Sok cég sikeresen áll át arra, hogyan működhet a járvány alatt, és a nyugati vásárlások is segítik a magyar gazdaságot, de vállalatok tömegei már nem bírják a bevételkiesést, az embereknek egyre kevesebb pénzük van a fogyasztásra, bértámogatási program nélkül a munkanélküliség is nőhet, a kormány pedig nem arra költ, amire költenie kellene – olvasható a Kopint-Tárki elemzésében.
Több mint 300 milliárd forintot osztott szét az éjszaka a kormány, a járvány gazdasági kárainak enyhítésére szánt keretből a Budai Várnegyed felújítására megy a legtöbb pénz, a lakástámogatásokra és a szociálpolitikai menetdíj-támogatásokra szánt összegből a sportegyesületeket segítik.
7 helyett csak 6 százalékos visszaesést vár a GKI. Jövőre nem érjük még el a válság előtti szintet.
A Monetáris Tanács döntése értelmében marad a 0,60 százalékos jegybanki alapkamat.
Nincs értelme túl sötét képet festeni. A 2021-es költségvetést lehet, hogy fogják módosítani. A kormány tartja magát a kata vitatott módosításához. A szuperállampapír marad, sőt vidéken még többet akarnak belőle értékesíteni.
Egyszeri vagyonadót vezetnek be Argentínában a koronavírus-járvány elleni védekezés finanszírozására, a járvány által leginkább sújtott vállalkozások és a szegények megsegítésére, valamint a hazai földgázipar fejlesztésének támogatására.
A koronavírus-járvány második hulláma felülírta a kormányoknak azon törekvését, hogy megpróbálják elkerülni a gazdaságot bénító korlátozásokat. A kérdés az, ez hogyan befolyásolhatja a második negyedévi durva zuhanás utáni helyreállást.
A kormánynál pesszimistább a hitelminősítő, de összességében pozitívan látja az ország helyzetét.
Lehmann Kristóf, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a hvg.hu-n megjelent, az elmúlt tíz év gazdaságpolitikáját elemző írásra reagál. Vita.
Amíg korábban durva inflációt jelentett, ha sok pénzt ráöntöttek egyszerre a gazdaságra, most már az USA és az EU vezetői is egyetértenek abban, hogy pénzt kell pumpálni, amíg ki nem jövünk a krízisből. Mi változott, hogy már nem félünk ettől a megoldástól? Hol hibáztak korábban, amikor megpróbáltak pénzt csinálni, de a szakadékba rántották a gazdaságot? A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunk újabb részében ezt járjuk körül.
2010. május 14-én ült össze először a kétharmados Fidesz-többségű parlament, épp akkor, amikor a gazdaságunk visszaállt a növekvő pályára. Az azóta eltelt tíz évben volt európai szintű válság, elrontott magyar válságkezelés, gyors növekedés, és most már arról is látunk számokat, hogyan ütötte meg a koronavírus-járvány a magyar gazdaságot.
Az erőltetett iparosítás, az ilyen ágazatokban működő multik támogatása mellett az Orbán-kormány nem erősítette a helyi gazdaságot, ez pedig markánsabbá tette a társadalom kettészakadását – nyilatkozta a hvg360-nak Deák Dániel, akivel a NER tíz évét értékelő sorozatunkban a gazdaságpolitikát elemeztük. Az egyetemi tanár szerint a kormányfő egyetlen célja a hatalom koncentrációja, ezért nemcsak a politikai berendezkedés, de a gazdaság működése is sok tekintetben hasonlóvá válik a Kádár-rendszeréhez.
A jegybankelnök szerint könnyű hibázni, de elmondta azt is, hogy szerinte mi kell ahhoz, hogy a magyar gazdaság megelőzzön másokat.
A családi gazdaságok erősítését zengte évekig az Orbán-kormány, de mostanra már nyíltan a birtokkoncentráció szükségességéről beszél az agrárvezetés is. A gazdák mindenesetre kikaparták a gesztenyét: a politikai csatát megnyerték a Fidesznek. A most rendezett első országos gazdabálra csak az elit jutott be.
A jegybankelnök a magyar gazdaságról írt legfrissebb elemzésében.
A minimálbér és a garantált bérminimum egységesítése felbolygatná a kereseti és jövedelmi viszonyokat, viszont Magyarország előrébb kerülne az uniós rangsorban.
A jegybank elnöke szerint hiába a jószándék vezérelte a lakáspolitikát, mégis kudarcos lett a történet.
Elindítja-e a nehéztüzérséget a kormány az ellenzéki önkormányzatokkal szemben? Beüt-e a régóta várt válság? Elindul-e végre az egészségügy még régebben remélt átalakítása? Jóslataink 2020-ra.
A jegybank a rendkívül laza monetáris politikával tudatosan gyengíti a forintot – fejtegette Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, aki nem lát „aranykort”, csak erősen prociklikus gazdaság- és monetáris politikát.
Ez meg miből és hogyan? – ez az első önkéntelen reakció a magyar gazdaság első féléves teljesítményét látva. A külső hajtóerőt Brüsszel, a belsőt továbbra is a bérek dinamizmusa adja.
