Zsiday Viktor befektetési szakértő szerint szinte bizonyos, hogy a jelenleg kormányzó pártszövetség marad hatalmon, ez viszont befektetői szempontból azt jelentheti, stabil lesz a költségvetési hiány, a szektoradók fennmaradnak, további államosításokra, centralizálásra lehet felkészülni, és lesz devizahiteles csomag is. Gazdasági növekedésünk arra lehet elég, hogy az államadósság ne növekedjen, de az Európához közeledésről szó sincs.
Most vasárnap a szavazóurnákhoz járul Magyarországnak az a fele, amely ki szeretné fejezni akaratát abban a tárgykörben, hogy melyik politikai erő irányítsa az országot a következő négy évben. Bár a pártok programjai – már amelyik készített ilyet – elkészültek, sok helyen foghíjasak, ám mi most támpontot kívánunk adni a politikai erőknek, hová lehet érdemes nyúlni. Olvasóinkat kérdezzük, hogy milyen gazdasági intézkedéseket látnának szívesen a következő kabinettől.
Alig pár nap van hátra a választásokig, a kormányzó pártszövetség pedig a friss közvélemény-kutatási adatok szerint már most a zsebében érezheti a győzelmet. Mi várható a következő Orbán-kormánytól? Folytatódik a szabadságharcos retorika, a sok konfliktus, vagy konszolidáció következik? Mekkora gazdasági növekedés várható, illetve lesz-e beruházási fordulat? Elemzők, közgazdászok mondják el véleményüket, meglátásaikat, melyek többsége egyáltalán nem megnyugtató, ám vannak, akik látni vélik az alagút végén a fényt is.
Ijesztő képet rajzolnak fel az elemzők a kormány tevékenységéről. A szakértők csak néhány pozitív "élményre" emlékeznek, ezek mellett viszont számtalan negatívra. A második Orbán-kabinet lassan végéhez közeledő mandátumához tehát jellemzően negatív tapasztalatok kapcsolódnak: végtörlesztés, egykulcsos adó, rezsicsökkentés, jogbiztonság hiánya.
Tízezrek tüntettek szombaton a spanyol főváros központjában a kormány megszorító intézkedései ellen, sokan több száz kilométert utaztak azért, hogy részt vegyenek a megmozduláson.
A Jobbik a kisvállalkozások megsegítése érdekében számos célzott gazdaságfejlesztési és adópolitikai lépést, valamint keresletösztönző intézkedéseket is bevezetne kormányra kerülése esetén. A párt kormányzati pizícióban a trafikrendszert is kinyírná.
A venezuelai államfő szerint legalább 10 milliárd dollárnyi kárt okoztak az országnak elmúlt hetekben lezajlott kormányellenes tüntetések.
Van egy olyan állam a Földön, ahol nem a pénz hiánya, hanem a pénzbőség okoz problémákat. Norvégia feldolgozóiparát az ország olajvagyona komoly mértékben teszi versenyképtelenné a magas bérek miatt, a szűkebb esztendőkre félrerakott dollárok pallosként nehezednek az ország gazdaságára. A hatalmas vagyon ugyanakkor csábító is: a kormány különböző programokra költene belőle, ám kérdéses, hogy a beruházások nem fokoznák-e a versenyképesség erodálódását.
Habár az elmúlt 10 évben Magyarország valóban erősen lemaradóban van a térségtől, ám Zsiday Viktor befektetési szakértő szerint a közgazdászok többsége jelentősen túlbecsli a hazai és a lengyel, szlovák, cseh gazdaság növekedési potenciálja között a különbséget. Szerinte az utóbbi évek kiigazításai következtében 3-10 százalékkal lehet kisebb a magyar GDP, mint a megszorítások nélkül lenne. A mostani versenyellenes, voluntarista gazdaságpolitika ellenére 2-3 százalékos GDP-bővülésre lehetünk képesek, megfelelő gazdaságpolitikával pedig akár a 7 százalék sem elképzelhetetlen Zsiday véleménye szerint.
Most lerántják a leplet a Magyarország elleni pénzügyi támadásról! Brüsszel? Washington? Nemzetközi bankárok? Mindenhonnan ellenünk vonultak! Mit gépeltek két ujjal a Nemzetgazdasági Minisztériumban? Magyarország 2010-ben pedig tényleg egyenlő volt Görögországgal? Minden kiderül. Legalábbis Wiedermann Helga, Matolcsy György NGM-es kabinetfőnöke könyve ezt ígéri. A kormány gazdaságpolitikai lépéseinek fényezésénél és közhelyek pufogtatásánál sokkal többet azonban nem kapunk.
