Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az Európai Bizottság mindenképp el akarja kerülni a megszorításokat és a zöld programok megkurtítását, ezért azt javasolja, hogy 2023. január elseje után ne vegyék véresen komolyan a maastrichti kritériumokat, amelyeket 2020 márciusában függesztettek fel. Ha elfogadják változtatás nélkül a Bizottság javaslatát, akkor ez nagy megkönnyebbülést jelenthet azoknak a tagállamoknak, amelyek messze túlléptek a határokon a pandémia okozta válságra hivatkozva. Emmanuel Macron francia elnök, Mario Draghi olasz miniszterelnök és Pedro Sánchez spanyol kormányfő aktívan lobbiztak ezért, hiszen mind a három ország jócskán túllépte a maastrichti kritériumok által kijelölt határokat.
Brüsszel márciusban küldi meg javaslatait a tagállamoknak, hogy ezek alapján állíthassák össze a saját költségvetésüket. A Bizottság azért is ilyen óvatos, mert menetközben folyik a nagy vita a kritériumrendszer átalakításáról. A déli tagállamok azzal érvelnek, hogy a jelenlegi körülmények között a maastrichti kritériumok teljesíthetetlenek. A tervek szerint nyáron vitatják meg egy uniós csúcson az új előírásokat. Ehhez persze meg kell győzni a fukar tagállamokat, élükön Németországgal. Ők ugyanis hajlanak a szigorú gazdaság politikára - különösen az infláció körülményei között.
El kell kerülni a megszorításokat. Ezt hangsúlyozta az Európai Unió pénzügyi biztosa, aki a Bocconi egyetemen fejtette ki a véleményét. Paolo Gentiloni hangsúlyozta: „A legutóbbi pénzügyi válság idején láttuk, hogy milyen következményekkel jár a szigorítás: megszorító csomagok jönnek. Úgy kell módosítanunk a kritériumokat, hogy reálisabbak legyenek. Ennek megfelelően a magas államadósságot csak lassan kellene csökkenteni, nehogy ezzel agyonüssük a gazdasági növekedést.”
Hol haladja meg az éves GDP 100%-át az államadósság az Európai Unióban? Belgium, Ciprus, Franciaország, Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. Esély sincsen a 60%-os határ elérésére. Tegyük hozzá, hogy sok más uniós tagállam adóssága is meghaladja a 60%-ot – köztük Magyarországé –, de nem éri el a 100%-ot.
2008-ban adósságkrízis alakult ki az Európai Unióban. Ennek árát leginkább Görögország fizette meg, ahol a lakosság életszínvonala összeomlott. Épp ezért a Bizottság javaslata azt hangsúlyozza, hogy fokozatosan kell leépíteni az adósságot azokban a tagállamokban, ahol az államadósság szintje rendkívül magas. A túl gyors konszolidáció akadályozná a növekedést, és a tagállamok nem lennének képesek finanszírozni az államadósságot.
Míg a Bizottság elnéző az államadósságot illetően, a költségvetési deficit 3%-os hiányát viszont nagyon is komolyan kívánja venni. Vagyis a tagállamoknak jövő januártól szigorodó költségvetéssel kell dolgozniuk az Európai Unióban.
