A forint gyengülése, a devizatartalék kimerülése, a növekvő államadósság és a piaci szereplők bizalmatlansága mind köthető a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti, gyakorlatilag a parlamenti választások óta húzódó vitájához. Mennyire késett el az ország? Mire lehet számítani, ha még hónapokig tart a civakodás?
Változatlanul hódít a zselés szaloncukor a magyarok körében, pedig izgalmas új ízekkel is találkozhatnak a boltokban.
A kényszerhelyzetekhez és az uniós normákhoz való alkalmazkodás határozza meg Orbán Viktor lépéseit, még ha úgy is tesz, mintha változatlanul világmegváltó elképzelésein dolgozna. A kérdés most az: hol van az általa korábban a gyengeség jelének tartott kompromisszumok végső határa.
Még több akkumulátorgyárat szeretne Magyarországon, és ráfeküdne a megújulókból származó energia elraktározására Lantos Csaba leendő energiaminiszter, aki a kinevezése előtti parlamenti bizottsági meghallgatásán beszélt demográfiáról, geográfiáról, a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról, és a diófáról is, amit a nagyapja ültetett. A gazdasági bizottság ellenzéki tagjai a fejére olvasták az Orbán-kormányok eddigi energiaügyi mulasztásait, ám a testület végül döntő többséggel bizalmat szavazott neki.
Ursula von der Leyen szerint addig nem nyugszik az EU, amíg Ukrajna felül nem kerekedik Putyinon a háborúban.
Az euróval szembeni árfolyam 410-ről pillanatok alatt zuhant 414-re.
A jegybank felségterületén végrehajtott lépéssel a kormány a Nemzeti Bank stratégiai céljait rombolja: bevezetett még egy kamatstopot, ezúttal a banki nagybetétekre.A költségvetésnek ez jó lehet, ám egyéb következményeit nehéz megjósolni. A kormány a gazdaságpolitikájáért intőt kapott a Nemzetközi Valutaalaptól is.
Az MVM Csoport dolgozóit tömörítő szakszervezeti szövetség szerint visszás, hogy a nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek minősített ágazat dolgozói még olyan bérrendezésben sem részesülhetnek, melyet a magyar gazdaság teljesítménye lehetővé tesz. Azt írják, készek „mindent megtenni” annak érdekében, hogy javaslataikat elfogadja az energiavállalatot tulajdonló állam.
A szerda esti Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a kormány „továbbra is elkötelezett abban, hogy részt vegyen Ukrajna háború miatt szükségessé váló pénzügyi támogatásában”.
Fokozódnak az üzemanyag-ellátási gondok Csongrád-Csanád megyében – írja a Telex.
Miközben a helyreállítási pénz egyszerűen járna nekik – véli a lengyel kormánypárt elnöke.
A vezeték ukrajnai déli ágán, amely a magyarországi ellátást is adja, korábban időszakosan leállt a szállítás.
Az ukrán villamosenergia-rendszert érintő támadások befolyásolják a kőolajvezeték működését is.
Évről évre több, valamelyik NER-milliárdoshoz kötődő cég bukkan föl a legnagyobb nyereségű hazai vállalatok toplistáján. Akiknek mindig nyerniük kell, azok természetesen tavaly is nyertek.
Pénteken is folytatódik az árak egy hónapja tartó mérséklődése.
Kész csoda, hogy kedden az Európai Bizottság végül is beterjesztette a régóta esedékes, uniós gázársapka-javaslatát. Kevésbé lenyűgöző a fejlemény, ha megnézzük, mi is van a tervben, és megpróbáljuk kikövetkeztetni, hogy az milyen hatással lehet az életünkre. A gázpiacon pedig a szakági félelmek szerint ráadásul még nagy felfordulást is okozhat az árplafon – de egy haszna mégis lehet.
Kamatstopot rendelt el a kormány nagybetétekre, mondván, hogy így biztosabb az államadósság finanszírozása. A döntésnek lehet néhány kellemetlen következménye.
Ritka meredek esést mutatott be szerda délután a forint.
Nehéz idők jönnek a hazai lakáspiacon, a hitelezés leáll a magas kamatok miatt, a háztartások jövedelmét elviszi a száguldó infláció, az állami támogatások év végén kifutnak. Az ingatlanállomány jelentős része energetikailag pazarló, de a felújítások költségesek.
Hivatalosan november 24-ig pályázhatnak a nem kormányzati szervezetek, ám nincs nagy tolongás: a hatóság 23-án is arról küldött közleményt, hogy továbbra is várják a jelentkezéseket a Korrupcióellenes Munkacsoportba.