Nyolcpontos ígéretcsomaggal formálódik a baloldali ellenzék gazdasági programja, melyhez már korábban elhangzott elképzelések is társulnak. Nettó 100 ezres minimálbér, gyógyszertámogatás a nyugdíjasoknak, az élelmiszerek áfájának csökkentése. Ezekkel azonban komoly bevételektől esne el a büdzsé, a pénzt valahonnan elő kell teremteni. Az ellenzék keze ugyanakkor meg van kötve: három százalék alatti hiány kell, vagyis több hitelről álmodni sem lehet. A progresszív adórendszer lehet az egyik kulcs, ám kérdéses, hogy az egyéb területeken elgondolt adócsökkentésekkel együtt ez mire lenne elég.
A múlt héten kérdőívben igyekeztünk megtudni olvasóinktól, hogy mit gondolnak a saját és az ország gazdasági helyzetének alakulásáról 2010 óta. Olvasóink ráadásul sokkal rosszabb színben látják az ország helyzetét, mint a sajátjukat. Ezzel szemben a válaszadók többségének javult, vagy nem romlott a jövedelmi helyzete az utóbbi négy évben, és bármennyire is lesújtó véleményük van az ország gazdasági helyzetéről, külföldre már nem özönlenének.
Az adatgyűjtés kezdete óta először volt többletes tavaly a görög folyó fizetési mérleg. A 2013-as többlet meghaladta az 1,2 milliárd dollárt, ez a GDP 0,7 százalékának felel meg.
Majdnem átlépte a 315-ös szintet a forint euróval szembeni árfolyama csütörtökön. A gyengülés már hetek óta tart, nem utolsó sorban a magyar jegybank kamatcsökkentési hullámának következményeként. Elemzők úgy vélik, nem indokolt a forint mesterséges gyengítése, Matolcsy Györgyéknek és a kormánynak azonban a jelek szerint továbbra sincs ellenére a gyengébb fizetőeszköz, sőt.
Ismét új kormánya lesz Olaszországnak, bő két év alatt már a harmadik. A baloldal ifjú titánja, Matteo Renzi vinné keresztül a szakértők és a társadalom jelentős része által régóta szorgalmazott reformcsomagot, mellyel letörnék a rekordmagas munkanélküliséget és fenntartható növekedési pályára állítanák a gazdaságot. A kritikusok ugyanakkor óva intenek attól, hogy bárki is gyors reformokra számítson.
Talpra állítják a magyar gazdaságot – ígérte a Fidesz–KDNP 2010-es kormányra kerülésekor. És kétségtelen, egyes területeket fenekestül fel is forgattak. Sok esetben azonban mindez igencsak vitatott eredménnyel járt. Ráadásul megannyi olyan intézkedés is történt, amiről szó sem volt a kormányprogramban, a 7 százalékos növekedési álomból pedig 2 százalék körüli GDP-bővülés lett – négy év alatt.
Mesterházy Attila írását közli az Orbán-kormányról a Financial Times felzárkózó gazdaságokra szakosodott blogrovata.
Mostanában mindenki azon kesereg, hogy Magyarországon nincs növekedés, nulla a növekedési potenciál, kicsi a beruházási ráta, soha nem lesz itt már semmi, tán az egész ország egyszercsak eltűnik. Mivel a kormányzat nem szorít tovább, a külső környezet javul, az EU-s pénz csak hullik ránk, a vállalati hitel-visszafizetés a jegybank növekedési hitelprogramja miatt megállhat, így a fentiek közül egyedül a lakosság marad kérdéses: vajon továbbra is megtakarítanak, vagy elkezdenek fogyasztani? A következő években stabil, kiszámítható növekedés lehet – írja Zsiday Viktor befektetési szakértő friss blogbejegyzésében.
Venezuelában 1996 óta változatlan az üzemanyagok ára, az emberek szinte alig fizetnek valamit a benzinért. Ez most valamennyit változhat, mivel a kormány – miután megnyerte a helyi választásokat – egyik tagja megpendítette, hogy komoly vitát kell indítani az üzemanyagok árával kapcsolatban. Ami csakis egy dolgot jelenthet, ez pedig az áremelés. A latin-amerikai államban ez igen meglepő, tekintve, hogy ott inkább gerillamódszerekkel szoktak árat csökkenteni.
Venezuelában egyre inkább gazdasági ámokfutásba torkollik a Hugo Chávez 21. századi szocialista örökségét továbbvinni szándékozó új elnök, Nicolás Maduro tevékenysége. Hatóságilag megszabott árak, áramszünetek, őrizetbe vett kiskereskedők, előrehozott karácsony - ez jellemzi ma azt az országot, amely pár évtizede még a régió legfejlettebbjének számított. A gazdaság első számú feladata megszabott: szolgálni a hatalom politikai céljait.
