi legtávolabbi galaxist. A felfedezésről a Nature legújabb számában jelent meg tanulmány.
Ritka galaxisokat fedeztek fel tízmilliárd fényévnyi távolságban, a szuperforró és fényes csillagvárosokról az Astrophysical Journal című folyóiratban jelentették meg tanulmányukat a NASA kutatói.
Egy távoli galaxishalmazban kozmikus "szuperanyát" fedeztek fel, amely naponta több csillagot hoz a világra, mint a Tejútrendszer egy év alatt.
Egy távoli galaxisról készített igen részletes felvételeket a chilei sivatagban működő Európai Déli Obszervatórium nagyon nagy teleszkópja. Az NGC 1187 katalógusjelű spirálgalaxis hatvanmillió fényévnyire, az Eridanus csillagképben található. Az Eridanus volt azt a legendás folyó, amelybe Phaethón zuhant, mikor nem bírt apja, a Napisten Héliosz szekerével.
A világegyetem legidősebb spirálgalaxisát fedezték fel a Hubble űrteleszkóp segítségével, a BX442 katalógusjelű csillagváros 10,7 milliárd éves, vagyis hárommilliárd évvel az ősrobbanás után született.
A korai világegyetemből származó három fura csillagvárost kapott lencsevégre a Hubble-űrteleszkóp, a képződmények oly idősek és haloványak, hogy a kutatók "kísértetgalaxisoknak" nevezték el őket, a felfedezésről az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban jelent meg tanulmány.
Az eddigi leghalványabb galaxist fedezték fel amerikai csillagászok a világegyetem peremén. Fénye tizenhárommilliárd év alatt ért a Földre. A felfedezésről a The Astrophysical Journal Letters című folyóiratban jelentették meg tanulmányukat az Arizonai Állami Egyetem kutatói.
